2019. június 28., péntek

Útravaló – 2019. június 28., Jézus Szentséges Szíve



Útravaló – 2019. június 28., Jézus Szentséges Szíve

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Jézus Szentséges Szívét ünnepeljük ma. E középkorban kialakult ünnep Isten végtelen szeretetére akarja ráirányítani a figyelmünket. Valóban érdemes is ma sokat beszélni az igazi szeretet lényegéről, tartalmáról. Sok tévképzet él az emberekben és ezt aztán megsínylik családok, életek. Jézus Szíve látható mindenkinek: mi szívesen elrejtjük, mert félünk, bizalmatlanok vagyunk. Hogy legyen akkor őszinte kapcsolatunk bárkivel is: akár emberrel, akár Istennel? Jézus Szíve megsebzett szív: a fájdalom, a szeretet fájdalma botránynak tűnik a mai világnak, az csak édes és rózsaszín lehet; micsoda tévedés és újabb tragédia, mert csak az élvezetet keressük ebben is, és végtelen nyugtalanság és elégedetlenség forrása lesz. Jézus Szent Szíve, taníts bennünket az igazi szeretetre!


Böjte Csaba Jézus Szíve ünnepén: Ne rákos daganatok legyünk, hanem Isten országát építő kisiparosok



Böjte Csaba Jézus Szíve ünnepén: Ne rákos daganatok legyünk, hanem Isten országát építő kisiparosok

Az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk Böjte Csaba ferences szerzetes Jézus Szentséges Szívének ünnepére szóló írását.

Gyönyörű kép... én is fényképeztem Máté Bence tóparti lesében kócsagokat, így tudom, hogy amit látunk az egy háromdimenziós csatatér! Bármerre is nézel a természetben, bármennyire is szép egy kép, tudnunk kell, hogy az amit látunk nem más, mint harc az életért! Világunkban annak mi él, a létét fenn kell tartania, semmi nem jár ingyen, hisz maga a létezés nem más, mint a létért való szakadatlan küzdelem! Győzöl vagy legyőznek, zsákmányolsz vagy te magad leszel a zsákmány, választhatsz! A történelmet ha olvassuk, láthatjuk, hogy ez így volt az emberek világában is, sokfelé még ma is így van! Egy kegyetlen világban élünk, a mi reményünk, hogy a megváltónk Jézus Krisztus eljött közénk, hogy ezt a csatateret szentséges szívének szeretetével megszentelje!
Isten azt akarja, hogy ne egymást győzzük le, hanem összefogva szárnyaljunk, a poros földön való totyogásra kényszerítő nehézségek fölött együtt diadalmaskodjunk! Nekünk nem egymást kell legyőznünk, hanem együtt kell Isten országát, az általunk lerombolt, elvesztett Édenkertet felépítsük!
Testvérek vagyunk, ne a mindennapi betevő falatokért, a kócként ellobbanó hatalomért, a porladó anyagi javakért marakodjunk, hanem egymást megbecsülve, összefogva építsük azt az országot, melynek királyi termében, a lelkiismeretünk szentélyében trónoló Krisztus az Úr! Külön- külön elveszünk, de együtt, közösen erősek vagyunk, ezért bizalommal összefogva az elveszett századik testvérünket is keressük fel! Az elsodródott, leszakadó, magányos testvérünket jó szóval, szeretettel, őszinte párbeszéddel győzzük meg, hogy szükségünk van rá!
Örvendjünk a legkisebb testvérünknek is, annak, hogy ő megszületett, hisz benne olyan értékeket, kincseket ajándékoz világunknak az Isten, melyek létéről lehet, hogy még ő sem tud, de melyeknek ő az őrzőjük, ezért egyedül ő oszthatja szét!

Jézus szentséges, dobogó, szerető szívének élő sejtjei vagyunk, összetartozunk! Egymásba marva önmagunkat bántsuk, testvéremet megszólva, elítélve, kirekesztve önmagamtól veszem el a levegőt, a fényt, a kibontakozás lehetőségét, hisz mi csak csapatban, együtt létezhetünk! Krisztus dobogó, lángoló szíve az én szívem is, hisz benne élek, általa, vele emelkedhetek az állatok szintjéről a természetfölötti világba, a szeretet országába! A kereszténység nem egy lecsengő múlt fáradt tanítása, hanem az egyetlen, – Mesterünk szerint is – keskeny, meredek ösvény mely a holnapba vezet! Minden más, rőzselángként ellobbanó tanítás, – legyen az kommunizmus, fasizmus vagy az éppen áldozatait most szedő liberalizmus – zsákutca, vakvágány, mely az embert önmagával, de a testvérével szembe is fordította, pusztítja!
Jézus Szentséges szíve mely nagypéntekeken átdöfve is dobog, szeret, olyan csodálatos szimbólum, melynek zászlaja alatt mi, az Isten országát építő jó szándékú kisiparosok gyülekezhetünk! Jézus Krisztus mennybemenetele által megdicsőült, töviskoronával ékesített szíve, mely mellett ott ragyog Mária hét tőr által sebzett és mégis bennünket szerető szíve olyan szentély, melyben mi magunk is újjászülethetünk!
Igen, mert mi nem gyilkos, rákos daganatok akarunk lenni népünk életért küzdő, ziháló testében, hanem Jézus szentséges szívének példájára, akár a kereszten is életet osztó, irgalomért esdő őszinte Szeretet!
Mindaz miben hiszek s mit, mint keresztény szerzetes pap zászlóként az emberiség előtt magasba akarok emelni az nem más, mint Jézus Krisztus elutasított majd átdöfött szíve mely harmadnap feltámadt, hogy mintha mi sem történt volna tovább szeressen, bizalommal utat mutasson a Szentháromságos Egyisten szeretetközösségének lakodalmas asztalához!
Kisebb testvéri szeretettel,
Csaba testvér
* * *
Abban az időben: Jézus ezt a példabeszédet mondta: „Ha közületek valakinek száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem találja? Ha megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett juhomat! Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége megtérésre.” (Lk 15,3-7)


Jézus Szent Szíve



Jézus Szent Szíve


Keresztény életünk és lelki fejlődésünk útját úgy tudjuk jellemezni, hogy Isten folyamatosan feltárja magát előttünk, egyre jobban bevon minket az ő életébe, érezteti velünk szeretetét. Ez mindig néhány lépést jelent előre. Közben persze mi lázadásunkkal, engedetlenségünkkel, bűnünkkel teszünk egy-egy lépést visszafelé, de azért haladunk előre, legalábbis, ha engedjük, hogy Isten vezessen minket. Ezen az úton vannak olyan élményeink, amelyek során Isten teljességét tapasztalhatjuk meg. Nem arra gondolok, hogy majd a túlvilágon, az örök életben színről színre láthatjuk Istent a maga valóságában, teljességében és dicsőségében, hanem arra, amit például a három apostol, Péter, Jakab és János átéltek az Úr színeváltozásakor, aztán lejöttek a hegyről, a lelki magaslatról, visszatértek a hétköznapok világába.
Isten teljességét akkor tapasztaljuk meg földi életünk során, amikor az ő szeretetével találkozunk. Amikor rácsodálkozunk arra, hogy életünket neki, az ő szeretetének köszönhetjük. Amikor megtapasztaljuk, hogy a bűntől Jézus önfeláldozó szeretetének, az ő kereszthalálának köszönhetően szabadulhatunk meg, ezt nevezzük megváltásnak. És amikor ráébredünk arra, hogy egyedül Isten szeretetének köszönhetjük majd azt, hogy eljuthatunk hozzá az örök üdvösségre.
Ma, Jézus szíve ünnepén erre a végtelen isteni szeretetre gondolunk. Isten szeretetére, amely mindig utánunk siet, mert mi bűneink miatt elveszett bárányok vagyunk. Isten szeretetére, amely a megváltó Jézus szívéből árad felénk.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor parancsba adtad az apostoloknak, hogy elmenvén az egész világra tegyenek minden embert tanítványoddá és kereszteljék meg őket. Az Egyház, amelynek tagja vagyok, minden korban ezt a parancsot igyekszik teljesíteni, tehát parancsod és kérésed nekem is és minden keresztény embernek szól. Segíts minket, hogy – miközben hittel valljuk a három isteni személyt – éljünk is egységben az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel! Segíts minket életünk során, hogy eljussunk az örökkévalóságba! 


2019. június 27., csütörtök

Útravaló – 2019. június 27., Szent László király



Útravaló – 2019. június 27., Szent László király

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Júniusban Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel ad útravalót.

Egy győrinek Szent László ünnepe igazi ünnep. Gyönyörű hermáját itt őrzik a püspöki székesegyházban, és amikor elé áll a gótikus Héderváry-kápolnában, beleborzong a fenséges tekintetbe, és hálát ad azért, hogy ilyen uralkodót adott nekünk Isten. A lovagkirály élete és eszménye korához igazodik, de ma is szükség lenne a bátor kiállásra, a férfias viselkedésre, a lovagiasságra. Szükség lenne igazi és szent férfiakra, igazi és szent nőkre, akik vállalják magukat, küldetésüket, akik nemcsak magukra gondolnak, nemcsak egy-két évre terveznek, hanem már unokáikra is gondolnak. Este körmenetben viszik a hermát a győri belváros utcáin: milyen jó lenne, ha sokakat elgondolkodtatna e szent helytállása és példája, közbenjárása pedig megújítaná a magyar emberek lelki és szellemi életét!


