Advent első hetének keddje
A
pogány százados, akiről a tegnapi evangéliumban olvastunk, hitvallásával és
alázatos kérésével kifejezte, hogy Jézust önmagánál nagyobbnak tartotta. Amikor
a mai evangéliumban Jézusnak a mennyei Atyát dicsőítő hitvallását olvassuk,
akkor szintén arra érdemes odafigyelnünk, hogy Jézus, a Fiúisten, az Atya
küldöttének tartja magát. Nem gondolja, hogy nagyobb az Atyánál, hanem
elismeri, hogy mindent tőle kapott, beleértve azt a hatalmát is, hogy képes
akár egyetlen szavával gyógyítani. Kijelentései feltárják számunkra mindazt,
amit az Úr önmagáról, küldetéséről, az Atyával való kapcsolatáról gondol. Itt
is az „Abba,” Atya kifejezést használja, miként máskor is imáiban, illetve a
kereszten is, amikor szintén így szólítja meg azt, akinek utolsó leheletével
felajánlja önmagát. Ezt a kifejezést a korabeli zsidó családban a legkisebbek
használták, amikor apjukat szólították meg. Jézusnak ebben az imádságában tehát
szintén jelen van az alázat és az engedelmesség.
Bár Jézus az Atyához intézi ujjongó szavait, imádságát és magasztalását tanítványai is hallják, s természetesen mi is tanulhatunk belőle. Megtanulhatjuk, hogy gyermeki bizalommal fordulhatunk Istenhez, hiszen az ő gyermekei vagyunk. Ma többször gondolok arra, hogy a mennyei Atya gyermeke vagyok és Atyámnak szólítom őt imáimban.
© Horváth István Sándor
Bár Jézus az Atyához intézi ujjongó szavait, imádságát és magasztalását tanítványai is hallják, s természetesen mi is tanulhatunk belőle. Megtanulhatjuk, hogy gyermeki bizalommal fordulhatunk Istenhez, hiszen az ő gyermekei vagyunk. Ma többször gondolok arra, hogy a mennyei Atya gyermeke vagyok és Atyámnak szólítom őt imáimban.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Jöjj el, Úr Jézus, akire a népek várakoznak, s akire mi is várakozunk! Örvendeztess meg minket isteni jelenléteddel! Nagy szükségünk van arra, hogy fényt hozz bűnös életünk sötétségébe. Saját erőnkből képtelenek vagyunk arra, hogy legyőzzük a sötétséget. Nehezen tudjuk megkülönböztetni a világ csalóka fényeit a te világosságodtól, amely most még oly erőtlennek látszik. Jézus, legyél te bennünk a fény! Növekedjél bennünk te, az igazi fény! És add, hogy téged, az igazi fényt sugározzuk a világba!
Jöjj el, Úr Jézus, akire a népek várakoznak, s akire mi is várakozunk! Örvendeztess meg minket isteni jelenléteddel! Nagy szükségünk van arra, hogy fényt hozz bűnös életünk sötétségébe. Saját erőnkből képtelenek vagyunk arra, hogy legyőzzük a sötétséget. Nehezen tudjuk megkülönböztetni a világ csalóka fényeit a te világosságodtól, amely most még oly erőtlennek látszik. Jézus, legyél te bennünk a fény! Növekedjél bennünk te, az igazi fény! És add, hogy téged, az igazi fényt sugározzuk a világba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése