Évközi nyolcadik hét keddje
A gazdag
ifjúval való találkozás és az ő távozása kapcsán Jézus megfogalmazta, hogy az
üdvösségre jutás nem lehetséges az ember számára Isten segítsége, segítő
kegyelme nélkül. Sokféle akadály kerül ugyanis elénk, sokféle kísértés ér
minket, és nem könnyű minden helyzetben felismernünk és megtennünk azt, ami
lelkünk javára szolgál. Az eset komolyan elgondolkodtatta az apostolokat, ezért
Péter ezt mondja: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” Kissé
félbehagyottnak azért érezzük e szavakat, mert eszünkbe jut, hogy ugyanennél a
jelenetnél a Máté szerinti evangéliumban még egy kérdést is hozzátesz az
apostol: „Mi lesz a jutalmunk?” (Mt 19,27).
Jézus három dolgot ígér Péternek, a többi apostolnak és tanítványnak, valamint nekünk, az ő követőinek. „Százannyit” mindenért, amiről készek vagyunk lemondani, üldözéseket és az örök életet. Az első két ígéret beteljesedése még földi életünkben, a harmadiké a túlvilágon, halálunk után várható.
Jutalomra csak akkor számíthatunk, ha Istennek adjuk, neki szenteljük életünket. Ha földi életünk során akár csak egyszer is megtapasztaltuk azt, hogy Isten mennyire bőkezűen tudja megjutalmazni azokat, akik szeretik őt és iránta való szeretetből jót tesznek embertársaikkal, akkor lesz hozzá bátorságunk, hogy neki adjuk életünket.
© Horváth István Sándor
Jézus három dolgot ígér Péternek, a többi apostolnak és tanítványnak, valamint nekünk, az ő követőinek. „Százannyit” mindenért, amiről készek vagyunk lemondani, üldözéseket és az örök életet. Az első két ígéret beteljesedése még földi életünkben, a harmadiké a túlvilágon, halálunk után várható.
Jutalomra csak akkor számíthatunk, ha Istennek adjuk, neki szenteljük életünket. Ha földi életünk során akár csak egyszer is megtapasztaltuk azt, hogy Isten mennyire bőkezűen tudja megjutalmazni azokat, akik szeretik őt és iránta való szeretetből jót tesznek embertársaikkal, akkor lesz hozzá bátorságunk, hogy neki adjuk életünket.
© Horváth István Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése