Katekézis a Hit Évében
2013.08.17. szombat
A szüzesség: szabadság.
„Majd azt mondta Isten: Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra. Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet!”(Ter 1,26-28)Ezekben a szentírási szövegekben megüzeni nekünk az Úr, hogy az ember az Isten szentháromságos benső életére van teremtve. Nem mása az ember az Istennek, hanem az isteni Személyek egymás iránti szeretetközössége tárul föl benne teremtményi síkon. Más az Atya, más a Fiú, más a Szentlélek. Közös és azonos az isteni természet, amelyet a Személyek egymásnak ajándékoznak csorbítatlanul. Ez a szeretet lényege. Az ember is szeretetre van teremtve. A férfinak és a nőnek másnak kell lennie, hogy legyen valami mást megismerni és meg kívánni, akarni, szeretni. A közös szeretetben pedig indítsanak útra egy harmadik személyt, aki mindkettőjükből örököl valamit, tehát más, mint az apa, és más, mint az anya. Szeretni való. A lelket egyedül Isten teremti. A szülőknek a lélek teremtéséhez nincsen közük. A teremtés közölhetetlen isteni tulajdonság. Ezért fűzött Isten a sajátosan emberi cselekvéshez, a testi élet átadásához olyan mélyre ható, az egész testet megrázó érzetet. És ezért tud a sátán visszaélni Isten emberi életet szaporító gyönyörű tervének csúffá tételével, amikor ezt a kimondottan csodálatos elgondolást leszállítja öncélú gyönyörré. Ez a visszaélés is gyökerében visszanyúlik az ősbűnig, aminek a lényege: Ha esztek a tiltott fa gyümölcséből, olyanok lesztek, mint az Isten, ti szabjátok majd meg, mi a jón és mi a rossz. Ezért rendelte úgy az Úr, hogy legyenek olyan személyek, akik szüzességet vállalnak, azaz vezeklésből lemondanak az eredetileg minden embernek kijáró örömről.
2013.08.17. szombat
A szüzesség: szabadság.
„Majd azt mondta Isten: Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra. Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet!”(Ter 1,26-28)Ezekben a szentírási szövegekben megüzeni nekünk az Úr, hogy az ember az Isten szentháromságos benső életére van teremtve. Nem mása az ember az Istennek, hanem az isteni Személyek egymás iránti szeretetközössége tárul föl benne teremtményi síkon. Más az Atya, más a Fiú, más a Szentlélek. Közös és azonos az isteni természet, amelyet a Személyek egymásnak ajándékoznak csorbítatlanul. Ez a szeretet lényege. Az ember is szeretetre van teremtve. A férfinak és a nőnek másnak kell lennie, hogy legyen valami mást megismerni és meg kívánni, akarni, szeretni. A közös szeretetben pedig indítsanak útra egy harmadik személyt, aki mindkettőjükből örököl valamit, tehát más, mint az apa, és más, mint az anya. Szeretni való. A lelket egyedül Isten teremti. A szülőknek a lélek teremtéséhez nincsen közük. A teremtés közölhetetlen isteni tulajdonság. Ezért fűzött Isten a sajátosan emberi cselekvéshez, a testi élet átadásához olyan mélyre ható, az egész testet megrázó érzetet. És ezért tud a sátán visszaélni Isten emberi életet szaporító gyönyörű tervének csúffá tételével, amikor ezt a kimondottan csodálatos elgondolást leszállítja öncélú gyönyörré. Ez a visszaélés is gyökerében visszanyúlik az ősbűnig, aminek a lényege: Ha esztek a tiltott fa gyümölcséből, olyanok lesztek, mint az Isten, ti szabjátok majd meg, mi a jón és mi a rossz. Ezért rendelte úgy az Úr, hogy legyenek olyan személyek, akik szüzességet vállalnak, azaz vezeklésből lemondanak az eredetileg minden embernek kijáró örömről.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése