Nemzettudat
és globalizáció – A Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjaival találkozott a
Szentatya
Május 1. és 3. között tartják
plenáris ülésüket a Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjai a Vatikánban. A
tanácskozás témája: „Nemzet, állam, nemzetállam”. Ferenc pápa május 2-án
fogadta a résztvevőket.
Ferenc
pápa beszédében rámutatott, az Egyház mindig buzdított a saját nép, a haza
szeretetére, ugyanakkor hangsúlyozza a más kultúrák, az idegen népek
hagyományainak és szokásainak tiszteletben tartását is. Az Egyház mindig óva
intett a hazaszeretet torzulásaitól, amelyek mások kirekesztését és gyűlöletét
eredményezhetik; a túlzott nacionalizmustól, ami falakat emel, illetve
rasszizmussá vagy antiszemitizmussá válik.
A pápa
megjegyezte, hogy az államok gyakran válnak a domináns csoportok érdekeinek
kiszolgálóivá, többnyire a gazdasági haszon érdekében, elnyomva az etnikai,
nyelvi vagy vallási kisebbségeket, amelyek az adott állam területén élnek.
Az a
mód, ahogyan egy nemzet fogadja a bevándorlókat, megmutatja az emberi
méltóságról alkotott elképzelését és az emberiséggel való kapcsolatát. Az
állam, amely felébreszti saját népe nacionalista érzelmeit más nemzetek vagy
népcsoportok ellen, nem teljesíti küldetését – hangsúlyozta Ferenc pápa,
és rámutatott: a történelem bizonyítja, hova vezetnek az ilyenfajta eltorzulások.
A
nemzetállamról szólva a Szentatya kiemelte, azt nem lehet abszolútnak és
„szigetnek” tekinteni. Utalt a szubszidiaritás elvére, emlékeztetve, hogy
Európa a világháború után elindult a népek közötti közeledés útján. Majd annak
a reményének adott hangot, hogy a földrész nem veszíti el azokat az
eredményeket, amelyeket elért ezen az úton. A nemzetek közötti együttműködéshez
szükség van a multilateralizmus megerősítésére, amely szemben áll az új
nacionalista nyomással és a hegemóniára törekvő politikával. Ezáltal az
emberiség elkerülheti a fegyveres konfliktusokat, valamint elháríthatja a
nagyhatalmi gazdasági és ideológiai gyarmatosítás veszélyét. Enyhíthetjük az
erősebb uralmát a gyengébb felett, figyelve a globális dimenzióra, de nem szem
elől tévesztve a helyi, a nemzeti és a regionális dimenziót.
Ferenc
pápa a globalizáció azon formájának megvalósítására hívott, amely minden nép,
nemzet és az emberiség kollektív identitásának kölcsönös elismerésén alapul.
Ezen alapelv szerint az egész előrébb való, mint a rész, és ez pedig elvezet a
béke és az összhang állapotához.
A pápa
aggodalmának adott hangot amiatt, hogy úgy tűnik, a többoldalú nukleáris
leszerelés időszaka véget ért, a kérdés már nem kavarja fel azon nemzetek
politikai vezetőinek lelkiismeretét, amelyek atomfegyverekkel rendelkeznek.
Éppen ellenkezőleg, a nukleáris konfliktusok új korszaka kezd kialakulni,
eltörlik a közelmúltban elért eredményeket, növelve a háborús kockázatot. „Ha
támadó és védekező nukleáris fegyvereket telepítenek a Földön és az űrben,
akkor az növeli és nem csökkenti a nukleáris holokauszt veszélyét” –
figyelmeztetett a Szentatya.
Beszéde
végén arra buzdította a Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjait, hogy
mozdítsák elő a megújult nemzetközi szolidaritást az emberi méltóság, a közjó,
a teremtett világ és a béke tiszteletben tartásával.