Ferenc pápa: Mi már rábukkantunk Jézus vigasztaló közelségének kincsére!

Ferenc pápa: Mi már rábukkantunk Jézus vigasztaló közelségének kincsére!

Július 30-án a Szentatya a vasárnapi evangéliumról: a földbe rejtett kincsről és a különleges drágagyöngyről szóló jézusi példabeszédről elmélkedett a déli úrangyala imádság előtt. Beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Jézus beszéde, amely hét példabeszédet tartalmaz a Máté-evangélium tizenharmadik fejezetében, a ma hallott három hasonlattal, az elrejtett kincsről (Mt 13,44), a drágagyöngyről (Mt 13,45–46) és a halászhálóról szóló hasonlattal (Mt 13,47–78) zárul. Az első kettőről szeretnék csak beszélni, amelyek a főszereplők azon döntését emelik ki, hogy mindent eladnak annak megszerzése érdekében, amit felfedeztek. Az első esetben egy földművesről van szó, aki elrejtett kincsre bukkan egy földön, ahol dolgozik. Mivel a föld nem a sajátja, meg kell vásárolnia ahhoz, hogy a kincs birtokába kerüljön: ezért úgy dönt, hogy minden vagyonát kockára teszi, nehogy elszalassza ezt az igazán kivételes alkalmat. A második esetben egy drágagyöngy-kereskedőről van szó: ő, a szakember, egy rendkívül értékes gyöngyöt azonosított. Ő is úgy dönt, hogy mindent feltesz erre a gyöngyre, hajlandó az összes többi gyöngyöt eladni érte.

Ezek a hasonlatok két olyan jellemző magatartást hangsúlyoznak, amelyek ahhoz kellenek, hogy Isten országának birtokába jussunk, ezek pedig a keresés és az áldozathozatal. Igaz, hogy Isten országa fel lett kínálva mindenkinek – adomány, ajándék, kegyelem –, de nem teszik elénk ezüsttálon, hanem meghatározott dinamizmust igényel: keresnünk kell, haladnunk kell előre, be kell vetnünk magunkat. A keresés elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy találjunk; a szívünkben égnie kell azon vágynak, hogy elérjük az értékes kincset, vagyis Isten országát, amely Jézus Krisztus személyében jelenik meg. Ő az elrejtett kincs, ő a nagy értékű drágagyöngy. Ő az igazi felfedezés, aki döntő változást hozhat életünkbe, aki értelemmel tölti meg azt.

A nem várt felfedezés láttán a földműves és a kereskedő egyaránt megállapítja, hogy egyedülálló, elszalaszthatatlan alkalom előtt áll, s ezért eladja mindenét, amije van. A felbecsülhetetlen értékű kincs olyan döntésre készteti őket, amely áldozathozatalt, elszakadást és lemondást igényel. Amikor felfedezzük a kincset és a drágagyöngyöt, vagyis amikor rátalálunk az Úrra, akkor nem hagyhatjuk, hogy meddő maradjon ez a felfedezés, hanem minden mást fel kell áldoznunk érte. Nem arról van szó, hogy minden mást megvessünk, hanem hogy alárendeljük őket Jézusnak, és őt helyezzük az első helyre. A kegyelem áll az első helyen. Krisztus tanítványa nem olyasvalaki, aki meg lett fosztva valami lényegileg fontos dologtól, hanem aki sokkal többet talált: megtalálta a teljes örömet, amelyet csak az Úr adhat. Ez a meggyógyult betegek evangéliumi öröme, a bocsánatot nyert bűnösöké, a latoré, aki előtt megnyílt a mennyország ajtaja.

Az evangélium öröme betölti azok szívét és egész életét, akik találkoznak Jézussal. Akik engedik, hogy megmentse őket, azok megszabadulnak a bűntől, a szomorúságtól, a belső ürességtől, az elszigetelődéstől. Jézus Krisztussal mindig megszületik és újjászületik az öröm (vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 1). Ma arra kapunk bátorítást, hogy szemléljük a példabeszédek földművesének és kereskedőjének örömét. Ez valamennyiünk öröme, amikor felfedezzük Jézus vigasztaló közelségét és jelenlétét életünkben. Jelenléte megváltoztatja és megnyitja szívünket arra, hogy meglássuk testvéreink, különösen a legelesettebbek szükségleteit, és hogy befogadjuk őket.

Imádkozzunk, hogy Szűz Mária közbenjárására mindannyian tanúságot tudjunk tenni – szavainkkal és hétköznapi tetteinkkel – arról az örömről, hogy megtaláltuk Isten országának kincsét, vagyis azt a szeretetet, amelyet az Atya Jézus által nekünk adott.

A Szentatya szavai az Angelus után:

Kedves testvéreim!

Ma van emberkereskedelem elleni küzdelem világnapja, amelyet az ENSZ kezdeményezett. Minden évben férfiak, nők és gyerekek ezrei válnak a kényszermunka, a szexuális kizsákmányolás és a szervkereskedelem ártatlan áldozatává, és szemlátomást olyannyira hozzá vagyunk már szokva ezekhez, hogy normális dolognak tartjuk őket. Ez durva, kegyetlen, ez bűncselekmény! Szeretnék arra az elkötelezett munkára hívni mindenkit, hogy ezzel a súlyos eltévelyedéssel, a modern kori rabszolgaság eme formájával megfelelően szembeszálljunk. Kérjük együtt Szűz Máriát, hogy segítse az emberkereskedelem áldozatait és térítse meg az emberkereskedők szívét. Kérjük közösen a Szűzanyát: Üdvöz légy, Mária…

Most pedig köszöntöm az összes zarándokot, akik Olaszországból és más országokból érkeztek. Külön is kiemelem Szent József murialdine nővéreit, a Segítő Szűz Mária Nővéreinek novíciáit, az olasz egyházközségekből jött ministránsokat, valamint a Buenos Aires-i Club Italiano gyeplabdás hölgyeit.
Szép vasárnapot kívánok mindenkinek. Kérlek, ne feledkezzetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!