Évközi második hét hétfője
Jézus úton levésével kapcsolatban már szó volt
arról, hogy új utakat keres az emberi szívekhez. Fellépésével a vallásosság új
formája kezdődik el, vagy legalábbis felkínálja mindenki számára a vallási
életben való megújulást. Ezt a gondolatot folytatja a mai evangéliumi részlet,
amely a vallási élet egyik jellegzetes cselekedetéről, a böjtölésről szól.A
jelenet annak tényszerű megállapításával kezdődik, hogy Keresztelő János
tanítványai és a farizeusok böjtölnek. Keresztelő János életmódjával
kapcsolatban Márk evangélista ezt jegyzi le: „Sáskát és vadmézet evett” (Mk
1,6). Máté írása szerint egy alkalommal maga Jézus tesz említést a Keresztelő
böjtöléséről: „Eljött János, nem evett és nem ivott” (Mt 11,18). Lukács
evangélista pedig ugyanezt a rész így jegyzi le: „Eljött Keresztelő János,
kenyeret nem eszik, bort nem iszik” (Lk 7,33). Az ő szigorú életmódjához és
böjtöléséhez tehát nem fér kétség, miként annak céljához sem: prófétai
életmódja hitelesíti prófétai szavait, tanítását.
A farizeusok szigorúan vették a böjti fegyelmet. Nem csak a kötelező böjtöket tartották meg, hanem egyéni vallási buzgóságból önként is vállaltak további böjtöket. Helytelen szándékukat Jézus leplezi le, amikor azt állítja, hogy nem Isten tetszését, hanem az emberek elismerését keresik böjtölésükkel (vö. Mt 6,16).
Jézus nem utasítja el a böjtöt, mint a vallásosság egyik hagyományos formáját, de sürgeti annak megújítását.
© Horváth István Sándor
A farizeusok szigorúan vették a böjti fegyelmet. Nem csak a kötelező böjtöket tartották meg, hanem egyéni vallási buzgóságból önként is vállaltak további böjtöket. Helytelen szándékukat Jézus leplezi le, amikor azt állítja, hogy nem Isten tetszését, hanem az emberek elismerését keresik böjtölésükkel (vö. Mt 6,16).
Jézus nem utasítja el a böjtöt, mint a vallásosság egyik hagyományos formáját, de sürgeti annak megújítását.
© Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus!
Bármit tettél földi életed folyamán, mindent az Atyával való egységben tettél,
szüntelenül az Atya akaratát teljesítetted, és mindig a neki való engedelmesség
indított a cselekvésre. Segíts minket, hogy soha ne feledkezzünk meg arról,
hogy keresztségünk óta a mennyei Atya gyermekei vagyunk. Segíts úgy élnünk,
hogy méltók legyünk arra, hogy az Atya az ő szeretett gyermekeinek nevezzen
minket, és mindig megőrizzük magunkban az istengyermekség kegyelmét. Urunk, te
földi életed során mindig engedelmeskedtél Atyádnak. Taníts minket az alázatra
és az engedelmességre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése