2019. augusztus 8., csütörtök

Útravaló – 2019. augusztus 8.



Útravaló – 2019. augusztus 8.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Augusztusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Neked adom a mennyország kulcsait – halljuk a mai evangéliumban. Ezekből a szavakból lettek Péter apostol attribútumai. Mert ahol csak meglátunk egy szakállas alakot festményen, vagy szoborként, kezében kulcsokkal, tudjuk, hogy ő az. Mennyi vicc és mennyi adoma született ebből! Péternek mennyi intrikát kell kiállnia amiatt, ahogyan mi a mennyországba való bejutást elképzeljük. Legszívesebben én is lejegyeznék itt egyet, a sok közül, mégsem tartom helyénvalónak, hogy arról mondjak bármit is, amit nem tudok. Bár meg kell mondjam, a mondat másik felével gyakran élek: „…amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyben is”. Hiszek ebben. Ez szakmám és hivatásom fundamentuma.


Egyiptom: 88 engedély nélkül épített templom jogi elismerést nyer



Egyiptom: 88 engedély nélkül épített templom jogi elismerést nyer

Egyiptomban roham léptekben halad a múltban szükséges engedélyek nélkül épített keresztény istentiszteleti helyek törvényesítési eljárása.

Az elmúlt napokban a templomok ellenőrzésére felállított kormányzati ad hoc bizottság bejelentette, hogy újabb 88 kopt templom megfelel a törvényi előírásoknak. Eddig 1109 templomot és hozzájuk kapcsolódó épületet ismert el jogilag a bizottság. Az egyiptomi parlament 2016. augusztus 30-án hagyta jóvá az istentiszteleti helyek építéséről és kezeléséről szóló új törvényt. Ennek következtében indult el az ellenőrzés és a törvényesítés folyamata. Az ad hoc bizottság által vizsgált templomok azelőtt épültek, hogy érvénybe lépett volna az új törvény a keresztény istentiszteleti helyek építéséről. A bizottság feladata, hogy több ezer templomot és keresztény imahelyet ellenőrizzen, amelyek a múltban a szükséges engedélyek nélkül épültek, és tegyen az új törvény által előírt szabályoknak megfelelővé. Ez a folyamat az istentiszteleti helyek törvényesítésével zárul le.

Ürügy az iszlamista csoportoknak a keresztények elleni erőszak szítására

Az elmúlt évtizedekben számos templom és kápolna spontán módon épült a kötelező engedélyek nélkül. Az adott helyi keresztény közösségek által törvényi engedélyek nélkül felhúzott épületek még ma is időnként ürügyként szolgálnak az iszlamista csoportoknak, hogy keresztények elleni erőszakot szítsanak – írja a Fides missziós hírügynökség.

Az új törvény

A 2016 augusztusában hozott istentiszteleti helyekre vonatkozó törvény komoly előrelépést jelent az egyiptomi keresztény közösségeknek az 1934-ben hozott ún. „10 szabályhoz” képest, amelyeket a belügyminisztérium adott hozzá a korábbi ottomán birodalmi törvényhez. Ez megtiltotta új templomok építését iskolák, csatornák, kormányépületek, vasútak és lakókörnyezetek közelében. Sok esetben ezeknek az előírásoknak a merev alkalmazása megakadályozta, hogy templomokat építsenek olyan városokban és falvakban, ahol keresztények laktak, elsősorban Felső-Egyiptom vidéki területein.


Évközi tizennyolcadik hét csütörtökje



Évközi tizennyolcadik hét csütörtökje


Jézus a mai evangéliumban arról kérdezi tanítványait, hogy mi az emberek véleménye róla. Már jó ideje járja a városokat és a falvakat, tanítja mindenütt az embereket és természetfeletti erejét is megmutatta már számos csodája alkalmával. Most azt szeretné tudni, vajon mit gondolnak róla, mit érthettek meg abból, hogy a mennyei Atyától származik, az ő nevében tanít és gyógyítja a betegeket. A vélemények meglehetősen sokfélék és arról tanúskodnak, hogy nagy volt a találgatás Jézus személyét illetően a nép körében. A vélemények abból a szempontból egy irányba mutatnak, hogy valamelyik újraéledt prófétának tartják őt, Isten emberének, Isten küldöttének. És bizonyára az is benne van ezekben a vélekedésekben, hogy valamilyen sajátos küldetést tulajdonítanak neki, de nem mondják ki, nem vallják meg azt, hogy ő a Messiás.
Ezt követően Jézus a tanítványok véleményére kíváncsi. Nyilvánvalóan ők állnak hozzá a legközelebb, ők ismerhetik legjobban, ezért elvárható, hogy a tanítványok már jobban megértsék Mesterük mennyei származását és küldetését. A kérdésre Péter apostol válaszol mindannyiuk nevében: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Amikor azonban az ő hitvallása után Jézus a rá váró szenvedésről és halálról, mint küldetésének beteljesedéséről beszél, Péter tiltakozni kezd, ami annak a jele, hogy ő sem értett még meg mindent.
Ha megértem az Úr küldetését, a magamét is fel fogom ismerni.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te mindenkit arra hívsz, hogy részese legyen Isten országának, s ebből az országból senki sincs kizárva származása vagy nyelve miatt. Még a legnagyobb bűnösök is meghívást kapnak, hogy megtérjenek és elfogadják Isten megbocsátó irgalmát. Te senkit sem zársz ki az üdvösségből, azaz mindenki üdvözülhet, hacsak valaki önmagát nem zárja ki. Segíts megértenem, hogy az üdvösségre szóló meghívás nekem is szól és arra hittel válaszoljak! Vezess engem az üdvösség, az örök élet útján!