Szentszéki ENSZ-megfigyelő: A vallásellenes erőszakot néven kell nevezni



Szentszéki ENSZ-megfigyelő: A vallásellenes erőszakot néven kell nevezni

Bernardito Auza érsek New Yorkban fölszólalt az ENSZ ülésén, mely a terrorizmus, és a vallásellenes erőszak megállításáról, a tolerancia és az elfogadás elősegítéséről szólt. A vatikáni főpásztor rámutatott: a keresztények elleni támadásokat még ma sem ismerik el, holott néven kell nevezni az erőszakot, bármilyen vallás ellen irányul is.

Zsidók, muzulmánok és keresztények elleni erőszak

Auza érsek üdvözölte az (73/285) ENSZ-határozatot, amely elítél minden terrortámadást, amelyet vallási gyűlöletből követnek el istentiszteleti helyek ellen. Az államok biztosítsanak egyenlő jogokat állampolgáraiknak – szorgalmazta. Mindannyiunkat elborzasztottak a közelmúltban történt támadások: Pittsburgh-ben, Poway-ban és Párizsban a zsidó közösségek ellen, Christchurch-ben, Quensben, Quebec-ben és Londonban a muzulmánok ellen, míg Srí Lankán, Nigériában, Irakban és Szíriában a keresztények ellen irányultak. Ahhoz, hogy szembeszálljunk a terrorizmus gonoszságával és a minden vallás hívei elleni erőszakkal, bátran és őszintén néven kell neveznünk a dolgokat.

Keresztények helyett „Húsvétimádók”?

Különösen aljas az, hogy éppen imádkozó hívek csoportját támadják meg, és így az istentiszteleti helyek a béke és a nyugalom szigetei helyett gyorsan kivégzőkamrákká válnak. Védtelen gyermekek, férfiak és nők vesztik életüket pusztán azért, mert összegyűltek, hogy gyakorolják vallásukat. Sok esetben végre észreveszik, elítélik, és megfelelő válaszokkal kezelik ezeket a támadásokat, köszönhetően többek között az ENSZ 73. ülésszakán elfogadott határozatnak. Ez ugyanis elítél minden terrorcselekményt, amit vallási indíttatásból követnek el, és fölsorolja az iszlamofóbiát, az antiszemitizmust és a kereszténygyűlöletet. Most először nevezték meg a keresztényeket a zsidók és a muzulmánok mellett a vallásellenes erőszak áldozatai között – mutatott rá a szentszéki ENSZ-megfigyelő. Ennek ellenére sok állami vezető és média nem ismeri el továbbra sem a keresztények elleni támadásokat. Az is előfordul, hogy új, eufemizáló kifejezéseket használnak rá, mint például a Srí lankai áldozatok esetében nem keresztényekről, hanem „Húsvétimádókról” beszéltek. Senkit nem szabad kihagyni, ha vallásellenes támadás áldozata lesz – figyelmeztetett Auza érsek.

Ellenséges nacionalizmus, megbélyegzés és megfélemlítés

Az egyes államok felelőssége is fontos tényező a terrorizmusellenes küzdelemben. Az ő feladatuk ugyanis egyformán megvédeni minden állampolgárt, és előmozdítani a tolerancia és az elfogadás kultúráját. ENSZ-dokumentumok és más szervezetek, mint például a Szükséget Szenvedő Egyház jelentéseiből kiderül, hogy egyes országok megsértik a vallásszabadságot a belső törvénykezésen vagy diszkrimináción keresztül. A gyűlölet olykor tömeges atrocitásokba, gyilkosságokba és nemi erőszakba torkollik. Egyre agresszívabb a vallási kisebbségeket sújtó ellenséges nacionalizmus, ami rendszeres megbélyegzésben és megfélemlítésben ölt testet. Lényegi lépés tehát megvédeni az emberek vallási, lelkiismereti és hitbeli szabadságának jogát. Így tudjuk megállítani a terrorizmust és a különböző vallás hívei elleni támadásokat, előmozdítva a tolerancia és az elfogadás kultúráját.

Egyenlő jogokat biztosítani minden állampolgárnak

A szentszéki ENSZ-megfigyelő rámutatott: fontos, hogy a törvény előtt minden állampolgár egyenlő jogokkal álljon. Kívánatos a vallás és az állam pozitív és tiszteletteljes szétválasztása. Nem általánosságban a vallásokat, hanem a rossz elkövetőit kell hibáztatni, akik a hitet értelmezik vagy manipulálják. Ténylegesen föl kell vállalni a kultúrák és vallások közötti párbeszédet, a békét és az együttélést szolgáló testvériség jegyében. Ezt fogalmazta meg a Ferenc pápa és az Al-Azhar egyetem főimámja által, Abu-Dzabiban aláírt nyilatkozat, amit a hatékony nevelésből kiindulva kell a gyakorlatba ültetni. A társadalom amint vet, úgy arat. Az iskolákban, a szószékeken és az interneten sem szabad megengedni a szélsőséges radikalizálódást. A diákokat a párbeszédre, a másik ember méltósága és a jogállam tiszteletére kell nevelni, mint ahogy a kiengesztelődés és az igazságosság alapelveire.