Erők, melyek az embert boldoggá teszik – Elkezdődött a 39. Rimini Meeting
Augusztus 19-én, vasárnap délelőtt nyitotta meg kapuit a „népek közötti barátságért” megrendezett nemzetközi találkozó, a 39. Rimini Meeting, amelyről Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora a helyszínről tudósította a Vatikáni Rádiót.
Az idei
mottó: Le forze
che muovono la storia sono le stesse che rendono l’uomo felice – Az erők,
amelyek a történelmet mozgatják ugyanazok, amelyek az embert boldoggá teszik.
Ezt a mondatot Luigi Giussani, a Comunione e Liberazione (Közösség és
Felszabadulás) alapítója éppen ötven éve, 1968-ban írta egy fiatal barátjának,
aki azt mondta: „hogy a kulturális és társadalmi változásoknak meg tudjunk
felelni, követni kell az erőket, amelyek a történelmet mozgatják”. Erre
válaszolta Don Giussani, hogy „az igazi erők, amelyek a történelmet mozgatják
ugyanazok, amelyek az embert boldoggá teszik. Mert a világ megváltozása az
emberi szívből indul ki.” És boldogság alatt nem a felszínes, én-központú és
öntörvényű evilági örömök értendők, hanem a teljességből való részesedés, az
igazságban való örvendezés.
Sergio
Matarella olasz köztársasági elnök üzenetet küldött a Rimini Meetingre,
amelyben hangsúlyozza: „a boldogság építi a történelmet. Összekapcsolni az
egyén boldogságkeresését a vággyal, hogy jobbá tegyük a történelmet magunknak
és másoknak, nagy kihívás. Forradalmi az a mondat, ami az idei Meetinget
meghatározza.” Emilia Guarnieri, a Meeting Alapítvány elnöke hozzáfűzte: „egy
olyan közegben, amelyben a reaktív, követő magatartás és a lázadás tűnik
meghatározónak, mi a boldog embert tartjuk a változások alanyának”.
Üzenetet
küldött a rendezvényre António Manuel de Oliveira Guterres, az ENSZ főtitkára
is, amelyben így fogalmazott: „A Meeting 1980-tól lehetőséget ad különböző
vallású és kulturális beállítottságú embereknek, hogy megújítsák a béke és a
barátság építésének feladatát. Miközben mindenütt élesednek a konfliktusok, ez
az a lelkület, amire szükség van, jobban, mint bármire; ez a legjobb ellenszere
a világban tapasztalható negatív folyamatoknak.”
Az egy
hetes program a Genovában leomlott Morandi-híd áldozataiért felajánlott
szentmisével kezdődött. A liturgia előtt Emilia Guarnieri olvasta fel a Ferenc
pápa üdvözletét és áldását közvetítő levelet, amelyet Pietro Parolin bíboros,
államtitkár küldött. Az üzenet hangsúlyozza a találkozó témájának
időszerűségét, amely válasz volt az 1968-as társadalmi folyamatokra, és ötven
év múltán sem veszített jelentőségéből.
A
Szentatya azt kívánja az idei Rimini Meeting részvevőinek, hogy sikerüljön
elfogadni, elmélyíteni Jézus meghívását a vele való találkozásra: „Jöjjetek,
nézzétek meg!” (Jn 1,39) Ebből fakad az erő, amely miközben megszabadítja az
embert a „hamis végtelenek” szolgaságából, amelyek boldogságot ígérnek,
anélkül, hogy megadnák, főszereplővé teszi és meghívja arra, hogy a történelmet
az Isten gyermekeinek az Atyával és az egymással való találkozásának idejévé
tegyék.
A mise
főcelebránsa Francesco Lambiasi, Rimini püspöke szentbeszédében a napi
evangélium kapcsán kifejtette: Jézus szavai botrányosnak tűnnek „Én vagyok a
mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él” (Jn 6, 51),
de éppen ebben mutatkozik meg, hogy kicsoda Jézus. „Nem olyan Isten, akinek az
áldozatok tetszenek, hanem aki a mi üdvösségünkért emberré lett, kenyérként
adja magát, hogy tápláljon minket, vérét adja, hogy az igazság és boldogság
utáni szomjunkat csillapítsa. Jézus irgalmas hozzánk, elfogadja korlátainkat,
társunkká lett, meghívva minket, hogy úgy éljünk, mint Isten gyengéden és
töretlenül szeretett gyermekei. Krisztus által, Krisztussal, Krisztusban élni
egyszerűen azt jelenti, hogy szeretni. Élni, teljes életet élni, jól, helyesen,
boldogan. Jézussal élni, úgy élni, mint Ő, egyszerűen azt jelenti: élni.
Hiteles emberi életet élni, sőt emberfeletti életet élni, mert az teljesen
Istentől való” – mondta Rimini püspöke.
Az
Amerikai Egyesült Államok apostoli nunciusa, Christophe Pierre érsek
előadásának témája a Rimini Meeting idei címe volt. Három pontban fejtette ki
gondolatait: a szamaritánus asszony találkozása Jézussal; Ferenc pápa tanítása;
valamint ’68 forradalma és Don Giussani prófétai válasza. Az előadó idézte XVI.
Benedeket: „A keresztény lét kezdetén nem egy etikai döntés vagy egy nagy eszme
áll, hanem a találkozás egy eseménnyel, egy személlyel, aki életünknek új horizontot
s ezáltal meghatározott irányt ad.”(Deus caritas est 1.) Az Egyház
küldetése, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a krisztusi irgalmat,
ahogyan abban a szamaritánus asszonynak is része volt. Ebben nagy szerepe van
Ferenc pápa péteri szolgálatának, aki a missziós, a kifelé nyitó Egyház
megvalósulásán fáradozik. Mindannyian felelősek vagyunk az Egyházban –
hangsúlyozta az érsek –, bármilyen nehézségekkel is kell éppen szembenéznünk. A
nuncius e kijelentését spontán taps követte, ami a hallgatóság tudatosságát is
kifejezte.
Olyan
Egyházra van szükségünk, amely tanúskodik a Krisztushoz való tartozás öröméről.
Az igazi forradalom a szív forradalma, amely felismeri a Jézussal való
találkozás lehetőségét. Az igazi forradalom, hogy felismerjük: „A történelem
igazi főszereplője a koldus. Jézus koldulja az ember szívét, az ember pedig
koldulja Krisztust” – fejezte be előadását a nuncius.
Nagy
siker kísérte Hanna-Barbara Gerl-Falkovitz, filozófus, a germanisztika, a
politikai tudományok és a teológia professzorának Arra meghívva, ami még nincs – Ahogy Romano
Guardini látta a keresztény egzisztenciát című előadását, pedig ő
maga egészségügyi okok miatt nem tudott jelen lenni. Itt jelentették be, hogy
idén neki ítélték oda az olasz alapítású Katolikus Kultúráért nemzetközi díjat,
amelyet előtte Joseph Ratzinger bíboros (1992), Don Giussani (1995), Angelo
Scola bíboros (2005) is megkapott.
A
Meeting színes kínálatát jelzik a nyitónap további témái: Szeretet
és tudomány – a gyógyító kapcsolatok titka; A konkurencia jót tesz a piacnak? A
piacnak is szüksége van szabályokra; A soft skills lépett a hard skills helyébe
– a személyes képességek határozzák meg a szakmai tudást, képesítést; A háló
csomópontjai – logisztikai integráció; Palliatív gyógyászat – a fájdalmat vagy
a szenvedő embert gondozzuk?; ’68 és ami utána következett: élni akarunk –
fiatalok, fogyasztás, forradalmak.
A
hivatalos premier előtt vetítették le a kínai művész Ai Weiwei Human
Flow – Emberi folyam című, a menekültek sorsát bemutató megrázó
dokumentumfilmjét. Este Rimini központjában, a Tiberius-hídnál Paul Claudel
1929-ben írt, A selyemcipő című színművét
láthatták a nézők. A vízpartra épült színpad és szabadtéri nézőtér helyszíne
egyedülálló módon emelte ki a mű mondanivalóját, az ember boldogság utáni
vágyának távlatait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése