Ferenc pápa homíliája Szent Család vasárnapján: Ne veszítsük el a családba vetett bizalmunkat!
Pápai
szentmise Szent Család vasárnapján - RV
Ferenc
pápa december 27-én, Szent Család vasárnapján a Szent Péter bazilikában
délelőtt tíz órakor kezdte az ünnepi szentmisét. Homíliájában a bibliai példák
és az éppen csak elkezdődött szentév nyomán a családok valós és lelki
zarándokútjairól beszélt.
A
család élete kisebb-nagyobb zarándoklatok egésze
„A
bibliai olvasmányok két család képét mutatták nekünk, melyek az Úr házába
vezető zarándoklatukat töltötték be – kezdte beszédét a pápa. Elkána és
Hanna felviszik a kis Sámuelt az Úr templomába Silóban, és ott az Úrnak
ajánlják. Hasonlóképpen József és Mária Húsvét ünnepe alkalmából
elzarándokolnak Jeruzsálembe Jézussal együtt.
Gyakran
szemünk láttára kerekednek fel mostanában zarándokok, akik kegyhelyekre és a
népi vallásosság kedves helyeire zarándokolnak. Ezekben a napokban sokan útnak
indultak, hogy eljussanak a Szentkapukhoz, melyek megnyíltak a székesegyházakban
és a kegyhelyeken. De ma a legszebb dolog, ami Isten Igéjéből szembe
ötlik, az, hogy egész család zarándokol – emelte ki a pápa. Apa, anya és a
gyerekek, együtt mennek az Úr házába, hogy megszenteljék az ünnepet imádsággal.
Ez egy fontos tanítás, ami egy ajánlat a mi családjaink felé is. Sőt,
mondhatjuk, hogy a család élete kisebb és nagyobb zarándoklatok egésze.
Ez
is egy zarándoklat, az imádságra nevelés zarándokútja
Ez a
példa eszünkbe juttatja, hogy Mária és József megtanították Jézust az imádkozásra.
Ez is egy zarándoklat, az imádságra nevelés zarándokútja. Jó azt tudni, hogy a
nap során együtt imádkoztak és hogy szombatonként a zsinagógában együtt
hallgatták a Törvényt és a prófétákat és az egész néppel együtt dicsérték az
Urat. Bizonyára Jeruzsálem felé zarándokolva is imádkoztak, a zsoltár szavait
énekelve: Milyen nagy öröm, amikor azt mondták nekem, hogy felmegyünk az Úr
házába! Itt állnak már a lábaink a kapuidnál, Jeruzsálem! (Zsolt 122,1-2).
Milyen
fontos az egész család számára együtt menni és együtt elérni a közös célt!
Tudjuk, hogy egy közös betöltendő utunk van, egy út, amelyen nehézségekkel, de
az öröm és a vigasztalás pillanataival is találkozunk. Az életnek ezen a
zarándokútján osztozunk a közös imádság pillanataiban is – magyarázta Ferenc
pápa.
Fontos
a család számára, hogy együtt legyenek az imádságban
Mi
lehet szebb egy anya és apa számára, mint megáldani a gyermekeiket a nap
kezdetén és annak a befejezésekor! Keresztet rajzolni a homlokukra, mint a
keresztségük napján! Nemde ez a szülők legegyszerűbb imádsága gyermekeik
számára? Megáldani őket, vagyis az Úrra bízni őket, ahogy Elkána és Hanna,
valamint József és Mária tette, mert ő a védelmük és támaszuk a nap különféle
mozzanataiban. Milyen fontos a család számára, hogy együtt legyenek az étkezés
előtti és utáni imádságban, hogy hálát adjanak az Úrnak az adományokért, hogy
megtanulják megosztani mindazt, amit kaptak azokkal, akiknek erre nagyobb
szükségük van! Ezek kis gesztusok, mindazonáltal kifejezik azt a nagy formáló
erőt, amivel minden család rendelkezik a hétköznapok zarándokútján.
Hazatérve,
a hétköznapok világába kell átültetni a zarándoklat megélt tapasztalait
A
zarándoklat végén Jézus visszatér Názáretbe és engedelmeskedik a szüleinek. Ez
a kép is szép tanítást tartalmaz a családjainkról. A zarándoklat ugyanis nem ér
véget, amikor megérkezünk a kegyhelyre, hanem amikor hazatérünk onnan és
újrakezdődnek a hétköznapok, és a gyakorlatba átültetjük a megélt tapasztalatok
lelki gyümölcsét. Ismerjük, mit tett Jézus a maga részéről. Ahelyett, hogy
hazatért volna az övéivel, Jeruzsálemben a templomban maradt és ezzel nagy
szenvedést okozott Máriának és Józsefnek, akik nem találták őt. Ezért a
kis kilengéséért Jézusnak valószínű bocsánatot kellett kérnie a szüleitől. Az evangélium
ezt nem mondja, de azt hiszem, hogy nyugodtan feltételezhetjük azt. Mária
kérdése másfelől egy bizonyos szemrehányásra utal, amikor felfedi a Józseffel
közös aggodalmát és félelmét. Hazatérve persze Jézus a legszorosabban velük
van, hogy kimutassa szeretetét és engedelmességét irántuk. A család
zarándoklatának a részét alkotják ezek a pillanatok is, melyek az Úrral
átalakulnak a gyarapodás lehetőségévé, olyan alkalmak ezek, melyek megbocsátást
és elfogadást igényelnek, a szeretet és az engedelmesség kimutatását –
hangsúlyozta a pápa.
Szegények
lennénk, ha Isten nem bocsátana meg nekünk!
Az
Irgalmasság Évében minden család legyen ennek a zarándokútnak a kiváltságos
helye, melyben megtapasztalja a megbocsátás örömét. A megbocsátás a szeretet
lényege, mely meg tudja érteni a tévedést és jóvá tudja tenni azt. Szegények
lennénk, ha Isten nem bocsátana meg nekünk! Egy családon belül történik a
megbocsátásra nevelés, hogy bizonyosságot szerezzenek arról, hogy megértették
és elfogadják őket, mindazon hibák ellenére, amit képesek elkövetni.
Ne veszítsük el a családba vetett bizalmunkat! Szép dolog megnyitni a
szívünket egymás előtt, anélkül, hogy bármit is elrejtenénk. Ahol szeretet van,
ott van megértés és megbocsátás is. Kedves családok, rátok bízom a mindennapok
ezen házi zarándokútját, ezt az oly fontos küldetést, amire az egyháznak
és a világnak is nagy szüksége van ma – zárta a homíliáját Ferenc pápa a Szent
Család vasárnapján tartott szentmise során.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése