Évközi hetedik hét szerdája

Évközi hetedik hét szerdája

Az előzményekben Jézus tanítványainak, azaz hozzá közel álló személyek a hitéről és hitetlenségéről, megértéséről és értetlenségéről volt szó. Megtudtuk, hogy a tanítványok bizonyos cselekedetek végzésére, például a gonosz lelkek kiűzésére nem voltak képesek, s ennek oka Mesterük vélekedése szerint hitetlenségükben volt. Mindezek után elcsodálkozunk azon, amit a mai evangéliumban olvasunk. János apostol említést tesz arról, hogy valaki, egy kívülálló Jézus nevében csodákat tesz, ördögöket űz ki. János itt nem csak a maga nevében beszél, hanem a többiek véleményét is megfogalmazza. Nem tudjuk meg, hogy ki lehetett ez az ismeretlen személy, de annyi bizonyos, hogy nem tartozott az Úr tanítványi köréhez. Tevékenysége minden bizonnyal eredményes lehetett, hiszen különben nem váltotta volna ki a tanítványok panaszkodását, illetve azt, hogy megtiltsák neki.
Ennél az esetnél is megfigyelhető tehát a tanítványok értetlensége, téves helyzetértékelése és rossz döntése, amelyet Mesterük most is igyekszik kijavítani. Látjuk, hogy még sok mindenre meg akarja őket tanítani. A türelmetlenség helyett a türelemre, a tiltás helyett a megengedésre, a féltékenység helyett az együttes cselekvésre.
Jézus nekem is akar nap mint nap valamit tanítani.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával. Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet, ahol szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csöndes, hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek, Uram!