Katekézis a Hit Évében XVI.
Benedek pápa rendelkezése szerint
2013.02.02. szombat
Jézus mondja: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, egyedül igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust”(Jn 17,3)
Az emberi megismerés szükségképpen a test érzékszerveivel kezdődik, s az örök boldogság is látással, boldog vízióval teljesül be. Megpróbáltam az előző tanulmányban bemutatni a Szentírás családképe alapján hogyan juthat el a mennybe lépő lélek a megszokott szemmel és utána értelemmel látás helyett csak értelmi látással beteljesíteni az egész ember, a test és a lélek egységének boldogságára. Annál is inkább fontos ezt firtatnunk, mert az örök élet is élet Jézus kijelentése alapján, és ezt a teljes emberi életet csak a test és a lélek elválaszthatatlan egységében tudja megélni.Az ószövetségi választott nép, a zsidóság hitt a halált követő feltámadásban. A feltámadás hitének legszebb megvallása a csontmezőről szóló látomás, Ezekiel próféta megdöbbentő élménye. A látomás előzményeként leírja, hogy a hosszú fogságban meggyötrött zsidók kezdték feladni reményüket, hogy még egyszer hazamehetnek Jeruzsálembe és környékére. Ekkor az Úr elragadta egy hatalmas síkságra, amely tele volt emberi csontokkal. A csontok állaga és mennyisége igen hosszú idők elmúlására engedett következtetni. Ezekiel csak bámult. Isten viszont feltette neki az első kérdést: „Emberfia, vajon életre kelnek még ezek a csontok? Azt feleltem: Uram, Istenem! Te tudod! Erre így szólt hozzám: Prófétálj ezekről a csontokról és mondd nekik: Ti száraz csontok, halljátok meg az Úr igéjét: Így szól az Úr Isten a csontokról: íme, én lelket bocsátok belétek, hogy életre keljetek! Izmokat adok rátok, húst növesztek rajtatok, bőrrel vonlak be és lelket adok nektek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!” (Ez 37,3-6) Amikor a prófétai szó elhangzott, óriási zaj támadt. A beláthatatlan és nagyon vastag csontréteg megmozdult, kereste és meg is találta mind a maga tartozékait. Aztán jött a hús, a bőr és az utolsó parancs: „A négy szél tájékáról jöjj elő, lélek, és fújj ezekre a megöltekre, hogy életre keljenek!”(9 A halottak pedig mind feltámadtak és éltek. A zsidóknak szólt elsődlegesen a vigasztalás. De mivel nekik akkor legalább is ennyi csontvázuk nem lehetett, az üzenet az összes embernek szól. Minden halott feltámad a világ végén. Minden lélek a saját testét kapja vissza. Mivel az emberi testben hét évenként az utolsó csepp anyag kicserélődik, egy körömnyi részecskét kell minden ember testéből megőriznie Istennek, hogy az a test eredeti tulajdona lehessen a feltámadtnak. Miért írtam mindezt? A számítógép-szakértők tudják, hogy egy körömnyi műszerdarabon könyvtárnyi anyag megőrizhető és egy gépen tökéletesen fellelhető rengeteg írás. Isten mindentudó és mindenható. Az emberek minden érzéki (fantázia) képet meg tudnak őrizni és fel tudnak eleveníteni, ha kedves volt és elraktározták a testükben. A feltámadásig a lélek is fel tud mutatni érzéki képeket, utána pedig a testtel egyesülve abból idézheti fel élete minden kedves emlékét. Akkor visszaáll az eredeti megismerési rend: az érzékeink életszerűen adják az emlékeket, és az emberi boldogító istenlátásban ez a követelmény is rendeltetésszerűen működik.
2013.02.02. szombat
Jézus mondja: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, egyedül igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust”(Jn 17,3)
Az emberi megismerés szükségképpen a test érzékszerveivel kezdődik, s az örök boldogság is látással, boldog vízióval teljesül be. Megpróbáltam az előző tanulmányban bemutatni a Szentírás családképe alapján hogyan juthat el a mennybe lépő lélek a megszokott szemmel és utána értelemmel látás helyett csak értelmi látással beteljesíteni az egész ember, a test és a lélek egységének boldogságára. Annál is inkább fontos ezt firtatnunk, mert az örök élet is élet Jézus kijelentése alapján, és ezt a teljes emberi életet csak a test és a lélek elválaszthatatlan egységében tudja megélni.Az ószövetségi választott nép, a zsidóság hitt a halált követő feltámadásban. A feltámadás hitének legszebb megvallása a csontmezőről szóló látomás, Ezekiel próféta megdöbbentő élménye. A látomás előzményeként leírja, hogy a hosszú fogságban meggyötrött zsidók kezdték feladni reményüket, hogy még egyszer hazamehetnek Jeruzsálembe és környékére. Ekkor az Úr elragadta egy hatalmas síkságra, amely tele volt emberi csontokkal. A csontok állaga és mennyisége igen hosszú idők elmúlására engedett következtetni. Ezekiel csak bámult. Isten viszont feltette neki az első kérdést: „Emberfia, vajon életre kelnek még ezek a csontok? Azt feleltem: Uram, Istenem! Te tudod! Erre így szólt hozzám: Prófétálj ezekről a csontokról és mondd nekik: Ti száraz csontok, halljátok meg az Úr igéjét: Így szól az Úr Isten a csontokról: íme, én lelket bocsátok belétek, hogy életre keljetek! Izmokat adok rátok, húst növesztek rajtatok, bőrrel vonlak be és lelket adok nektek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!” (Ez 37,3-6) Amikor a prófétai szó elhangzott, óriási zaj támadt. A beláthatatlan és nagyon vastag csontréteg megmozdult, kereste és meg is találta mind a maga tartozékait. Aztán jött a hús, a bőr és az utolsó parancs: „A négy szél tájékáról jöjj elő, lélek, és fújj ezekre a megöltekre, hogy életre keljenek!”(9 A halottak pedig mind feltámadtak és éltek. A zsidóknak szólt elsődlegesen a vigasztalás. De mivel nekik akkor legalább is ennyi csontvázuk nem lehetett, az üzenet az összes embernek szól. Minden halott feltámad a világ végén. Minden lélek a saját testét kapja vissza. Mivel az emberi testben hét évenként az utolsó csepp anyag kicserélődik, egy körömnyi részecskét kell minden ember testéből megőriznie Istennek, hogy az a test eredeti tulajdona lehessen a feltámadtnak. Miért írtam mindezt? A számítógép-szakértők tudják, hogy egy körömnyi műszerdarabon könyvtárnyi anyag megőrizhető és egy gépen tökéletesen fellelhető rengeteg írás. Isten mindentudó és mindenható. Az emberek minden érzéki (fantázia) képet meg tudnak őrizni és fel tudnak eleveníteni, ha kedves volt és elraktározták a testükben. A feltámadásig a lélek is fel tud mutatni érzéki képeket, utána pedig a testtel egyesülve abból idézheti fel élete minden kedves emlékét. Akkor visszaáll az eredeti megismerési rend: az érzékeink életszerűen adják az emlékeket, és az emberi boldogító istenlátásban ez a követelmény is rendeltetésszerűen működik.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése