Ferenc pápa: A
keresztény megkülönböztetés szempontja a konkrétság
Vízkereszt ünnepe után hétfőn, január 7-én
Ferenc pápa újrakezdte reggeli homíliasorozatát a vatikáni Szent Márta-ház
kápolnájában, a reggel bemutatott szentmisén.
A napi olvasmány (1Jn 3,22–4,6) és evangélium
(Mt 4,12–17.23–25) kapcsán a Szentatya leszögezte: a kereszténység számára a
helyes döntéshez szükséges megkülönböztetés alapvető szempontja a konkrétság, a
tárgyszerűség. Ebben az összefüggésben a szentek a „konkrétság őrültjei”, akik
abban segítenek bennünket, hogy a helyes megkülönböztetés útján járjunk,
elkerülve a képzelgést és a hamis próféták önáltatását.
Az Istenhez jutás szabad, amihez János apostol
adja a kulcsot: „Higgyünk Fiában, Jézus Krisztusban, és szeressük egymást”,
csakis így kérhetjük az Istentől azt, amit akarunk, bátran – fogalmazott
homíliájában Ferenc pápa. – A hit azt jelenti, hogy hiszünk a megtestesült
Isten Fiában, ami hit Jézus Krisztusban: Jézus Krisztus konkrét Isten, aki
Mária méhében fogant, Betlehemben született, gyermekként növekedett; Egyiptomba
menekült, visszatért Názáretbe; aki apjától megtanult olvasni, dolgozni, aztán
később prédikált… Konkrét. Jézus konkrét ember: ember, aki Isten, de ember. Nem
ember álarcú Isten. Nem. Ember.
Krisztusnak teste van – szögezte le a pápa. –
Ez az első parancsolat konkrétsága. De a második is konkrét: egymást szeretni,
konkrét szeretettel, nem képzelt szeretettel. Nem úgy, hogy azt mondom,
„szeretlek”, aztán a nyelvemmel, a pletykálkodással tönkreteszlek. Ez nem
szeretet. A szeretet konkrét, miként Isten parancsolatai konkrétak. A
keresztény megkülönböztetés szempontja a konkrétság, nem pedig az eszmék és a
szép szavak. Konkrétság – ez a kihívás!
János apostol, aki Isten megtestesülésének
lelkes hirdetője, levelében arra buzdít, hogy vizsgáljuk meg a lelkeket, vajon
Istentől valók-e – emlékeztetett a Szentatya. – Ebből adódik, hogy amikor
valamilyen ötletünk támad Jézusról, a népről, hogy valamit csinálni kell, hogy
a megváltás milyen úton haladjon, azt meg kell vizsgálni. A keresztény ember
élete alapvetően a Jézus Krisztusban és a szeretetben való hitre épülő
konkrétság. Ám a helyes megkülönböztetéshez lelki éberség szükséges. A
keresztény élete harc is, mert jönnek hamis eszmék, hamis próféták, akik egy
„soft”, egy puha Krisztust propagálnak, test nélkül, és viszonylagos
szeretettel a felebarát iránt, így okoskodva: „Igen, ezek velem vannak, de azok
ott nem…!”
Higgyünk a testben hozzánk jött Krisztusban,
higgyünk a konkrét szeretetben – buzdított Ferenc pápa – , és az Ige
megtestesülésének nagy igazsága szerint gyakorljuk a megkülönböztetést, hogy
megértsük a „szellemeket”, vagyis a sugalmazást, hogy azok valóban Istentől
jönnek-e. A hamis próféták ugyanis a világból jönnek: az ördög mindig arra
törekszik, hogy eltávolítson minket Jézustól, hogy ne maradjunk Jézusban.
Mindehhez lelki éberségre van szükség –
figyelmeztetett a pápa. – A bűnök feletti kötelező lelkiismeret-vizsgálaton túl
naponta három-öt percben meg kell magunktól kérdezni, hogy mi történt a
szívünkben. Milyen sugallatok támadtak, netán az Úr néhány „őrült” ötlete
merült fel? A Lélek ugyanis némelykor „őrült dolgokra” ösztönöz, „Isten nagy
őrületeire” – fogalmazott a Szentatya, és példaként egy olyan emberre utalt,
aki jelen volt a szentmisén, és aki több mint negyven éve elhagyta
Olaszországot, hogy misszionárius legyen a leprások között Brazíliában.
Ki tud segíteni a megkülönböztetésben? – tette
fel a kérdést Ferenc pápa. – Isten népe, az Egyház, az Egyház embersége, a testvérek,
akiknek karizmájuk van a dolgok világos meglátásában. Éppen ezért fontos a
keresztény számára, hogy lelki emberekkel lelkibeszélgetést folytasson. Nem
kell a pápához vagy a püspökhöz mennie, hogy jó-e, amit érez. Sok ember, pap,
szerzetes, világi hívő van, akik képesek segíteni azzal kapcsolatban, hogy mi
történik a lelkemben – hogy ne hibázzak. Jézus kiment a pusztába nyilvános
működése kezdetén, és az ördög meglátogatta ott, és három dolgot javasolt neki,
melyek nem Isten Lelke szándéka szerint valók voltak. Ő pedig Isten szavával
utasította vissza a kísértőt. Ha megtörténhetett Jézussal, akkor velünk is
megtörténhet. De ne féljünk! – hangsúlyozta a Szentatya.
Szentbeszéde végén Ferenc pápa arra
emlékeztetett, hogy Jézus idejében is voltak „jóakaratú emberek”, akik másként
képzelték el Isten útját. A Szentatya idézte a farizeusokat, a szadduceusokat,
az esszénusokat, a zelótákat, akik mindannyian kezükben tartották a törvényt,
mégsem jártak mindig a legjobb úton.
A felhívás az engedelmesség
szelídségére szól, ezért Isten népének a konkrét dolgokban kell előrehaladnia.
A szeretetben, a hitben, az Egyházban. Mindez fényt derít az Egyház fegyelmére,
mely ha konkrét, akkor segít a növekedésben. Isten, aki maga konkréttá lett,
konkrét asszonytól született, konkrét életet élt, konkrét halált szenvedett,
arra kér bennünket, hogy konkrétan szeressük testvéreinket – emelte ki hétfő
reggeli homíliájában Ferenc pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése