Hidakat kell építenem: a pápa beszéde az USA Kongresszusában
Ferenc
pápa az amerikai kongresszusban beszél - ANSA
Csütörtökön
délelőtt Ferenc pápa fölkereste Washingtonban az USA kongresszusát, ahol a
történelem első pápájaként beszédet mondott a testület tagjaihoz. A „szabadok
földje, a bátrak otthona” országában a pápa hálás köszönetet mondott azért,
hogy beszédet intézhet a kongresszushoz. Ismételten utalt rá, hogy ő is ennek a
nagy földrésznek a gyermeke, amelytől mindnyájan annyit kaptunk, és amelyért
közös a felelősségünk. Minden nemzet gyermeke személyes és társadalmi
felelősséggel rendelkezik. A kongresszus felelőssége, hogy törvényhozó
tevékenysége által lehetővé tegye a nemzet fejlődését. Tagjai arra kaptak
meghívást, hogy őrizzék és biztosítsák polgártársaik méltóságát a közjó
fáradhatatlan és igényes keresésében, amely minden politika célkitűzése.
Mózes,
Izrael törvényhozója Istenhez vezette el népét
A
törvényhozási tevékenység mindig a személyek gondozásán alapul. Ferenc pápát a
Kongresszus tagjainak munkája két szempontból Mózesre emlékezteti. Egyrészt
Izrael pátriárkája és törvényhozója jelképezi a népeknek azt a szükségletét,
hogy egy igazságos törvényhozás eszközeivel életben tartsák egységüket.
Másrészt Mózes közvetlenül Istenhez, azaz az ember transzcendens méltóságához
vezet el bennünket.
Ferenc
pápa látogatása az USA egész népének szól
A pápa
beszédében az Egyesült Államok egész népéhez szólt. Párbeszédet kíván folytatni
azoknak a férfiaknak és nőknek a sokaságával, akik nap, mint nap becsületesen
dolgoznak a mindennapi kenyérért, az idősekkel, akik a bölcsesség
letéteményesei, a fiatalokkal, akik elkötelezték magukat, hogy megvalósítsák
nemes elképzeléseiket, nem engedve a felületes ajánlatok kísértésének.
Merítsenek
nagy elődeik szellemi örökségéből
Látogatására
olyan pillanatban kerül sor, amikor a jóakaratú emberek néhány nagy amerikai
személyiség évfordulóit ünneplik. Ezek a férfiak és nők, a történelem
összetettsége és az emberi gyengeség valósága ellenére képesek voltak kemény
munkával és személyes önfeláldozásukkal – egyesek életük árán is – jobb jövő
építésére. Alapvető értékeknek adtak formát, amelyek mindig megmaradnak az
amerikai nép lelkében. Ezzel a szellemiséggel egy nép átvészelhet sok válságot,
feszültséget és konfliktust, miközben mindig képes lesz arra, hogy erőt
találjon a méltóságteljes előrehaladáshoz. Emlékezetük tisztelete arra ösztönöz
bennünket, hogy a mindennapi élet konkrét helyzeteiben merítsünk legmélyebben
rejlő kulturális tartalékainkból.
Abraham
Lincoln, a szabadság őrzője
A pápa
a következő négy nagy személyiség példáját emelte ki: Abraham Lincoln, Martin
Luther King, Dorothy Day és Thomas Merton.
Idén
emlékezünk Abraham Lincoln elnök, a szabadság őrzője meggyilkolásának 150.
évfordulójára. Fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy „ez a nemzet, Isten
oltalmával, újjászülethessen a szabadságban”.
Küzdeni
kell a vallási, ideológiai vagy gazdasági rendszer nevében elkövetett erőszak
ellen
Ma
mindnyájunkat mélyen aggaszt a világ jelenlegi nyugtalanító társadalmi és
politikai helyzete. Világunk egyre inkább az erőszakos konfliktusok,
gyűlöletek, kegyetlen atrocitások helye, amelyeket még Isten vagy a vallás
nevében is elkövetnek. Tudjuk, hogy egyetlen vallás sem mentes az ideológiai
szélsőségességtől. Különösen figyelnünk kell a vallási és egyéb
fundamentalizmusok minden formájára. Kifinomult egyensúlyra van szükség ahhoz,
hogy küzdjünk egy vallás, egy ideológia vagy egy gazdasági rendszer nevében
elkövetett erőszak ellen, miközben megvédjük a vallásszabadságot, az intellektuális
szabadságot és az egyéni szabadságokat.
