2013. október 22., kedd

376. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.10.22. Kedd

Megmaradni a világosságban

Szent János apostol magas kort ért meg a földön. Ahogyan haladt előre a földi életben, úgy szakadt el sok kevésbé fontos dologtól és a csak egyedül szükségesek felé fordult. Sok szentírási hely tanúskodik arról, hogy lángolóan szerette Jézust. A szamaritánus falut, amely nem fogadta be éjszakai szállásra Mesterét, szívesen sújtotta volna villámcsapással, amiért Jézus mennydörgés fiai címmel ruházta fel bátyjával együtt (Mk 3,17). A tanítványai szívesen nevezték teológusnak, mert az isteni mélységeket is kikutatta (Jn 1) Sok tanítvány őrizte szavait. Keresték az alkalmat, hogy hallgassák beszédeit. Sugározta a világosságot, „amely a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta”. (Jn 1,5) „Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, az világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be őt.” (9-11) „Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Istent soha nem látta senki: az egyszülött Fiú, aki az Atya keblén van, ő nyilatkoztatta ki”: (16-18) Már aggastyánként amikor bevonult az újabb titkokra szomjas tanítványai közé, rendszerint csak ennyit mondott: „Fiacskáim, szeressétek egymást!” Egy idő múlva megunták ezt a rövid tanítást, és meg is mondták neki, hogy aki annyit tud, hogy evangéliuma végén ezt írhatta: „Van még sok egyéb is, amit Jézus tett, amelyeket, ha egyenként megírnának, úgy gondolom, az egész világ sem tudná befogadni könyveket, amelyeket írni kellene”. (Jn 21,25) Miért csak ennyit ismételget? Az idős Mester viszont önmagához méltó maradt és ezt válaszolta. „Azért ezt ismétlem, mert ez az Úr parancsa, és aki ezt megteszi, ez elég”Megmarad a teljes világosságban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése