Évközi ötödik hét szerdája

Évközi ötödik hét szerdája

A lelki tisztaság fontosságának gondolatát folytatja a mai evangélium. Szavait immár nem a korábbi kérdezőkhöz, a farizeusokhoz és az írástudókhoz intézi Jézus, hanem a néphez. Általános alapelvként fogalmazza meg, hogy nem a kívülről az emberbe jutó étel teszi tisztátalanná az embert, hanem a szívéből és lelkéből fakadó rossz indulatok és helytelen gondolatok. Ezekből származik a bűn, ami elszakít Istentől. Ez az elgondolás éppen ellentéte a korabeli vallási nézeteknek, miszerint a lelki tisztaság olyan érték, amelyet mindenáron védelmeznie kell az embernek, azaz őrizkednie kellett attól, hogy kívülről bármi is beszennyezze, elvegye tisztaságát. Jézus fordított helyzetből látja mindezt, amikor rávilágít arra, hogy a bűnös gondolat az ember szívének mélyén, tehát az ember legbensőjében születik meg, s ezzel a lelki tisztaságnak is új értelmet ad.
Az ember életének forrása, az emberi élet valamennyi elemének eredete a szív. Innen fakad minden szándékunk, gondolatunk és érzésünk, jók és rosszak, erkölcsileg helyesek és helytelenek egyaránt. Ezen a ponton ráébredünk saját felelősségünkre: szabadon választhatunk a jó és a rossz között. Bűneinkért ne a külső körülményeket vagy másokat hibáztassunk, hiszen azok a mi szívünkben születtek meg. Ne engedjük, hogy ezek megszülessenek, növekedjenek bennünk, hanem az Istennek tetsző érzéseket, szándékokat igyekezzünk kibontakoztatni.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te egyeseket a szegények felé fordulás, a szeretetszolgálat útján indítasz el. Önzetlen és önfeláldozó szívet adsz nekik, hogy szeretetedben éljenek és a te szeretetedet sugározzák a rászorulóknak és nélkülözőknek. Másokat a hitre nevelés útján indítasz el, hogy a tőled kapott tanítást, az üdvösség örömhírét jó magként vessék el az emberi szívekbe, mindazok szívébe, akik keresik az igazságot és vágyakoznak az üdvösségre. Adj nekik erőt, hogy hivatásukat felelősséggel végezzék! Segíts minket, hogy ne térjünk le a lelki fejlődés útjáról, mindig ragaszkodjunk hozzád, aki az üdvösségre vezetsz minket!

Útravaló – 2019. február 12.

Útravaló – 2019. február 12.

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Juhász Ferenc miskolc-mindszenti plébános ad útravalót.

Mindig szokás volt, hogy az idősebbek a fiatalokat az ő egykori saját példájukkal próbálják útba igazítani: „bezzeg az én időmben…” Így kívánnak hagyományt teremteni, és elfogadtatni, hogy más volt régen a jó, és mennyire más ma a rossz. A szokás és hagyomány változatlan rutinjával ellenőrzött élet azonban a szegények és az egyszerű emberek számára börtönné válhat. Visszaköszön ez azon a ponton, amikor a főpapokhoz és a farizeusokhoz dolgavégezetlen térnek vissza a Jézus elfogására küldött szolgák, és kiderül: „Csak az átkozott népség hisz Jézusban, amely mit sem ért a törvényből” (Jn 7,49–50). A szabály, hogy a törvény nem tudása nem mentesít, lehet a törvénytudók kiváltsága is.

88 évesek vagyunk! Családi ünnep a Vatikáni Rádióban – P. Vértesaljai László jegyzete

1931. február 12-én született a Vatikáni Rádió. Az írás felidézi azt a különleges napot, amelyen első alkalommal szólt Péter utóda egyszerre és egyidejűleg a földkerekség lakóihoz.

Születésnapi köszöntő

Nagyváradról kaptunk ma reggel, 2019. február 12-én egy friss mailt a rádióban: „Dicsértessék a Jézus Krisztus! Köszöntöm születésnapján a Vatikáni Rádiót, a Magyar Szerkesztőséget! Istennek legyen hála hogy vannak nekünk! Köszönöm áldozatos munkájukat! További szép napot és jó munkát kívánok! Tisztelettel, Sz. L. – Nagyvárad”. Azonnal meg is válaszoltam:  Kedves Hallgató! Hálásan köszönjük a figyelmes köszöntését. Igyekszünk eleget tenni annak az elvárásnak, amit a Vatikáni Rádió 88 éves hagyománya számunkra jelent. Közvetítjük a Szentatya, Péter utóda mai szavát, mindig szem előtt tartva az Anyaszentegyház csorbítatlan hagyományát, imádságos szeretettel, Munkatársaim nevében is: P. Vértesaljai László SJ.”