Utasítsuk
el a polarizáció minden formáját
Ugyanakkor
óvakodnunk kell egy másik kísértéstől is, attól a leegyszerűsítő
redukcionizmustól, amely csak a jót és a rosszat, az igazakat és a bűnösöket
különbözteti meg. Szembe kell szállnunk a polarizáció minden formájával, amely
erre a két táborra osztaná fel világunkat. A külső ellenségtől való
megszabadulásra törekedve fennáll a kísértés, hogy belső ellenségünket
tápláljuk. A zsarnokok és gyilkosok gyűlöletét és erőszakát utánozva a legjobb
úton járunk, hogy helyükre lépjünk.
A
ma kihívásai megkövetelik az együttműködés megújulását
A mi
válaszunk legyen a remény, a gyógyulás, a béke és az igazságosság válasza. A
bátorság és az értelem vezessen bennünket napjaink számos gazdasági és
geopolitikai válságának megoldásában. Még a fejlett világban is túlságosan
nyilvánvalóak az igazságtalan struktúrák és cselekvések hatásai.
Erőfeszítéseink célozzák a béke helyreállítását, a hibák kijavítását, az
elkötelezettségek megtartását, így mozdítva elő az egyének és népek jólétét.
Együtt kell előrehaladnunk a testvériség és szolidaritás megújult lelkületével,
nagylelkűen együttműködve a közjóért.
Hallgassák
meg a hit hangját, amely a testvériséget és a szeretetet hirdeti
Ezen a
földön a különböző vallási felekezetek nagymértékben hozzájárultak a társadalom
építéséhez és megszilárdításához. Fontos, hogy ma is, mint a múltban
meghallgassák a hit hangját, mert ez a testvériség és a szeretet hangja, amely
minden személy és társadalom legjavát kívánja a felszínre hozni. Ez az
együttműködés nagyhatású erőforrás a rabszolgaság új, globális formáinak
kiküszöböléséhez, amelyek súlyos igazságtalanságokból születtek, és amelyeket
csak új politikák és a társadalmi egyetértés új formái küzdhetnek le.
A
politika az egység elnyomhatatlan szükségletének a kifejezése
A pápa
az Egyesült Államok politikai történelmére utalva megállapította, hogy a
demokrácia mélyen gyökerezik az amerikai nép lelkületében. Idézett az 1776.
július 4-én kikiáltott Függetlenségi Nyilatkozatból, miszerint minden ember
egyenlőnek lett teremtve, a Teremtő az embereket elidegeníthetetlen jogokkal
ruházta fel, mint az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való
jog. A politikát, ha valóban a személy szolgálatában áll, nem lehet alávetni a
gazdasági és pénzügyi élet szolgálatának.
Martin
Luther King „álma” ma is ösztönöz bennünket
Martin
Luther King alakját felidézve a pápa arra a felvonulásra utalt, amelyet a
baptista tiszteletes, polgárjogi harcos 50 évvel ezelőtt vezetett, hogy
megvalósítsa „álmát”, az afroamerikaiak teljes polgári és politikai jogainak
biztosítását. Az elmúlt évszázadokban emberek milliói érkeztek erre a földre,
hogy megvalósítsák álmaikat. „Mi, ennek a földrésznek a népei, nem félünk az
idegenektől, mert egykor mi is sokan idegenek voltunk” – emlékeztetett rá a
pápa, aki szintén bevándorlók fia. Tragikus módon nem tartották mindig
tiszteletben azoknak a jogait, akik már jóval az idegenek érkezése előtt ezen a
földön éltek. Most a pápa kifejezte legmélyebb nagyrabecsülését ezek iránt a
népek és nemzetek iránt. Megállapította, hogy nehéz a múltat a jelen
kritériumaival megítélni, azonban amikor az idegen közénk érkezik, nem
ismételhetjük meg a múlt vétkeit és hibáit.
