Évközi tizennegyedik hét keddje

Évközi tizennegyedik hét keddje

Máté evangéliumában Jézus csodáinak sorozatában a némából való ördögűzés a tízedik, az utolsó csoda. A betegség leírására Máté nem szentel külön figyelmet és azt sem részletezi, hogy miként történt a gyógyítás, mit tett Jézus. Csupán az eredményt írja le röviden: az ördög, a gonosz lélek eltávozott az általa megszállt emberből, s ennek tényét az bizonyítja, hogy a korábban néma ember most már tud beszélni. Az evangélista inkább a reakciókra figyel. A nép csodálkozva, ámulattal szemléli az eseményt. Csodálkozásukban egyrészt azt látjuk, hogy nem értik az esetet, másrészt elismerik, hogy valóban rendkívüli dolog történt, amihez hasonlóról sem hallottak korábban.
A jelenlévő farizeusok véleménye már sokkal negatívabb. Ők azonnal megvádolják a gyógyító Jézust, hogy az ördöggel szövetkezve képes ilyen cselekedetre. Őket nem az értetlenség, hanem inkább az irigység, a rosszindulat jellemzi. Egy váratlan, szokatlan helyzetben, amikor ismeretlen képességgel találkoznak, nem jóindulattal keresik a magyarázatot, hanem valami rosszat feltételeznek a háttérben. Ennek oka az, hogy szívük mélyén elutasítják Jézust, nem hisznek abban, hogy ő az Isten Fia és nem hisznek abban, hogy általa az irgalmas mennyei Atya cselekszik az emberek javára.
Engedem-e, hogy Isten bennem is legyőzze a rosszat? Kész vagyok-e egyedül neki engedelmeskedni?
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Szentséges Atyánk, Teremtőnk, Megváltónk, vigasztalónk és Üdvözítőnk. Mindennapi kenyerünket, a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust add meg nekünk ma, annak a szeretetnek emlékezetére, megértésére és tiszteletére, mellyel irántunk viseltetett, és azokéra, amiket érettünk mondott, tett és szenvedett.
Assisi Szent Ferenc