2019. augusztus 27., kedd

Útravaló – 2019. augusztus 27.



Útravaló – 2019. augusztus 27.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Augusztusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Menta, kapor, kömény: olyan fűszerek, amik nem hiányozhatnak bizonyos ételekből, és korunk természetes ételek után vágyódó embere előszeretettel használja őket és egyéb hasonló magvakat. De hogy jönnek ezek az igazsághoz, az irgalomhoz vagy a hűséghez? Hogyan hasonlíthatók össze? Valójában sehogyan, Jézus mégis megteszi, mert figyelmeztetni akar: könnyebb a menta, a kapor és a kömény mögé bújva törvényességet mímelni, mint igazságosnak, hűségesnek és irgalmasnak lenni. Sőt, akár meg is fordítható a dolog: az igazságtalan, a hűtlen és az irgalmatlan szívesen ad tizedet: kaporból, mentából, köményből és hasonló apróságokból.


Bartholomaiosz pátriárka életmódunk átgondolására hív a világszerte pusztító tüzek kapcsán



Bartholomaiosz pátriárka életmódunk átgondolására hív a világszerte pusztító tüzek kapcsán

Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka augusztus 24-én felhívást tett közzé az utóbbi hetekben világszerte pusztító tüzek kapcsán. Az ortodox pátriárka azt kéri: „Imádkozzunk mindenkiért, akit fenyegetnek vagy sújtanak a tüzek. Kérjük a híveket és minden jóakaratú embert, hogy alaposan gondolja át, miként élünk, mit fogyasztunk és mik a prioritásaink.”

Az utóbbi hetekben bolygónk hatalmas tüzek tanúja, Amazónia esőerdőitől kezdve Afrika sivatagain keresztül olyan területekig, amelyeket normális esetben hó fed, mint az Északi-sark környékét és Alaszkát, de a tőlük távol eső területeken is tüzek égnek, mint Spanyolországban és Szibériában – mutatott rá üzenetében a pátriárka.
Hónapról hónapra rekord hőmérsékleteket éltünk meg, és minden korábbinál hatalmasabb hőhullámokat, amelyek földhektárok millióit és emberek millióit károsították. A tüzek intenzitása folyamatosan emelkedik és erősödik. Radikális változtatásokra van szükség az emberek részéről. Ezek a tüzek valójában a világ ökoszisztémáját fenyegetik, amely egyre sérülékenyebb.
A lángok elsősorban az erdőket veszélyeztetik, amelyek alapvető fontosságúak a Föld számára; fontosak a túlélésünk miatt és a lelkünknek is, nemcsak esztétikai vagy kereskedelmi szempontból értékesek, hanem mindenekelőtt a klímaváltozás elleni védekezés miatt. Bartholomaiosz pátriárka azt javasolta, hogy „ültessünk minél több fát, ami dicséretre méltó kezdeményezés, de ami még fontosabb, hogy minél kevesebbet vágjunk ki a globális felmelegedés elleni küzdelem sikere érdekében”.
A konstantinápolyi pátriárka figyelmeztetett a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének súlyos következményeire. Hangsúlyozta: „Figyelembe kell venni a természet alapvető törékenységét, bolygónk erőforrásainak korlátozottságát és a teremtett világ egyedülálló szent mivoltát.” Felhívása végén bejelentette, hogy szeptember 1-jén, amikor ötödik alkalommal tartják meg az ökumenikus imanapot a teremtett világ védelmében – amelyet Ferenc pápa kezdeményezett 2015. augusztus 10-én –, bemutatják azokat a különböző kezdeményezéseket és tevékenységeket, amelyeket a konstantinápolyi patriarkátus az utóbbi harminc évben megvalósított a teremtett világ védelme érdekében.
* * *
A világban továbbra is tombolnak a tüzek: az Amazonas-medencén túl, ami miatt Ferenc pápa felhívást intézett augusztus 25-én, vasárnap az Úrangyala imádság alkalmával, az utóbbi napokban Afrikában is tüzeket észleltek. Angolában 6902, a Kongói Demokratikus Köztársaságban 3395 tűzfészket regisztráltak. Zambiában is egyre több tűz keletkezett. Szibériában több mint ötmillió hektár erdő égett le augusztus elején. Súlyos tűzvész sújtotta a Kanári-szigeteken Cruz de Tejeda régiót is. Július végén pedig tüzek pusztítottak Grönlandon és Alaszkában is.


Évközi huszonegyedik hét keddje



Évközi huszonegyedik hét keddje


A tegnapi rész folytatásaként Jézus tovább sorolja a farizeusok és írástudók hibáit a mai evangéliumban. Olyannyira törekszenek a törvény betű szerinti megtartására, hogy még a legkisebb mennyiségű fűszernövényekből is megfizetik a tizedet. Nem is ezzel van a gond, hanem azzal, hogy eközben a törvény alapelemeire nem figyelnek oda, pedig ezek megtartása volna a legfontosabb. A törvény három legfontosabb elemeként Jézus az igazságosságot, az irgalmasságot és a hűséget nevezi meg. Mindenekelőtt isteni erények, Isten tulajdonságai ezek, de az Isten képére teremtett embernek is arra kell törekednie, hogy e tulajdonságok vezessék életét, magatartását, Istenhez és az emberekhez fűződő kapcsolatát.
Isten igazságos, azaz a jók, az igazak, a törvényei szerint élők mindig jutalomra számíthatnak tőle, a rosszak, a bűnösök viszont büntetésre. Ugyanakkor Isten irgalmas, tehát nem megbüntetni akarja a bűnösöket, hanem meg akar nekik bocsátani, ezért bűnbánatra indítja őket. És Isten mindenkor hűséges, azaz megtartja ígéreteit. Az ember pedig azzal válik hasonlóvá teremtőjéhez, ha ugyanezeket a tulajdonságokat gyakorolja. Akkor vagyunk igazságosak, ha megadjuk Istennek a legfőbb tiszteletet és tiszteljük embertársainkat. Akkor vagyunk irgalmasok, ha felebarátainknak megbocsátunk. A hűség pedig mindenekelőtt Isten szeretetében való megmaradást jelent.
© Horváth István Sándor

Imádság
Uram, te újra meg újra hangsúlyozod, hogy minden lehetséges annak, aki hisz. Ha megvizsgáljuk, melyik a legnagyobb, a neked leginkább tetsző erény, azt látjuk, hogy a hit. Igen, ennek ereje által készülünk fel arra, hogy belépjünk a Szentek Szentjébe. Hit nélkül, ó, dicsőség Ura, nem tettél volna értünk csodákat. Mielőtt csodát műveltél volna, azt akartad, hogy jóságoddal egyesítsük hitünket.


2019. augusztus 26., hétfő

Útravaló – 2019. augusztus 26.



Útravaló – 2019. augusztus 26.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Augusztusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Jézus tapasztalatánál csak a bátorsága volt nagyobb. Azokhoz szólt és azoknak beszélt, akik olyan pozícióban voltak – hogy értsük –, mint mondjuk ma a papság. Azokkal az előjogokkal bírtak, amit ma a pápa a „klerikalizmus” jelzővel illet. Többen mondják az ő kijelentésére is, hogy enyhíthetne egy keveset. Nem kellene minden esetben a rosszat szóvá tenni. Lehetne egy-két dicsérő szava. Biztosan van, mégis azt érezzük, hogy minél kellemetlenebb hallani, amit mond, annál inkább igaza van. Nemcsak szűk, de zárt is a kör, amelyben ilyen ítéletek születnek, amit a mai evangéliumban olvasunk. Bezárni a mennyek országa ajtaját a legsúlyosabb vád, hiszen azért vagyunk, hogy kinyissuk.


Akik hisznek az igazság létezésében – Véget ért a 40. Rimini Meeting



Akik hisznek az igazság létezésében – Véget ért a 40. Rimini Meeting

Negyvenedik alkalommal rendezték meg az olasz tengerparti városban a Rimini Meetinget. Idén is a helyszínről tudósít Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektora. A befejező napról, augusztus 24-ről szóló beszámolóját olvashatják.

A kiállítások mellett a találkozó érdekes részei a standok, ahol karitatív, egészségügyi egyesületek, szerzetesrendek, vallásos kezdeményezések, gasztronómiai, turisztikai cégek egyaránt bemutatkoznak. Interaktív standja volt a környezettudatos energiafelhasználásnak és a műanyagpalackok újrahasznosításának.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus képviselői is jelen voltak a találkozón. A stand nyolcfős csapatának tapasztalata szerint sok lelkes érdeklődő örömmel fogadta a meghívást Budapestre, jövő őszre.
Az utóbbi években a nagy előadásokról átkerült a hangsúly a kisebb programokra, amelyeknek az aréna nevet adták. Kerekasztal-beszélgetéseket, találkozókat rendeznek számos témában, mint az egészségügy, az oktatás, a munka, a szubszidiaritás vagy a nagyvárosok élhetősége.
Nagyobb standja és beszélgetésre is alkalmas tere volt a Comunone e Liberazione (CL) papi közösségének, a Borromeo Szent Károly Fraternitásnak. A testvérület papjai és kispapjai minden évben egy mottóval készülnek, amivel megszólítják az embereket. Az idei a búza és a konkoly volt, mindenkit szembesítve a kérdéssel, hogy minek tartja magát, életadó búzának vagy az életenergiákat elvevő konkolynak.
Európa a felfedezendő értékek és az új kihívások közepette, amelyekkel szembesülnie kell – e téma kapcsán David Maria Sassoli, az Európai Parlament újonnan megválasztott elnöke hangsúlyozta: „Európa olyan erők nyomása alatt halad előre, amelyeket irányítanunk kell, hogy fenntartsuk a közös otthont, ahol történelmünk és értékeink vannak, amelyekért sok áldozatot hoztunk. Amint a pápa mondta, azon kell fáradoznunk, hogy emberibbé tegyük a globalizációs folyamatokat, amelyek sürgetőek és kívülről is ösztönzést kapnak. Manapság az általános szegénység minket is érint; a szolidaritás, az egyenlőség, az igazságosság megvalósulása értékeink próbája – tette hozzá az elnök. – Ismét a katolikusok feladata újjáépíteni vagy új alapokra helyezni Európát. Egy, még ha a társadalomban kisebbségben is lévő, de egységes katolicizmusnak lehetősége lesz visszaadni a reményt – mondta. – A nagy kihívás Európa számára: a félelmet szolidaritássá változtatni. Ha sikerül megőriznünk a szabadság terét Európában – hangsúlyozta David Maria Sassoli –, akkor elmondhatjuk majd, hogy a katolicizmus jó munkát végzett.”