Ha
élni akarunk, adjunk mindenkinek lehetőséget az életre
Világunk
olyan arányú menekültválságot él át, amelyre nem volt példa a második
világháború óta. Ez a valóság nagy kihívások és kemény döntések elé állít
bennünket. Ezen a földrészen is ezrek és ezrek indulnak el észak felé, jobb
életfeltételeket keresve. Nem ezt akartuk mi is a gyermekeinknek? – tette fel a
kérdést a pápa. Ne riadjunk vissza számuktól, hanem tekintsünk arcukra,
hallgassuk meg történeteiket, válaszoljunk helyzetükre emberi, igazságos és
testvéri módon. Kerüljük a ma közös kísértést: mindenkit selejtezzünk le, aki
problémás. Emlékezzünk az aranyszabályra: „Mindazt, amit akartok, hogy veletek
tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük” (Mt 7,12).
A
pápa minden szinten támogatja a halálbüntetés eltörlését
Azt a
mércét használják majd velünk, amelyet mi használunk másokkal szemben. Az
aranyszabály arra a kötelességünkre is emlékeztet, hogy az emberi életet
fejlődése minden szakaszában oltalmazzuk és védelmezzük. Ez a meggyőződés a
pápát szolgálata kezdetétől fogva arra készteti, hogy különböző szinteken
támogassa a halálbüntetés globális eltörlését. Mivel minden élet szent, minden
ember elidegeníthetetlen méltósággal rendelkezik, a társadalom javára válik
azoknak a rehabilitációja, akiket bűntények miatt elítéltek. A pápa
támogatásáról biztosította az USA püspökeit, akik a közelmúltban megújították
felhívásukat a halálbüntetés eltörlése érdekében.
Dorothy
Day, Isten szolgálója fáradhatatlanul küzdött az elnyomottakért
Ferenc
pápa ezután Isten szolgálója, a Katolikus Munkás Mozgalom (Catholic Worker
Movement) alapítónője, a 35 évvel ezelőtt elhunyt Dorothy Day alakját idézte
fel. Társadalmi elkötelezettsége, az igazságosság és az elnyomottak ügye iránti
szenvedélyes szeretete az evangéliumból, hitéből és a szentek példájából
merített ihletet.
A
Laudato si’ - kezdetű enciklika célja: párbeszéd mindenkivel a közös otthont
illetően
A pápa
arra buzdította a kongresszus tagjait, hogy ne feledkezzenek el a
környezetünkben élő szegényekről. A szegénység és az éhség elleni küzdelmet szüntelenül
számos fronton kell folytatni, különös tekintettel gyökereik kiküszöbölésére.
Ennek az erőfeszítésnek a része a gazdagság előállítása és elosztása. A
természeti erőforrások helyes használata, a technológia megfelelő alkalmazása
és a vállalkozói szellem helyes irányba terelése a modern, befogadó és
fenntartható gazdaság alapvető elemei – mondta a pápa, kifejtve Laudato si’-
kezdetű enciklikájának tanítását. A közjó magában foglalja a földet is, amely
az enciklika központi témája, s amelyet azért írt, hogy mindenkivel párbeszédre
léphessen közös otthonunkat illetően. Ebben a pápa arra buzdít mindenkit, hogy
bátran és felelősségteljesen „változtasson irányt” (61), hogy elkerüljük az
emberi tevékenység által okozott környezeti pusztulás legkomolyabb hatásait.
Thomas
Merton szerzetes írása: szabadnak születtem, Isten képmására
Egy
évszázaddal ezelőtt, a XV. Benedek pápa által „hasztalan mészárlásnak” nevezett
első világháború elején (1915-ben) született egy másik rendkívüli amerikai
személyiség: Thomas Merton ciszterci szerzetes. Mindenekelőtt az ima embere
volt, aki kihívást intézett kora bizonyosságai ellen, és új távlatokat nyitott
a lelkek, az egyház számára. A párbeszéd, a népek és vallások közötti béke
előmozdításán fáradozott.
