Augusztus 15. vasárnap

Örvendezzünk mindnyájan az Úrban
Nagyboldogasszonyt ünnepelve,
akinek mennybevételén ujjonganak az angyalok,
és magasztalják Isten Fiát.


A "szolgálóleány alázata" kedves volt Isten előtt, ezért, "nagy dolgokat" cselekedett vele és benne. "Megáldotta az asszonyok között", boldoggá tette, mert "hitt az Úr szavának beteljesedésében", és kiválasztotta, hogy egyszülött Fiának anyja legyen.

E "nagy dolgok" miatt látjuk Máriát dicsőséggel és tisztelettel körülvéve, "napba öltözötten" , a Holddal a lába alatt és tizenkét csillagból álló koronával a feje körül. Amikor ma megnyílik Isten mennyei szentélye, Máriára úgy tekintünk, mint aki nem halt meg Ádámban, és megosztja Fia dicsőségét, felvétetik a mennybe, és részesül Krisztus életében.

A mennybe felvett Szűz Mária ünnepe, az ő egész életútjának a megkoronázása. Az alázatos és hűséges szolgálóleány, most már testével-lelkével megdicsőülten él a mennyországban. Földi életének nagy ajándéka volt, hogy az Úr anyja lehetett. Ez az ajándék, mely Isten terveivel szembeni tökéletes engedelmességet és teljes alkalmazkodást jelentett, képessé tette őt, hogy a világ üdvösségének hordozójává legyen. A magasságos Isten Fia lakott benne, és mintegy saját otthonává, az újszövetség kitüntetett helyévé tette Máriát. A názáreti Mária lett az a szent hely, ahol az Üdvözítő megtestesült, és az ő személyén keresztül a Szentlélek örömét sugározta Erzsébetre és Keresztel Szent Jánosra. Ez a kiválasztás csak azért történhetett meg, mert Mária mentes volt a személyes és áteredő bűntől: szeplőtelen volt. Amikor megénekli a Magnificat hálaadó sorait, egyúttal prófétai meglátással jövendöli, hogy a kicsinyek és az alázatosak egyszer majd elfoglalják méltó helyüket Isten Országában.

Kétezer év keresztényi tapasztalata igazolja, hogy Mária élete megvalósítható példa lett generációk számára. Mert ő volt az első Krisztus-követő, és egyúttal ő élhette át, mint teremtmény a megdicsőülés magasztosságát. Utat mutatott nekünk, akik hozzá hasonlóan, emberi körülmények között élünk. De Mária nemcsak külső, hanem belső segítség is azok számára, akik az ő életére tekintve tisztán megőrzik szívüket és úgy szeretik Istent, ahogy ő szeretett minket.

1941. augusztus 14.-én, egy nappal Mária mennybevételének ünnepe előtt meghalt Maximilian Kolbe atya az auschwitzi koncentrációs táborban, miután egy családapa helyett önként vállalta a halált, csakhogy az élhessen. Mindig odaadó szeretettel fordult a Szűzanyához. Halálraítélt társaival együtt imádkozott, és megbocsátott annak, aki őt kivégezte. Mindennapi imája így hangzott: "Segítség, ó Szeplőtelen Szent Szűz, hogy minden munkámmal és személyes áldozatommal téged dicsérjelek, és add, hogy érted éljek, dolgozzam, szenvedjek és meghaljak."

Mária szerepe nem marad passzív megdicsőült életállapotában. Éppen ellenkezőleg, az ő segítsége annyira megtapasztalható, hogy a legnagyobb gondok és bajok között is segítségül hívható, ahogy ezt tette Szent István királyunk is, aki felajánlotta a Szűzanyának a koronát és az országot. Ettől a pillanattól fogva hazánk Mária országa, és az is marad, mert egyetlen anya sem feledkezhet meg gyermekéről, akár csak egy pillanatra is. Évszázadokon át éreztük és meg is tapasztaltuk a Fiánál közbenjáró közelségét. Ezt a szeretetet gyermeki odaadással kell neki viszonoznunk. Ezért országunk egyházi vezetői, főleg az esztergomi prímások, nemegyszer megújjították Magyarország felajánlását a Boldogságos, mindenkor Szűz Máriának.

Mi, magyarok így sok más nemzettel együtt magunkénak tudjuk az isteni jóság megnyilvánulását a Boldogságos Szűz Máriában, és őt Nagyasszonyunknak, Patrónánknak, Magyarország Védasszonyának, Nagyboldogasszonyak nevezzük. Mária mennybevételének ünnepén, az ő személyében az egész emberiséget mintegy megdicsőülve látjuk a jövendő hazában, ami felé mi is tartunk itt, a földi élet zarándokútján. De éppen azért, mert ennyire világos lett emberi életünk célja, töltsön el minket a vigasztalás és a biztos remény.


Urunk, Istenünk, magunkhoz vettük üdvösségszerző szentségedet. Add, kérünk, hogy a mennybe fölvett Boldogasszony közbenjárására a feltámadás dicsőségébe jussunk. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!