2019. augusztus 7., szerda

Útravaló – 2019. augusztus 7.



Útravaló – 2019. augusztus 7.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Augusztusban Juhász Ferenc miskolci plébános ad útravalót.

Ülök az autóban a zebra előtt. Várom, hogy váltson a lámpa. Villogni kezd az átkelő fölött a zöld. Valaki még sietve lelép. Az út közepén jár, amikor piros lesz neki. Szaporán lépked, mégis lassan halad. Ölében kutyát cipel. Kis termetű, zsemleszínű, hosszú szőrű. Úgy viszi, ahogy az anyák szokták gyermeküket, az ölükben, a karjukon. Időnként fölé hajol, és megcsókolja a szőrös pofát. Én pedig csak állok, és várom, hogy átjusson valahogy ezzel a teherrel. Kozmetikushoz viszi? Állatorvoshoz? Vagy csak úgy? Amíg figyelem, eszembe jut Jézus története a kánaáni asszonnyal. Ez itt fordítva van. A kiskutyák ülnek az asztalnál, és a gyermekeknek nem jut hely az ölben. Talán még morzsa sem.


Pakisztán: Konferencia az iszlám hitre kényszerítő térítésről



Pakisztán: Konferencia az iszlám hitre kényszerítő térítésről

„A nyugat és a nemzetközi média sokat tehet a pakisztáni vallási kisebbségek védelmében.” Így fogalmazott Tabassaum Yousaf katolikus ügyvédnő, aki augusztus 8-ra konferenciát szervezett a Szükséget Szenvedő Egyház katolikus jótékonysági szervezettel a karacsi sajtóklubban.

A tanácskozás középpontjában az a drámai jelenség áll, amelynek értelmében vallási kisebbségekhez tartozó fiatal nőket és serdülőlányokat arra kényszerítenek, hogy térjenek át az iszlám hitre. „Minden évben legalább ezer lányt rabolnak el, erőszakolnak meg és kényszerítenek arra, hogy áttérjenek az iszlám vallásra és hogy házasságot kössenek elrablóikkal” – állítja a pakisztáni katolikus ügyvédnő. Ez a csapás minden vallási kisebbséget érint, de elsősorban a keresztényeket és a hindukat. A Szükséget Szenvedő Egyház katolikus jótékonysági szervezet együttműködésével szervezett konferenciát azért most tartják, mert Pakisztánban augusztus 11-én ünneplik a Kisebbségek napját. A tanácskozáson részt vesz Joseph Coutts bíboros és más vallások képviselői, köztük az iszlám vallási vezetők is.

A kisebbségek védtelenek a pakisztáni jogrendben

Az érintett nők és kislányok családjai gyakran teljesen védtelenek a pakisztáni jogi rendszerben, amely szerint az iszlám hitre térés megtámadhatatlan. A konferencia célja az is, hogy megvizsgálja azokat az intézkedéseket, amelyek Pakisztánban lehetővé tehetnék nemcsak a kisebbségek védelmét, hanem azok fejlődését is. „A fiataljaink nem jutnak hozzá megfelelő oktatáshoz, ezért a munkakeresés terén is hátrányos helyzetbe kerülnek” – hangsúlyozza az ügyvédnő. Coutts bíborossal és más vallások vezetőivel együttműködve egy tíz pontból álló kérvényt állított össze a kisebbségek előmozdítása érdekében, amelyet aláírnak majd a konferencia résztvevői.

Tíz pontból álló kérvény

A dokumentum első pontja, hogy 18 éves korhoz kössék a házasodás lehetőségét. A kilencedik pontban pedig törvényi védelmet kérnek emberrablás és kényszerített áttérítés ellen, amelyeket az iszlám vallás sem engedélyez. Ezt Imran Khan miniszterelnök is megerősítette egy hivatalos beszédében a Kisebbségek napján. A kormányfő a nem muzulmán lakosok védelmére hívott, utalva Mohamedre, aki ezt tette Medinában. A pakisztáni kisebbségek nem elégszenek meg pusztán a védelem elérésével. Szeretnének aktívan is hozzájárulni az ország fejlődéséhez. Azt kérik, hogy nevezzenek ki egy szövetségi kisebbségi minisztert, amely pozíciót nem töltöttek be Shabhaz Bhatti meggyilkolása, vagyis 2011 óta. A tíz pont egyikében a diszkrimináció ellenes törvények bevezetését kérik, valamint azt, hogy a kisebbségek számára hozzanak létre ösztöndíjakat a pakisztáni és más kormányok támogatásával.

A nemzetközi közösség és a Nyugat álljon ki a pakisztáni kisebbségek mellett

„A külföldi kormányoknak biztosítékot kellene szerezniük arra, hogy segélyeik a nem muzulmán hitüekhez is eljutnak. Ez különösen is elvárható azoktól a nyugati nemzetektől, amelyek papíron legalább is keresztények és szívükön kellene, hogy viseljék hittestvéreiket.” A nemzetközi közösségtől és kiemelten a Nyugattól továbbá azt kérik, hogy adjanak hangot az igazságosság és a jogok iránti igényüknek, ahogy ezt a Szükséget Szenvedő Egyház katolikus jótékonysági szervezet teszi kezdettől fogva. Asia Bibi esete mutatja, hogy a nemzetközi figyelem mennyire meghatározó a pakisztáni kisebbségek védelme szempontjából. Ezért fontos felhívni a figyelmet azokra a nehéz körülményekre, amelyek között élnek.
Tabassaum Yousaf katolikus ügyvédnő végül háláját fejezi ki Ferenc pápának a pakisztáni keresztények nevében közelségéért, imáiért – olvasható a Szükséget Szenvedő Egyház katolikus jótékonysági szervezet közleményében.