A
párbeszéd újrakezdése új távlatokat nyit mindenki számára
Ennek
a párbeszédnek a távlatában a pápa elismeréssel szólt azokról az
erőfeszítésekről, amelyek az elmúlt hónapokban a múlt fájdalmas epizódjaihoz
kapcsolódó történelmi különbözőségek leküzdésére irányultak.
„Kötelességem,
hogy hidakat építsek és mindenkit, minden lehetséges módon ebben segítsek” –
hangsúlyozta a pápa. Ez bátorságot, merészséget igényel, amely azonban nem
jelent felelőtlenséget. Egy jó politikai vezető, figyelembe véve mindenki
érdekeit, nyitottsággal és gyakorlati érzékkel ragadja meg a pillanatot. Mindig
a folyamatok elindítását választja a nagyobb terek birtoklásával szemben
(Evangelii gaudium 222-223).
A
fegyverkereskedelem egyetlen célja a pénz, amelyhez gyakran vér tapad
A
párbeszéd és a béke szolgálata azt is jelenti, hogy valóban csökkentjük és
hosszú távon beszüntetjük az egész világon a fegyveres konfliktusokat. Miért
adnak el gyilkos fegyvereket azoknak, akik azt tervezik, hogy kimondhatatlan
szenvedésekkel sújtsanak egyéneket és társadalmakat? Sajnos mindnyájan ismerjük
a választ, ami egyszerűen csak a pénz. A pénz, amelyet gyakran ártatlanok vére
áztat. Ezzel a szégyenletes és bűnös csönddel szemben kötelességünk leállítani
a fegyverkereskedelmet.
A
családot ma eddig soha nem látott veszélyek fenyegetik
A pápa
végül utalt rá, hogy részt vesz a családok philadelphiai világtalálkozóján.
Kívánsága, hogy a családok témája állandóan visszatérjen látogatása idején.
Milyen fontos volt a család ennek az országnak az építésében! Ma is megérdemli
támogatásunkat és bátorításunkat. A Szentatya nem titkolta aggodalmát a
családok iránt, mivel soha még nem érte ennyi fenyegetés kívülről és belülről.
Olyan kapcsolatokat tesznek vita tárgyává, mint a házasság és a család alapja.
Külön
figyelmet érdemelnek a fiatalok, akik a család legsebezhetőbb tagjai közé
tartoznak. Sokan irányt veszítettek, a reménytelenség, az erőszak, a
visszaélések, a kétségbe esés spirálja csapdájába estek. Elmondhatnánk, hogy a
mai kultúra a fiatalokat arra készteti, hogy ne alapítsanak családot.
Szabadság,
jogok, igazságosság, hit, béke – az amerikai nép fontos öröksége
Egy
nemzetet akkor lehet nagynak tekinteni, ha megvédi a szabadságot, mint ahogy
Lincoln tette; ha olyan kultúrát mozdít elő, amely lehetővé teszi, hogy az
emberek teljes jogokról „álmodjanak” testvéreik számára, mint ahogy Martin
Luther King kísérelte meg; ha küzd az igazságosságért és az elnyomottak
ügyéért, mint Dorothy Day; ha a hitből fakadó béke magvait hinti el Thomas
Merton szemlélődő stílusában.
A
pápa, miután rámutatott az amerikai nép kulturális örökségének, lelkületének
néhány gazdagságára, ezzel a kívánsággal zárta az Egyesült Államok
Kongresszusához intézett beszédét:
„Kívánom,
hogy ez a lelkület továbbra is fejlődjön és növekedjen, hogy a lehető legtöbb
fiatal örökölhesse azt, és olyan földön élhessen, amely emberek sokaságát
ösztönzte arra, hogy álmodjon. Isten áldja meg Amerikát!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése