Évközi huszonhatodik hét keddje
A
tegnapi evangéliumban Jézus már próbálta lehűteni forrófejű és olykor hirtelen
haragú apostolait. Ma ismét egy olyan esetről olvasunk, amikor túlzásba esnek
az apostolok, s az Úr szelíd intésére, tanácsára van szükség. A „hirtelen
felindultság” sem mentség a két apostol számára, akik a Jézust be nem fogadó
szamaritánusok „méltó” büntetését szeretnék azonnal kieszközölni. Jézus rögtön
figyelmezteti is őket arra, hogy kijelentésük mögött bizony rossz szándék
húzódik meg, amely méltatlan az ő tanítványaihoz. Érdekes, hogy a máskor oly
kicsinyhitű apostolok, most mennyire bátrak és mennyire bíznak abban, hogy
kérésük azonnal teljesül és egy gyors fohásszal majd elintézhetik az egész falu
lakosságát.
Jézus számtalanszor lelkünkre köti: a rosszat soha ne viszonozzuk rosszal. Ilyen esetekben ne hivatkozzunk végsőkig az igazságosság elvére, ne a bosszú és megtorlás járjon a fejünkben, hanem a megbocsátás. Isten sem mindenáron megbüntetésünket akarja, hanem türelmesen vár bűnbánatunkra. Életünk erkölcsi minősítésekor nem is az a mérvadó, hogy a többitől elkülönítve egy-egy cselekedetünk milyen, hanem az, hogy milyen lelkület van bennünk. Mi az alapvető szándékunk, irányultságunk, amely a cselekedeteink sorozatát meghatározza. Törekedjünk a békességes, a megbocsátó lelkületre!
© Horváth István Sándor
Jézus számtalanszor lelkünkre köti: a rosszat soha ne viszonozzuk rosszal. Ilyen esetekben ne hivatkozzunk végsőkig az igazságosság elvére, ne a bosszú és megtorlás járjon a fejünkben, hanem a megbocsátás. Isten sem mindenáron megbüntetésünket akarja, hanem türelmesen vár bűnbánatunkra. Életünk erkölcsi minősítésekor nem is az a mérvadó, hogy a többitől elkülönítve egy-egy cselekedetünk milyen, hanem az, hogy milyen lelkület van bennünk. Mi az alapvető szándékunk, irányultságunk, amely a cselekedeteink sorozatát meghatározza. Törekedjünk a békességes, a megbocsátó lelkületre!
© Horváth István Sándor
Imádság
Köszönöm,
Uram, hogy te vagy Krisztus, az élő Isten Fia, az Üdvözítő, aki új életet
ajándékozol mindannyiunknak. Uram, sokszor nem értem terveidet, céljaidat,
eszközeidet vagy az eseményeket, amelyek megtörténnek veled, velem, velünk,
körülöttünk. De tudom, hogy a te útjaid nem a mi útjaink. Küldd el a
Szentlelket, hogy általa megérthessük, megérezhessük a kereszt titkát,
üdvösségre és új életre szülő tervedet, és hogy a Lélek bölcsessége által
felismerhessük életünkben tőled kapott keresztünket, amelyet az ő erejével
akarunk hordozni. Add, hogy megláthassuk, megpróbáltatásaink növekedésünkre
szolgálnak, és így örvendezhessünk a belőlük fakadó gyümölcsöknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése