Ferenc pápa: Az igazi keresztények a remény misszionáriusai
Október 4-én Ferenc pápa folytatta a reményről szóló katekézissorozatát. Hangsúlyozta, hogy a feltámadt Jézus az ő Lelkével alakítja át a tanítványok életét, és ezért minden kereszténynek elsősorban a maga megváltozott életével kell tanúnak lennie.
Kedves
testvéreim, jó napot kívánok!
A mai
katekézis témája: „A remény misszionáriusai ma”. Örülök, hogy októberben
beszélhetek erről, mert az Egyházban külön a misszióknak szenteljük ezt a
hónapot, és annak is örülök, hogy éppen Assisi Szent Ferenc ünnepén beszélhetek
erről, mert ő nagy misszionáriusa volt a reménynek.
A
keresztény nem vészpróféta. Nem vagyunk vészpróféták! A keresztény ember
üzenetének lényege épp ezzel ellentétes, a vész ellentéte: a szeretetből
meghalt Jézus, akit Isten feltámasztott húsvét reggelén. Ez a keresztény hit
lényege! Ha az evangéliumok befejeződnének Jézus eltemetésével, ennek a
prófétának a története azon számos hősies személyiség életrajzának sorát
folytatná, akik feláldozták életüket valamilyen eszményért. Akkor az evangélium
csak egy épületes és vigasztaló könyv lenne, de nem lenne reményről szóló
üzenet.
De az
evangéliumok nem állnak meg nagypénteknél, hanem továbbmennek, és épp a
rákövetkező rész az, ami megváltoztatja életünket. Jézus tanítványai levertek
voltak azon a szombaton, Jézus keresztre feszítése után; a sír szájára
hengerített kő a názáreti mesterrel eltöltött három lelkesítő évüket is
lezárta. Úgy tűnt, mindennek vége, némelyikük – csalódottan és félve – már
távozóban volt Jeruzsálemből.
De Jézus
feltámad! Ez a váratlan esemény felforgatja és teljesen megváltoztatja a
tanítványok elméjét és szívét. Mert Jézus nem csak önmagáért támad fel, mintha
újjászületése féltékenyen őrzendő kiváltság lenne: ha felmegy az Atyához, azt
azért teszi, mert azt akarja, hogy feltámadásából minden ember részesüljön, és
hogy magával vigyen a magasba minden teremtményt. Pünkösd napján a Szentlélek
fuvallata átalakítja a tanítványokat. Nemcsak egy szép üzenettel rendelkeznek
majd, amelyet el kell vinniük mindenkinek, hanem ők maguk lesznek mások, mint
korábban, új életre születnek. Jézus feltámadása átalakít bennünket a
Szentlélek erejével. Jézus ma is élő, köztünk él, és átalakító ereje van!
Milyen
jó arra gondolni, hogy Jézus feltámadásának hirdetői vagyunk, de nemcsak
szavakkal, hanem tetteinkkel és életünk tanúságtételével! Jézus nem akar olyan
tanítványokat, akik csak kívülről megtanult formulákat tudnak ismételgetni.
Tanúkat akar: olyan embereket, akik reményt árasztanak azzal, ahogyan
befogadnak, mosolyognak, szeretnek. Főleg azzal, ahogyan szeretnek: mert a
feltámadás ereje képessé teszi szeretni a keresztényeket akkor is, amikor a
szeretet elveszíteni látszik indokait. Van egy „többlet”, ami ott lakik a
keresztény egzisztenciában, és amit nem lehet egyszerűen lelki erősséggel vagy
nagyobb optimizmussal magyarázni. Hitünk és reményünk nem pusztán optimizmus,
hanem más dolog, annál több! Mintha a hívők olyan emberek lennének, akiknek a
feje felett ott van egy „darab menny”. Milyen szép ez: olyan emberek vagyunk,
akiknek a feje felett ott van egy „darab menny”, és akiket egy olyan jelenlét
kísér, amelyet még csak megsejteni sem lehetséges.
Így a
keresztények feladata az, hogy az üdvösség tereit nyissák meg, mint az
újjászületés sejtjei, melyek képesek visszaadni az életerőt annak, ami örökre
elveszni látszott. Amikor az eget felhők borítják, áldás, ha valaki a napról
tud beszélni. Ilyen hát az igazi keresztény: nem panaszkodik, nem dühös, hanem
meg van győződve a feltámadás erejében, hogy egyetlen rossz sem tart
végtelenségig, nincs örökké tartó éjszaka, nincs végérvényesen vétkes ember,
nincs gyűlölet, melyet ne tudna legyőzni a szeretet.
Nyilvánvaló,
hogy a tanítványok időnként drága árat fizetnek ezért a Jézustól kapott
reményért. Gondoljunk csak arra a sok keresztényre, akik nem hagyták magára
népüket, amikor jött az üldöztetés ideje! A helyükön maradtak, ahol a holnap is
bizonytalan volt, ahol semmilyen tervük nem lehetett, Istenben remélve ott
maradtak. Gondoljunk a Közel-Keleten élő testvéreinkre, akik tanúságot tesznek
a reményről, és életüket is áldozzák e tanúságtételért! Ők igazi keresztények!
Ők szívükben hordják az eget, a távolba néznek, mindig a távolba. Akinek
megadatott a kegyelem, hogy elfogadja Jézus feltámadását, az még tud remélni a
nem remélhetőben. Minden kor vértanúi Krisztus melletti hűségükkel azt üzenik
nekünk, hogy nem az igazságtalanságé az utolsó szó az életben. A feltámadt
Krisztusban tovább remélhetünk. Azok, akiknek van „okuk” élni, a többieknél
állhatatosabbak a vészes időkben. Akinek Krisztus ott áll az oldalán, az
valóban nem fél többé semmitől. És ezért a keresztények, az igazi keresztények
sosem könnyű s nem igen alkalmazkodó emberek. Szelídségük nem összetévesztendő
a bizonytalansággal és az engedékenységgel! Szent Pál arra bátorítja Timóteust,
hogy szenvedjen az evangéliumért, ezt mondja: „Nem a gyávaság lelkét adta
nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2Tim 1,7). Ha
pedig egy keresztény elesik, mindig feláll.
Láthatjuk
tehát, testvéreim, hogy a keresztény miért a remény misszionáriusa. Nem saját
érdeméből, hanem Jézusnak, a földbe hullott magnak köszönhetően, aki meghalt és
sok termést hozott (vö. Jn 12,24).
Az általános kihallgatás végén Ferenc pápa az alábbi bejelentést tette:
Szeretném bejelenteni, hogy a Püspöki Szinódus Általános Titkársága 2018. március 19-től 24-ig szinódus előtti összejövetelt hirdet meg, amelyre fiatalokat hív meg a világ minden részéből: katolikus fiatalokat, keresztény felekezetekhez és más vallásokhoz tartozó fiatalokat, illetve nem hívő fiatalokat.
Ez a
kezdeményezés a Püspöki Szinódus következő közgyűlésének előkészületi útjába
illeszkedik, a 2018 októberében esedékes közgyűlés témája pedig: A fiatalok, a
hit és a hivatástisztázás. Ezzel az úttal az Egyház szeretné meghallgatni a
fiatalok szavát, érzékenységét, hitét, de a kételyeit és kritikáit is. Meg kell
hallgatnunk a fiatalokat! Ezért a végkövetkeztetéseket, melyek a márciusi
összejövetelen születnek, átadjuk majd a szinódusi atyáknak.Az általános kihallgatás végén Ferenc pápa az alábbi bejelentést tette:
Szeretném bejelenteni, hogy a Püspöki Szinódus Általános Titkársága 2018. március 19-től 24-ig szinódus előtti összejövetelt hirdet meg, amelyre fiatalokat hív meg a világ minden részéből: katolikus fiatalokat, keresztény felekezetekhez és más vallásokhoz tartozó fiatalokat, illetve nem hívő fiatalokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése