2014. január 1., szerda

Karácsony nyolcada 7.



„Közülünk jöttek elő, nem voltak közülünk valók”

„Fiacskáim, itt az utolsó óra!” Mit jelent Szent János apostolnál ez a felkiáltás? Mit hallunk ki belőle mi, a harmadik keresztény évezred gyermekei? Valószínűleg azt hallották ki ő idejében élő keresztények, hogy itt a világ vége, jön az Antikrisztus, nekitámad az Egyháznak, óriási lendülettel üldözni fogja Jézus Krisztus híveit, sokakat börtönbe csukat, néhányat közülünk meg is öl. Úgy jár, mint aki győzött. Aztán megjelenik az égen Jézus Krisztus jele, valószínűleg egy mindenünnen látható fényes óriáskereszt. A becsapott emberek rémülten állnak: vajon ki festette föl? Vagy talán mégis van Isten, van Jézus Krisztus, aki él és uralkodik? A világ utolsó napján mindez így történik majd, eljön látható alakban Jézus, és ellenségei kisebbre zsugorodnak. Szent János apostol ebben a levélben még nem erről beszél. Akkor mit jelent e kijelentés, hogy itt az utolsó óra? János idejében tudták, hogy megjelenik az az ember, aki Anti-krisztusként bolondítja az embereket, hogy Jézus Krisztusnál nagyobb, a világban sok híve van, s azok többen vannak, mint a Jézus-hívők. Aki nem viseli nevét vagy számát az istentelen hatalomnak, ennivalót sem tud venni, de majd jön a Bárány Sion hegyére, vele a hűségesek, és győznek az istentelen tömeg felett.(Jel 12-14) Ez majd a világ végén történik. Akkor mégis mit jelent, hogy itt az utolsó óra? Kisebb képességű Antikrisztusok jönnek egymás után. Hazudnak saját nagyságukról. Elhitetik sok emberrel, keresztényekkel is, hogy ők nagyok, győztesek, irányítják az emberek sorsát. Isten nincs, ők vannak hivatva uralkodni. Ezekre mondja János: „Közülünk jöttek elő, de nem voltak közülünk valók. Ha közülünk valók lettek volna, bizonyára velünk maradtak volna; de ki kellett derülnie annak, hogy nem mindnyájan közülünk valók” (1Jn.2,19) Kik ezek? A nagy hazudozók. „Nem is azért írtam nektek, mintha nem ismernétek az igazságot, hanem mint olyanoknak, akik ismerik, és azt is, hogy semmi hazugság nem származik az igazságból”. (21) Mit vonatkoztat ránk az apostol? „Ti azonban fel vagytok kenve a Szent által, és mindent tudtok”. (20) Minden igazság itt él az Egyház tanításában. Ezért nem kell a sok kis Antikrisztusnak a kereszténység, mert csak hazudni, becsapni, gyűlölni tudnak.

Az utolsó kérdés:„Itt az utolsó óra” azt jelenti, hogy szilveszter van? Illik mulatni? A polgári évnek a mai nappal vége. A gazdasági évet le kell zárni. Ezt a lezárást híveivel együtt az Egyház is megtartja. Az egyházi év adventtel kezdődött és Krisztus király vasárnapjával fejeződött be november végén. A Szilveszter név pedig Szent I. Szilveszterre utal, akinek ez az ünnepnapja(314-335).

Szilveszter



Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!

2013.12.31. kedd

Az Anyaszentegyház karácsony nyolcadára a liturgia Olvasmányának az Ószövetség Számok című (Mózes 4. könyve) könyvéből választotta a következő rövid részletet:

„így szólt az Úr Mózeshez: Mondd meg Áron főpapnak és fiainak, a papoknak: Így áldjátok meg Izrael fiait, ezekkel a szavakkal:Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr, és szerezzen neked üdvösséget!"Hívják le Izrael fiaira a nevemet, és én megáldom őket”(Szám 6,22-27)Az áldás Isten kegyelmet osztó jóságát jelenti.A kegyelem Isten természetfeletti ajándéka. Isten a teremtés alkalmával hangsúlyozta, hogy az ő parancsára bújjanak elő a szárazföldből az embernek és állatnak táplálékául szolgáló növények, fű-félék, bokrok és fák. Semmi nem keletkezik önmagától, mindent a végtelenül jó Mennyei Atya gondol ki, ad esőt, hogy egyaránt legyen bőséges táplálék embernek és állatnak.Isten természetes ajándékainak mondjuk őket, meg lehet áldani, hogy Isten oltalma védje.Vannak azonban Istennek természetünket felülmúló ajándékai is, amelyekkel lelkünk javát mozdítja elő. Ezeket nevezzük természetfeletti isteni ajándékoknak, kegyelmeknek. Ajándékok, amiket csak ajándékképpen lehet megkapni, kiérdemelni egyáltalán nem lehet. Kérni viszont nemcsak, hogy lehet, de kifejezetten ragaszkodik hozzá az Úr, hogy kérjük, imádkozzunk érte. Erre szólítja fel Isten az embereket. Manapság kevés a kegyelem, mert kevés az ima. Ezen a napon az emberek „boldog újévet” kívánnak. Ha csak „kívánják”, az vajmi keveset ér. A jót kívánónak hinnie kell, hogy van Isten, szeret minket, minden szükséges jóval megáld. Különösen karácsonykor és annak nyolcadában hozzá kell tennünk: Atyánk! Egyszülött Fiadat testvérünkké tetted karácsonykor, és ez által társörököseid lettünk. Ennek tudatában és reményében kérjük tőled mindazt a kegyelmet, amelyet ki nem érdemelhetünk, de gyermeki bizalommal kérjük mások javát szolgálva ezzel. Az evangélium arra bíztat, hogy a pásztoroknak adott nagy kegyelem, hogy megláthatták a Megváltó Kisdedet, és később mindenki öröme lesz, biztasson minket is, hogy ne csak bámuljuk a történteket, hanem higgyünk és menjünk megkeresni! A betlehemiek csak bámultak, s hazamentek. Ez nagyon kevés. Az igazságról meg kell győződni, hogy jutalmunk bőséges áldássá váljék az Újév folyamán.

2013. december 30., hétfő

Karácsony nyolcada 6. nap



Karácsony nyolcada 6. nap

„Írok nektek”

János apostol szíve tele van örömmel, hogy írhat a világ nagy titkáról: egy új kezdetet élhet meg azzal, hogy az Isten Fia az örök istenséget belekapcsolta az emberi létbe, saját személyi fősége alatt. Az apák „megismerték, ki kezdettől fogva van.”(13) Ez talán érettebb korukra vonatkozik, vagy arra, hogy ők már életforrás lettek, és jobban rásejtenek az atyaság lényegére. Ifjak, fiatalok: „legyőzték a gonoszt”. Az apostol ismeri a fiatalság lelkületét: lelkes, de könnyen elragadják az indulatok, a világ csábításainak jobban ki vannak szolgáltatva, mert érzik az erőt, 
a kihívást, szeretnének hirtelen valami nagyot elérni, és érett kontroll nélkül a sátánnak könnyen esnek áldozatul. Ugyancsak a fiatalokat szólítja meg aggódó szeretettel:Ne szeressétek a világot!(15) Jézus nem szerette? Nem azért jött el, mert üdvözíteni akarta? 
A világ itt nem az embereket jelenti, hanem az Istennel szembenálló gondolkodásmódot,amelyből hiányzik az Atya szeretete.(15)A fiatalokat kísérti meg elsősorban a „test kívánsága, a szemnek hiúsága és az élet kevélysége.”(16)A Jézustól kapott erővel a fiatalok mindezen győzni tudnak. Aki ezeket az „erőket” Isten akarata szerint értékeli: a házasságban életszolgálatra, az anyagiakat jótettekre, a tehetségei józan felhasználását mások javára, az örökre biztosítja az érdemét. Minden szellemi létezőben van szellemi megismerő képesség, értelem, és van szellemi vágyó képesség, szabad akarat. A kettő közül midig az értelem mozdul először, ismerkedik a megismerhető tárggyal, és csak utána jelentkezik a vágy, a kívánság, hogy a megismert valóságot birtokba is vegye, magáévá tegye. Az emberi értelem legfontosabb feladata, amiért Isten megteremtette az, hogy megismerje a legfőbb létezőt, az Istent, aztán akaratával meg is ragadja, vagyis szeresse Őt. Isten létének megismeréséhez elegendő az emberi ész önmagában is, vagyis ehhez nem szükséges feltétlenül a kegyelem, a természetfeletti isteni ajándék. Ez a fajta megismerés a teremtett világ dolgain keresztül történik, tehát a teremtményekből fel tudom fogni, hogy van Teremtő, Ő az én Uram is, tehát előírhat tennivalókat, vagyis parancsolhat nekem. Isten benső életének megismerése a kinyilatkoztatott igazságok alapján történik. Isten maga mondja el önmagáról, hogy Ő lényegében a Szeretet.(1Jn 4,10) 
Ha pedig Ő végtelenül szeret minket, akkor a mi válaszunk sem lehet más, mint a viszontszeretet. Ez gyakorlatilag Isten parancsainak a megtartását jelenti, mégpedig nem kényszerből, hanem szívesen.

Karácsony nyolcada 6. nap



Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!

2013.12.30.hétfő

A karácsonyi nyolcad második felében már elfogytak azok az ünnepek, amelyek a karácsonyi örömöt, Urunk, Jézus Krisztus születését más oldalról is megvilágítják.

Ezekben a napokban a liturgikus előírások szerint Szent János apostol első levelét olvassuk a szentmise szentleckéjeként.A mai köznapon 1Jn 2,12-17 versek alkotják a szentleckét:„Gyermekeim, írom nektek, hogy bűneitek bocsánatot nyertek az ő nevében.Írom nektek, apák, hogy megismertétek azt, aki kezdet óta van.Írom nektek, ifjak, hogy legyőztétek a gonoszt. Írtam nektek, kedves gyerekek, hogy megismertétek az Atyát. Írtam nektek, apák, hogy megismertétek azt, aki kezdet óta van. Írtam nektek, ifjak, hogy erősek vagytok, az Isten tanítása bennetek van, és legyőztétek a gonoszt. Ne szeressétek a világot, sem azt, ami a világban van! Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne az Atya szeretete, mivel minden, ami a világban van: a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kevélysége, nem az Atyától van, hanem a világból. De a világ elmúlik a kívánságaival együtt. Csak aki Isten akaratát teljesíti, az marad meg örökre“.A felsorolt erények nem újak, hiszen Isten kinyilatkoztatása kezdete óta valamennyit tanítja. Nagy örömnek számít, hogy az Ószövetségben is megtaláljuk a szeretet parancsát. Már a teremtés története úgy mutatja be Istent, hogy nem kényszerből teremtette a világot, hanem a végtelen tökéletes, a mindentudó és mindenható Isten csodálatos lény, aki öröktől fogva önmaga erejéből birtokolja a mindentudó és mindenható istenséget, az isteni lényeget, amit isteni természetnek és önállóságnak is nevezünk. Az Üdvözítőtől megtudtuk, hogy az Atya, az első Isteni Személy, akire ez a fentebbi meghatározás vonatkozik. Jézus három éves nyilvános működése idején sokszor említi az Atyát. Jézus tanítása előtt az ószövetségi szent nép, a zsidóság csak az Atyát ismerte. Jézus egyre többet beszélt arról, hogy Őt az Atya küldte, hogy az Atya Fia, aki isteni módon született, hiszen Isten tiszta szellem. Jézus az utolsó vacsorán utal erre, amint a mai örömszövegben is olvastuk.„Atyám, elérkezett az óra. Dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen téged” (Jn 17,1b) a nagy öröm tehát: „Az Atyához megyek, s amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek” (14,13) Jézus jól ismerte az emberek rosszra hajló természetét. Aki szereti Istent, az tartsa meg parancsait.Felnőttek, ifjak és gyerekek is szerepelnek a jánosi levél felsorolásában, mint akik az örömöt örökölték. Akik manapság körül néznek, bizony kétségük támadhat, hogy a különböző korosztályok nem tudják és sok esetben nem is akarják vállalni az erkölcsi parancsokat. A szabadosság szelleme világszerte eluralkodott, de a felsorolt erények segítségével könnyebben tud magára vigyázni fiatal és idős egyaránt. Isten és a tőle kapott kegyelem, erőt ad a bűnök elkerülésére és a tiszta élet öröme felülmúl minden bűnös szórakozást.

2013. december 29., vasárnap

Családmodell



Családmodell felállítása lenne az egyház mai üzenete? Az ószövetségi Sirák, egy gyermekközpontú családképet rajzol meg. Pál apostol ezzel szemben egy érett, személyiség központú családképet rajzol meg. Az evangélium pedig a férfi vezérszerepét, az erő és hatalom, a döntéshozatal és felelősség oldaláról rajzolja meg a családképet.
De mindhárom képben ott van a felülről való elrendelés szerinti élethez való ragaszkodás intelme, figyelmeztetése, mely üdvösségszerző lehet számunkra.
A lényeges tehát, hogy a világtól elidegenedett, a lélek szerinti élet legyen meghatározója, irányítója, mozgatója a családnak. Szent Pál nagyon precízen leírja a legfontosabb dolgokat, aminek követésére bíztatja a család minden egyes tagját. Ami ebből a legfontosabb, mint kerete az egész tanításának, hogy a kritériumok pontosan a szentírásból, Krisztus és a próféták tanításában vannak kidolgozva, abból olvashatók ki, és tanulhatók meg. Életbölcsesség.
Gyönyörű és tiszta gondolatok, melyeket itt olvashatunk Páltól. Ezekkel a gondolatokkal kellene útra indítani minden fiatalt, amikor házasságra lép. Hogy ez legyen vezérlő elvük, és moderátoruk az élet minden napján.
Öregségemre sem szégyellem, hogy ha eddig nem is, mostantól sűrűbben vegyem elő e sorokat, és elmélkedjem át feleségemmel, párommal, hogy közös sorvezetőnk legyen, maradjon életünk napjaiban.
Feltehetem persze a kérdést, hogy ha e szerint él a család, akkor mit keres a világban? Hogy an élheti életét a világban? A válasz roppant egyszerűnek tűnik, azonban a megvalósítása annál több figyelmet, önnevelést, és szeretetet igényel, ami az alázatosságot, és a szelídséget követeli meg. Ehhez Jézus Krisztussal kell közösséget alkotni a családnak. Hogy a család szentéjjé váljon, legyen minden tagja számára, melyből erőt merítve, képes az életbe is elvinni az örömhírt. Azt mondja Pál: „tanítsátok és intsétek egymást!” Folyamatosság, a családban állandó visszacsatolás, mi sikerült ma és mi nem, mivel bírtam el, és mivel nem. Hol sikerült Jézussal együtt jelen lennem, és hol próbáltam magamat előre tolni, hogy majd megoldom erőből.
A család váljon erőgéppé, mely a család minden tagjának erőt képes adni ahhoz, hogy élete üdvösség szerző lehessen. Sikerélmény abban, hogy sikerült engednem, hogy általam Krisztus dolgozzon a világban. Minden nap erőfeszítéssel jár, ha vállaljuk. Ebben a szülőknek közös és egymást megerősítő közösséggé kell válniuk. Ahol nincs helye a vitának, de helye van az egymás iránti türelemnek. De legfontosabb, hogy se a gyermek, se az apa, se az anya ne kerüljön a középpontba, hanem Krisztus álljon ott, akire figyelünk, és Akit készek vagyunk követni.
Áldott légy Urunk, hogy gondviselő szereteteddel vezetsz bennünket. Segíts, hogy ezt mindenkor megengedni képesek legyünk Neked! Ámen

