Ferenc pápa: Kérjük
Jézustól a bátorságot, hogy közelről kövessük őt
„Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és
megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött
maga előtt…” – a Szent Márta-ház kápolnájában tartott reggeli szentmisén
október 3-án a Szentatya a napi evangéliumi szakasz kezdősoraira építette
homíliáját.
Jézus „úton van tanítványaival Jeruzsálem felé,
mert beteltek a napok, amikor majd felemeltetik a magasba. Szenvedése és a
keresztje közeledtével Jézus két dolgot tesz: először is szilárd eltökéltséggel
útra kel, vagyis elfogadja az Atya akaratát, és így megy tovább, másfelől pedig
bejelenti mindezt az apostoloknak” – fogalmazott a kedd reggeli szentmisén a
pápa.
Mindössze egyszer engedte meg magának Jézus,
hogy kérje az Atyától e kereszt eltávolítását: „Atyám – mondja az Olajfák
hegyén –, ha lehetséges, vedd el ezt a kelyhet tőlem, de ne az én akaratom
teljesedjék, hanem a tiéd” (Lk 22, 42). „Jézus engedelmes, ahogy az Atya
akarja. Eltökélt és engedelmes, semmi több. Így megy ez tovább, egészen végig!”
– hangsúlyozta a Szentatya. Hozzátette: az Úr türelemmel lép az útjára,
példamutató módon; nemcsak a kereszthalála felé indul, hanem türelemmel járja
az útját.
Ám Jézus e döntésében, hogy Jeruzsálem és a
kereszt felé indul, a tanítványok nem követik mesterüket. Az evangéliumok is
beszámolnak erről. Ferenc pápa felidézett néhány mozzanatot: a tanítványok
olykor „nem értették, vagy nem akarták érteni”, mit mondott Jézus, mert
„félelem fogta el őket”, máskor „elkendőzték az igazságot”, vagy éppen
„elterelő dolgokkal” kivonták magukat belőle. „A mai evangéliumban is ürügyet
keresnek, hogy ne gondoljanak arra, mi vár az Úrra. Jézus pedig egyedül van.
Nincs társa ebben az elhatározásában, mert senki nem értette titkát” –
fogalmazott a Szentatya.
„Jézusnak a Jeruzsálem felé vezető úton érzett
magánya megmarad mindvégig. Gondoljunk csak arra, hogy a tanítványok elhagyják,
Péter elárulja…. Jézus egyedül marad... Az evangélium csak azt említi, hogy
megjelent egy angyal az égből, és megvigasztalta az Getszemáni kertben. Csak
egy angyal társasága. Egyébként egyedül” – emlékeztetett a pápa.
Kiemelte: megéri a
fáradságot, hogy még ma egy kis időt szánjunk arra, hogy Jézusra gondolunk, aki
annyira szeretett minket, aki a kereszt felé haladt, övéi értetlenségétől
kísérve. „Rágondolni, és látni őt, hálát adni neki, az engedelmes és bátor
Jézusnak, és beszélgetni vele” – buzdított a Szentatya, majd imádságul ezt
ajánlotta: „Sokszor csinálok számos dolgot anélkül, hogy rád tekintenék, aki
annyi mindent tettél értem. Aki a türelem útjára léptél, engedelmes ember,
engedelmes Isten, aki annyi türelemmel elviseled a bűneimet, tévedéseimet!”
Beszéljünk Jézussal! – kérte a pápa. – Ő eltökélten halad előre, emelt fővel.
Szánjunk rá egy kis időt, öt, tíz, tizenöt percet a feszület előtt, vagy
csukott szemmel kísérjük Jézust Jeruzsálem felé, és kérjük a kegyelmet, hogy
legyen bátorságunk közelről követni őt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése