A vallások teológiájához - P. Szabó sorozatának 4. része

Karl Rahner a nem keresztény vallásokról - Előző alkalmakkor hangsúlyoztuk: napjainkban egyre élesebben merül fel az a kérdés, hogy a kereszténység milyen viszonyban áll a nem keresztény vallásokkal és általánosságban a vallási magatartással. Egy másik alapkérdés: milyen normatív jelentősége van ma a hitnek az emberlét szempontjából?

Az újabb irányzatok (felszabadítás teológiája, feminista teológia, mélylélektani írásmagyarázat és hitértelmezés) közös jegye, hogy nagy súlyt helyeznek erre a kérdésre: „Miként világítható meg a keresztény hit jelentősége a mai emberi tapasztalatok szempontjából?” Ezzel szemben az egyházi Tanítóhivatal legfőbb törekvése, hogy megőrizze a keresztény hit önazonosságát ezzel az elvvel: „Ami mindig is érvényben volt, annak ma és a jövőben is érvényesnek kell lennie.”

Karl Rahner német jezsuita teológus érdeme, hogy az áthagyományozott témákat mai szempontból közelítette meg, a legfontosabb teológiai kérdések tárgyaláskor igyekezett a mában élni, a mai ember problémáira választ keresni.[1] Számos új kérdésben, így a vallások teológiájának kérdésében is jórészt a német jezsuitára hivatkoznak.