A SZENTCSALÁD:JÉZUS,MÁRIA és JÓZSEF



A SZENTCSALÁD:JÉZUS,MÁRIA és JÓZSEF 

Fényesen ragyog előttünk a Szent Család példája: az Édesanya az Úr szolgálóleányának nevezi magát, József elfogadja a Szentlélek irányítását, Jézus pedig engedelmeskedik nekik. Nyugodtan mondhatjuk a három szentnek közösségét Szent Családnak, mert nem szent egyedek csupán, hanem a közösségük is szent, mert közös életüket is Isten akarata szerint alakították ki. A Szent Család személyeinek életszentségét nem bizonygatom. Mindenki ismeri. A család is szent a Teremtő Isten szándéka szerint, mert Isten gondolta ki, és a Szentháromság szeretet-közösségére alkotta az Úr: „Majd azt mondta Isten: Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra. Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik az Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet.” (Ter 1,26-28) Az ember tehát így szent, így jó, így felel meg a céljának, így tudja a férfi férjként tökéletesen szeretni feleségét, a feleség a férjét, egy az egyet, így lesznek ketten egy testté. Ez a közösség írja felül a férj és a feleség viszonyát a szülei felé. Egyértelműen nagyobb kapocs ez az új közösség, mint ami a szülők felé kötötte őket. Isten világosan fogalmaz, tehát igazságot mond ki. Aki tehát másként akarja látni és láttatni, téved. A más fajta „család-fogalom” nem jó, rossz, nem felel meg a kitűzött célnak. Az Édesanya a Szent Családban kivételesen nem úgy lett édesanya, mint minden más családban tervezte Isten. Ennek alapvetően az ősbűn az oka, mert a megváltásszenvedéssel, lemondással szünteti meg rosszat, a bűnt. Ennek a megváltói rendnek bizonyos természetes örömöket nélkülöznie kell. A megváltott többi ember viszont vissza kell, hogy lépjen az eredeti rendhez. Természetfeletti kegyelmek pótolják a természetes örömöket. Szent József sem tudja Istennek a megváltásra vonatkozó terveit. Angyal oldotta fel félelmeit, érteti meg vele különleges küldetését, és az abból származó tökéletes boldogságot. Szent József pedig tökéletesen nevelte a rábízott Istenfiát. Közben alázatosan és nagy szakértelemmel építette a házakat, készítette a bútorokat. Építőmester volt. Faber. A Szent Családnak legfontosabb tagja volt a Gyermek Jézus. Az Istennek Egyszülött Fia, aki érettünk emberré lett. Ő nem a bűn miatt indult a földi életbe. Őt az Istenatya öröktől fogva arra szánta, hogy ősmintája legyen minden emberi teremtménynek. Jövendő emberlelke angyaloknak és az emberek lelkének, teste pedig a csillagoknak és minden testnek. Személy szerint azonban maradt mindenkorra Isteni személy. A mindig mindenkinek aranyos szemefénye. Aki nem járhatott iskolába farizeus és írástudó növendéknek, de egyszer közéjük ült. Elképedve hallgatták kérdéseit és feleleteit a gyerekek tanárai. Ott az egyszer megmutatta: tizenkét éves lettem, munkára fogható fiatalember. Megmutattam szüleimnek, hogy én Atyám Fia vagyok. önálló Ura az embereknek és a dolgoknak. Mégis alázattal nevelkedtem kisgyerek módjára. Szót fogadtam Édesanyámnak is, nevelőatyámnak is. Példát akartam adni nektek. A Szent Családnak mindig nagy volt a küldetése.

A SZENTCSALÁD



A SZENTCSALÁD

A Szentcsaládban Jézust, Máriát és Szent Józsefet ünnepeljük, mint az Isten által kijelölt legkisebb, de legfontosabb közösség mintaképét. Az ünnep mondanivalója: az isteni és emberi értékeket devalváló istentelen történelem ellenére is van kikre feltekinteni, akik megvalósították csodaszépen a Szentháromság benső életét teremtményi szinten megélő szeretetközösséget. Kell ez a felséges minta! Ez a család, amelyben a legtisztább szeretet él, mindenki csak a másik javát szolgálja önzetlenül, ahol az emberré lett Isten az új élet megtestesítője. Kell ez a hibátlan, hiánytalan eszmei kép! A célja: mintaképpé lenni, húzóerővé és orvossággá válni. Sokszor gúnyolódtak még a közelmúltban is szinte esze ment dühvel a Szentcsaládon. Nem értik meg, hogy lehet szent szüzességben élni egészséges, fiatalasszonynak és férfinak. Főként azt nem értik, hogy lehet a természetes örömöket elnyerni, ha szűzen élnek egymás mellett. Nem értik, hogy a bűn által megrontott emberi természetet felemelni, az erkölcsi mocsárból kihúzni jött el az Isten Fia, kegyelemmel teljessé tette az Édesanyját, és elegendő kegyelmet tudott adni gondviselőjüknek, a család Isten által kijelölt fejének, Józsefnek is, hogy bennük mutassa meg, egyszerű emberi erővel nehéz, sőt lehetetlen mindig ideális szép szeretetben élni, de Isten kegyelmével nagyon is lehetséges. Köszönjük meg ezt a gyönyörű példaképet, még ha nem is oldódik meg nyomukban a családok összes problémája. Utat mutatnak a teljes hűségre, önzetlen szeretetszolgálatra, és a Jézus által elrendelt szentségi házasság kegyelemközvetítő erejére.Valljuk a hitünk követelményeként is, de az ősi közmondás nyomán is, hogy mindenért köszönetet kell mondanunk. A közmondás: Ha valakiről azt mondod, hogy hálátlan, minden rosszat elmondtál róla. Mi hálásak vagyunk Istennek mindenért, a jóért, mert jólesett, a rosszért pedig, mert okosabbak lehettünk általa. Hálásak akarunk lenni egymásnak is ugyanígy. És kérjük Urunkat, hogy jövőre mentsen meg bennünket minden rossz döntéstől és minden gonosztól, de adjon kegyelmet, hogy kibírjunk minden megpróbáltatást, és egyéni meg közösségi életünk gyökeresen megjavuljon.