Zárszavában Bernard Scholz így fogalmazott: „Európában mindannyian az alapvető értékek őrzői vagyunk, nem csak az intézmények. Ennek hangsúlyozása és a vita provokálása a Rimini Meeting feladata, de mindenki felelőssége is.”
A Holdra szállás 50. évfordulója alkalmából az olasz űrhajós, Paolo Nespoli volt újra a Meeting vendége, aki összesen 313 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson. Elmondta: „A kíváncsiság és a szenvedély vitte az embert a Holdra, de a világűr felfedezésének célja, hogy jobb legyen világ. A szenvedély az a belső motor, amely erőt és kitartást ad, hogy valaki odaadja magát arra, amit szeret”.
Roberto Battiston, az olasz űrügynökség volt elnöke hozzátette: „a szenvedély a kíváncsiság lánya, ez utóbbi mozgatja az embert, és arra készteti, hogy egy meghatározott célnak szentelje magát. De vigyáznia kell, hogy a nevelést ne hagyja figyelmen kívül, mert csak a helyesen nevelt kíváncsiság válik szenvedéllyé.”
Elektromos cigaretta: kevésbé káros, vagy csak megváltozott a kockázat? Tudományos kutatás, vagy ez is álhír? Az egész világon, de különösen Olaszországban nagy gond a dohányzás és az abból fakadó betegségek, illetve a magas halálozási arány. Ebben a témában beszélgettek szakemberek az egészségügy arénában. Elmondták: Sokak szerint a megoldás az e-cigaretta, melynek segítségével a nikotinbevitel égéstermék nélkül történik, de valójában nincs kockázatmentes dohányzás. Ez függőség, amelynek gyógyításához fontos a betegségtudat, és hogy az illető meg akarjon gyógyulni.
A találkozó befejező rendezvénye egy pódiumbeszélgetés volt, 40 év Meeting címmel – az évforduló és Salvatore Abbruzzese azonos című könyvének megjelenése alkalmából. A szervezők nem ünnepeltetni akarták magukat, hanem a jövő felé is tekintve tudományosan reflektálni arra, hogy a Meeting hosszú életű és a külső visszajelzések alapján is egyedülálló rendezvény.
A kötet szerzője vallásszociológus, aki ilyen szempontból elemzi a Meetinget mint jelenséget, és – ahogy fogalmazott – „próbálta megfejteni a titkát”. „A név találkozást jelent, ami nem egyszerűen párbeszéd, hanem valami több. Nem dialógus, amiből sokféle van, ami többnyire különböző gondolatok és álláspontok ütköztetése, hanem emberek és különböző élettörténetek találkozása.
Ide olyan emberek jönnek, akiket egyesít az, hogy mindannyian hisznek az igazság létezésében. A találkozó ellenpontként született a dolgok jelentésének tagadásával szemben. Amikor a lényeget általában nem létezőnek nyilvánították, itt jelen volt és jelen van ma is a létezés jelentésének, értelmének a keresése. Nem antimodernista, de elítéli a modern gondolkodás azon állítását, hogy megoldotta a dolgok értelmének kérdését.
Magával ragadó, amit itt, a Meetingen az önkéntesek évről évre megmutatnak. Az ingyenesség, az magadat odaadni egy ideálért, nyitott ajtó a Végtelenre” – fogalmazott a szociológus.
A kérdésre, hogy milyen lesz a Meeting a következő 10 évben, Salvatore Abbruzzese kifejtette: „nehéz megmondani, mert a reaktivitás idejét éljük, jólét és szabadság van, de egy traumatizált kor ez, mert sok minden rohamosan megváltozott, összeomlott, megszűntek a garanciák, a biztonság, ami sokakban aggodalmat vált ki.” A szerző annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a következő tíz évben a meeting az újrakezdés helye, vagy egyik helye lesz…
Emilia Guarnieri, a Meeting Alapítvány elnöke hangsúlyozta: nem tudja milyen lesz a jövő, hiszen az elmúlt negyven évben is sok minden „tervezetlenül” történt, a valóság provokációira válaszoltak. „Akik vagyunk, ahogyan a valóságot megéljük, továbbadódik, megsokszorozódik a világban – fogalmazott. – A Meeting segít elviselni mindazt, amit nem tudunk legyőzni, az összes ellentmondással együtt. De helyt tudunk állni. Az önkéntesek lelkes és ingyenes munkája nyitott ajtó a Végtelenre. Ez az élet nagy kérdése, hogy létezik-e ajtó a Végtelenre. Végtelen nélkül, Más nélkül, mint akik mi vagyunk, nem lehet kitartani az életben.
Guarnieri végül kiemelte, hogy „az idei találkozó önazonossága egy a valóságból tanulni akaró tiszta és vágyakozó tekintetből született és fejlődött a hét napjai során.” Elmondta: a számok tekintetében is növekedés volt tapasztalható az elmúlt évhez képest.
Az elnökasszony bejelentette a jövő évi Rimini Meeting időpontját, amely rendhagyó módon egy nappal rövidebb lesz: augusztus 18-tól 23-ig tart. A mottója így szól: „Privi di meraviglia, restiamo sordi al sublime”; vagyis: Rácsodálkozás nélkül nem tudjuk észrevenni azt a láthatatlan valóságot, aminek a világ a jele. Don Giussani idézte egyszer ezt a mondatot, amely Abraham Joshua Heschel lengyel származású ortodox rabbi alábbi gondolatához kapcsolódik: „Isten valóságának bölcsessége iránt az abszolút csodálkozás az, ami a pontosság és a megkülönböztetés a matematikai elvek megértése terén.” (A.J. Heschel, Dio alla ricerca dell’uomo [Az embert kereső Isten], Boria, Torino 1969.)
Nem veszíthetjük el a csodálkozást a valóságra tekintve, mert egyébként tényleg süketek – szó szerint így szerepel az idézetben – maradunk a fenséges és láthatatlan valóságra, a Transzcendensre, amire a világ utal. Azaz nem tudjuk észrevenni azokat az erős, misztikus és magával ragadó rezdüléseket, amelyek a valóságban rejlenek. Ez az, ami fenséges. „Mi nem akarunk süketek maradni a fenségesre, és továbbra is nyitott ajtó akarunk lenni” – hangsúlyozta Emilia Guarnieri.
A Meeting folytatódik, hiszen minden nap találkozás, a kereszténység a Találkozás és találkozások, emberi kapcsolatok láncolata. Ehhez segítség lehet a rendezvény honlapja, illetve Youtube-csatornája. Az itt hallottak is segítenek tanulni, hogy mit nézzünk, és képessé válni meglátni, illetve olyan állhatatossággal nézni az istenit, hogy az Ő ajándékaként azzá is váljunk, amit a nevünk jelent.