Hallja meg az Ég és a föld…

Lapozzunk vissza a Vatikáni Rádió történelmének kezdő oldalára. 1931. február 12-ét írtak, éppen két év és egy nappal a Lateráni Szerződés aláírása után, mely új kezdetet adott a pápák „vatikáni fogsága” után. 88 éve délután fél ötre járt az idő, amikor Őszentsége XI. Piusz pápa egy kézigyártású, hatszögletű, négy pontján rugóval egy keretre fölfüggesztett mikrofon elé lép és beszélni kezd latinul: „Halljátok meg, ó Egek, amit  mondok! Hallja meg föld ajkam szavait. Halljátok és hallgassátok, távoli népek..!”

A katolikus egyház hangja

Új rádió született, nem technikailag, hanem küldetése szempontjából. Nem egy nemzet rádiója, hanem a katolikus egyház hangja, mely Krisztus örömhírét és vigasztaló szavát akarta elvinni minden katolikus hívőnek és minden jóakaratú embernek.

A tervező mérnök a Nobel-díjas Marconi

Olvasom a napi krónikát, amit a vatikáni kertek magasodó végében emelt új épületben feljegyeztek. A 90 éve született Lateráni Szerződés után pár hónappal, 1929 nyarának elején XI. Piusz pápa magához hívatta Guglielmo Marconi fizikust, a rádió egyik feltalálóját és megbízta azzal a feladattal, hogy építsen rádióállomást Vatikán Városállam számára. Rögtön munkához is fogtak. Együtt kimentek a vatikáni kertekbe és annak nyugati sarkába beleálmodták az új rádióállomást. Két év alatt el is végeztek mindent, kész a rádió épülete, a hozzá kapcsolódó Franklin antennával, amit Marconi direkt úgy tervezett, hogy minél kevésbé zavarja látvány szempontjából a történelmi épületegyüttest. Az olasz állami rádiótársaság, az EIAR műsorának segítségével a nagy világnyelveken előre meghirdették az új rádióadó indulását, hogy aki akarja és vételi lehetősége van, egyenes adásban hallhassa a Pápa szavát.

Marconi és a Jézus Társasága

A Vatikánban akkor nem kapkodták el a dolgokat, mindennek megvolt a maga méltósága. Ehhez az is hozzájárult, hogy akkor írták a rádiózás hőskorszakát és a Vatikáni Rádió egyike volt a világ legelső rádióállomásainak. A kivitelezés munkálataiban a Marconi Társaság mérnök gárdáján kívül ugyancsak jelentős feladat hárult egy másik társaságra, a Jézus Társaságára. Az olasz jezsuiták között Giuseppe Gianfranceschi atya korának egyik nemzetközi hírű fizikusa volt. XI. Piusz pápa őt nevezte ki az előkészületi munkák során Marconi mellé, majd őt tette meg a Vatikáni Rádió első igazgatójának, egyúttal pedig a rádió irányítását a jezsuita rendre bízta, ha már egyszer ők külön fogadalommal is elkötelezik magukat a római pápa szolgálatában.

Statio Radiophonica Vaticana

Azon az emlékezetes napon nem feledkeztek meg az új rádió megáldásáról sem. Amikor fél négykor Marconi mérnök feleségével együtt megérkezett a Palazzinába, a  Kis-Palotába, ahogy a rádió épületét nevezték, kezdődött meg a szentelési szertartás. Zampini pápai prelátus a XI. Piusz pápa által személyesen szerkesztett imaformulával áldotta meg a készüléket:  „...praedicate Evangelium omni creaturae, benedic hanc machinarum seriem ad etheris undas ciendas ut apostolica verba cum longinquis etiam gentibus communicantes, in unam tecum familiam congregemur...”, vagyis „áldd meg, Uram, ezt az éter-hullámokat kibocsátó készülék-együttest, hogy az apostoli szavak a távoli népekhez is eljussanak, és Veled egy családba gyűjts össze bennünket!”

„In Nomine Domini, Amen. Isten nevében, Ámen!”

16 óra húszkor a Palazzina előtt a pápai rezesbanda játszani kezd, jelzi, hogy Őszentsége XI. Piusz pápa megérkezett. Az adás megkezdése előtt a közvetítő teremben a pápa latin nyelven rövid sürgöny-táviratot tett közzé: „In Nomine Domini, Amen. Isten nevében, Ámen!”. S minthogy nagy a szakma becsülete, Guglielmo Marconi, aki egyébként civilben a pápa barátja, rövid beszédet mond: „Az elektromos hullámok a tereken át elviszik az egész világba a Pápa békeszavát és áldását. Mintegy húsz századon keresztül a Római Pápa innét küldte el isteni tanítása üzenetét az egész világba, de most első alkalommal történik, hogy az ő Szavát egyszerre lehet hallani egy időben szerte az egész földkerekség felszínén. Isten segítségével, aki a természet annyi titokzatos erejét bocsátja az emberiség rendelkezésére, el tudtam készíteni ezt az eszközt, mely lehetővé teszi a híveknek az egész világon, hogy meghallgassák a Szentatya szavát”.

Kitűnő vétel és lelkes fogadtatás

16 óra 49-kor XI. Piusz pápa elkezdi első rádiószózatát. Latinul olvassa fel a saját kezűleg írt szöveget, melyet teletűzdelt a Biblia szavaival, hiszen a pápa üzenete valójában Isten Szavát tolmácsolja: „Halljátok meg, ó Egek, amit  mondok! Hallja meg föld ajkam szavait. Halljátok és hallgassátok, távoli népek..!” A pápa hálát ad Istennek és a megváltó Krisztusnak, majd köszönti a püspököket, a papokat, a szerzeteseket, a híveket, az államfőket és alattvalókat, a gazdagokat és szegényeket. Az első pápai rádiószózatot a világ minden országában fogták és hallgatták. Másnap, az összes vezető újság címlapon hozta a hírt a Pápa rádiójának a megszületéséről, a Times, The Universe, a Daily Telegraph, a News Chronicle, a New York Herald, a Daily Mail…

Amit korábban az utcáról hirdettek, azt most a háztetők antennáiról hirdették meg, ahogy azt Jézus is előre jelezte. Urunk, köszönjük, hogy munkatársaid lehetünk az evangélium hirdetésében.

Évközi ötödik hét keddje

Évközi ötödik hét keddje

Az evangéliumi rész azzal kezdődik, hogy Jeruzsálemből farizeusok és írástudók jönnek Jézushoz. Márk evangélista nem ismerteti jövetelük szándékát, de valószínűleg Jézus tevékenységére és tanítására kíváncsiak. Nem rögtön Jézus viselkedését kezdik kritizálni, hanem az ő tanítványaiét, aminek az az alapja, hogy a Mester felelős tanítványai magatartásáért. A tanítvány ugyanis úgy viselkedik, ahogyan azt Mesterétől látja, tanulja, magatartása Mestere magatartását tükrözi. A farizeusok abban látnak nehézséget, hogy a tanítványok nem mosnak kezet étkezés előtt.
Az elbeszélés menete ezen a ponton kissé megszakad, hiszen Márk elkezdi részletesen leírni az egykori zsidó előírásokat és szokásokat. Ebben sajátos szempontok vezetik, hiszen nem tesz említést arról, hogy a tisztasági előírások Mózes törvényében szerepelnek, csupán azt rögzíti, hogy ezek az ősi hagyományok részét képezik. A zsidó vallásban a tisztasági előírások az Istennel való kapcsolat miatt voltak fontosak, Márk viszont csupán külső szokásnak tartja, eltekint annak belső, lelki elemétől. Az tiszta, ami valóban Istennek tetsző és megerősíti az ember kapcsolatát Istennel. Ami viszont szemben áll Isten akaratával és elszakítja az embert tőle, az tisztátalannak tekintendő.
Jézus válasza a farizeusok észrevételére egyértelművé teszi a lelki tisztaság fontosabb a külső tisztaságnál.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Vezess végső célom, a mennyei Atya felé! Belátom, hogy egyedül a krisztusi út, a szeretet útja, a remény útja, a megbocsátás útja, az öröm útja, az igazi szabadság útja, az élet tiszteletének útja vezet az Atyához az örök üdvösségre! Segíts megtalálnom a helyes utat és támogass, hogy ezt az utat soha el ne hagyjam s azon meg ne álljak! Segíts kegyelmeddel, hogy mindig közelebb kerüljek az Atyához! Légy velem és te vezess életutamon! Vezess a szeretet útján!

Útravaló – 2019. február 11.

Napról napra közreadjuk az Adoremus liturgikus kiadvány elmélkedéseit. Februárra Juhász Ferenc miskolc-mindszenti plébános ad útravalót.

Újra és újra betegek árasztják el a partot, a tereket, a várost, ahol megjelenik. Ez is egyfajta csodálatos halfogás, hiszen áradnak feléjük az emberek. A tanítványok előzőleg a halászhálóba mint a megélhetésüket biztosító eszközbe kapaszkodtak, és húzták, feszítették, ahogy csak bírták. Ezek most a ruhája szegélye után kapnak. És húzzák-vonják, amerre elhalad. Ez nem az akkori egészségügy válsága, hanem bizalom az Úrban. Az ember tudja, hogy betegséget nemcsak gyógyszerek gyógyítanak, hanem a hit és a bizalom is. Gyógyít, ha valaki rátalál élete nyugvópontjára, beteljesedésére vagy megoldására Istenben. Mekkora hite van annak, aki ruhaszegélybe vagy Mária palástjába kapaszkodik!