Krisztus és a nem keresztény vallások - harmadik rész

Van-e üdvösség az egyházon kívül? A II. vatikáni zsinat fontos krisztológiai gondolatokat vett át az egyházatyák - előző adásunkban összefoglalt - tanításából. Most közelebbről megvizsgáljuk a Krisztus egyetemes üdvözítő küldetésére vonatkozó zsinati dokumentumokat.

Az Egyházról szóló, Lumen gentium k. konstitúció (14; 48..) a Szentírásra hivatkozva tanítja: „Üdvözítő Istenünk azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére. Hiszen egy az Isten, egy a közvetítő Isten és ember közt: az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta magát mindenkiért.” (Vö. 1Tim 2,3–5; Mt 28,19–20) Krisztus az egyetlen üdvözítő. (1Jn 4,14; ApCsel 4,12) Ezeket a hitigazságokat egyöntetűen vallja a keresztény hagyomány. Jézus halála és feltámadása az üdvösség forrása; a keresztség révén részesednünk kell húsvéti misztériumában, és így az Egyház tagjává kell válnunk. (Jn 3,5; Mk 16,15–16)

De mi történik azokkal a milliókkal, akiknek nem hirdetik az Evangéliumot, akik Krisztusról nem hallanak, és nem keresztelkednek meg, vagy akik még az Igaz Istent sem ismerik fel?