2014. június 15., vasárnap

SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA



SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA

Az apostolok Jézus három éves igehirdetéséből megismerték a legnagyobb isteni titkot, hogy az egy Istenben három Személy van, azaz az egyetlen végtelen nagy isteni természetet nem egy, hanem három Személy birtokolja. Együtt gondolkodnak a végtelen isteni értelemmel és együtt akarnak az isteni mindenható akarattal. Jézus mindig az Atyáról beszél. Az Ószövetség hívei egy isteni Személyről tudtak. Őt olyannak ismerték, mint egy jó édesapát. Jézustól megtanulták, hogy nemcsak olyan, mint egy jó édesapa, hanem lényege szerint Atya, ősforrása a másik két isteni Személynek és az egész teremtett világnak. Tökéletes isteni önismereteként születik tőle a Fiú, és az Atya neki ajándékozza egész isteni természetét. Igaz, a Fiú azonnal vissza is ajándékozza Atyjának, így már közös kincsük lesz örökre. Ezért mondja Jézus: „Minden, ami Atyámé, enyém is.” (15) „Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust. Én megdicsőítettelek téged a földön, befejeztem a művet, amelyet rám bíztál. Most te dicsőíts meg engem, Atyám, azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt nálad, mielőtt a világ lett” (Jn 17,3-5) Jézus nyilvános működése során többször említette a harmadik isteni Személyt, a Szentlelket. Az utolsóvacsorán Vigasztalóként mutatott rá. A mai evangéliumban viszont ezeket mondja: „Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Amikor azonban eljön az Igazság Lelke, Ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből veszi, amit majd hirdet nektek”. (12-13) Jézus ezzel utal arra, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Miért mondja Jézus, hogy „még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek”? Azért, mert tudta, hogy szenvedései és kínhalála láttán tanítványai mindnyájan elvesztik istenségébe vetett hitüket. Másrészt elrémisztené őket a jövendő szenvedések híre. A szentleckében viszont olvassuk: „Még szenvedéseinkben is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység. Reményünkben nem csalatkozunk, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete” (Róm 5,3-5) Pünkösdkor „szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel” (ApCsel 2,3-4) Ekkor megszűnt minden félelem. Csodálatos érzés, hogy ősi egyistenhitünk nyomán mi, magyarok is könnyen elfogadtuk, hogy az egy istenséget három személy birtokolja. A Mennyei Királynő így mutatkozik be Géza fejedelemnek: „Én Mária vagyok, Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának Édesanyja.” Nem okozott gondot a Szentlélekről szóló tanítás sem. Amíg a hitünk eleven volt, tudtunk még szenvedéseinkben is dicsekedni. Amikor azonban meggyöngítették, majd elrabolták hitünket, elerőtlenedett Isten- és emberszeretetünk is. Jött helyette félelem, hazugság és gyűlölet. Add vissza, Urunk, őseink nagy hitét.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése