2013. július 14., vasárnap

MAGYAROK NAGYASSZONYA II.



MAGYAROK NAGYASSZONYA

Szűz Mária Jézus Édesanyja

Géza magyar fejedelem aggódott népe jövője miatt. Még nem született fia és attól félt, hogy fiú örökös híján a rokonság olyan férfi tagja örökli a hatalmat, aki ragaszkodik a törzsi szervezethez és nem akarja a nemzet kialakítását. Isten különleges álommal tüntette ki. „Egy éjjel csodálatos fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, vakit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg, Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának édesanyja vagyok.” (Schwandtner: Scriptores rerum Hungaricarum, Tom. 1. 583-584) Mit állít Szűz Mária Gézának, nekünk és minden embernek? Jézus Anyja vagyok. Ő a Nap én csak a holdja vagyok, szolgálóleánya. A megtestesülést hirdető angyaltól tudom, hogy kegyelemmel teljes vagyok, minden kiváltságom, méltóságom kegyelem, Isten természetfölötti ajándéka. A Szeplőtelen Fogantatás, a szűzi anyaság is, amiről Izajás próféta (7,14) és az angyal beszélt (Lk 1,34-35). Anyává lenni a természet rendje szerint is a legszebb női vágy, hát még Szűz-anyává válni. Ezért mondta Erzsébet:„Áldott vagy te az asszonyok között”(Lk 1,42) Dávid király késői unokája vagyok, hiszen a Megváltó Dávid Fia kell, legyen (Mt 21,9) Ezért „az Úr Isten neki adja Dávidnak, az ő atyjának trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége.” (Lk 1,32-33) Dávid király korában üzente az Úr: „Én hoztalak el téged a legelőről, a juhok mögül, hogy népem, Izrael fejedelme légy” (2Sám 7,8) én pedig magam mondtam Isten követének: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38) „Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni” (Lk 1,31) Ebből a szent névből megtudtam, hogy ő lesz a Megváltó, a Magasságbeli Fia személy szerint Isten. Ezért én Isten Anyja vagyok, mert akit emberként szültem, az valóságos Isten. (Efezusi zsinat 431) a Megváltó a tőlem kapott testét áldozatul hozza majd a szenvedéseiben és halálában. Ezt is jól tudtam, mert a názáreti zsinagógában őrzött Izajás könyvtekercsben a próféta részletesen ír erről. „Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek? Az angyal azt felelte: A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged” (Lk 1,34-35) Vállaltam, hogy az Isten Fiának édesanyja leszek, világra hozom, és édesanyaként állok mellette küldetésében. Szolgálni kezdtem: elvittem Erzsébet rokonomhoz, aki az angyal szerint hat hónapja áldott állapotban volt. A két öreg szülő segítségre szorult. Házimunkám mellett magzatom eszköze voltam, hogy Erzsébet magzatát a megszentelő kegyelemben részesítse. Ezt érzékelte a magzat és az édesanyja is. Erzsébetnek a Szentlélek adta tudtára, hogy én viszont az Úr anyja vagyok. Nagyon megörültem, hogy szent titkom így jutott napvilágra. Visszatérve Názáretbe elkezdődött a szenvedésem. Vőlegényem, József, nem értette, mi történhetett velem? Az Úr angyalt küldött hozzá, hogy fedje fel neki az igazságot (Mt 1,19-25) Fiam születése a kimondhatatlan öröm mellett bizonytalan létünk miatt sok fájdalmat okozott. A bölcsek látogatása boldogított, mert nyilvánvaló lett, hogy Fiam a csillagok és a népek Ura, de egy földi király gyermekgyilkos gonoszsága megrémített. Jó volt tudni, hogy Fiam biztonságban érzi magát ölemben, egyre szebb emberi tudattal látja meg édesanyai szolgálatomat egészen harminc éves koráig. Utána sem szűnt meg édesanyai szeretetem, de megértettem, hogy háttérbe kell vonulnom egy időre: Fiam még jobban akar munkálkodni a Mennyei Atyja ügyében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése