Nagyböjt első hetének szerdája
„Ez a
nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem kap más jelet, mint Jónás
próféta jelét” – szól Jézus kortársaihoz. Szavai valóban kemények, egyesek akár
sértőnek is tekinthették annak idején. Vajon mi állhat Jézus határozott
szavainak hátterében? Mit akart elérni kijelentéseivel? Biztosan nem a sértés
állt szándékában és nem is az ítélkezés, hanem fel akarta rázni hallgatóságát.
Rá akarta őket ébreszteni arra, hogy nem Isten útjain járnak. Az ószövetségi
idők prófétáira jellemző ez a fajta beszédmód, akik szintén nagyon kemény
szavakat használtak, amikor a népet szembesíteni akarták bűnös életmódjukkal. A
prófétáknál ehhez gyakran párosul a fenyegetően közelgő isteni ítélet
meghirdetése, amely viszont Jézus szavaiból hiányzik. Ő inkább azt helyezi
előtérbe, hogy aki felismeri a jeleket, hallgat az isteni figyelmeztetésekre és
megtér, az elnyeri az üdvösséget.
Az Úr kijelentésének második része ránk is vonatkozik, akik időnként szeretnénk megerősítő jeleket látni. Isten valóban ad jeleket az embereknek, amelyek alkalmazkodnak emberi természetünkhöz és felismerhetőek számunkra. Általuk megismerjük Isten létezését, gondolatait, szándékait, személyesen velünk kapcsolatos akaratát. Ezek az isteni jelek üdvösségünket szolgálják. Napjaink egyik ilyen jele az irgalmas Jézus arca. Mit mond nekem ez az arc, amikor most, a nagyböjti időben szemlélem?
© Horváth István Sándor
Az Úr kijelentésének második része ránk is vonatkozik, akik időnként szeretnénk megerősítő jeleket látni. Isten valóban ad jeleket az embereknek, amelyek alkalmazkodnak emberi természetünkhöz és felismerhetőek számunkra. Általuk megismerjük Isten létezését, gondolatait, szándékait, személyesen velünk kapcsolatos akaratát. Ezek az isteni jelek üdvösségünket szolgálják. Napjaink egyik ilyen jele az irgalmas Jézus arca. Mit mond nekem ez az arc, amikor most, a nagyböjti időben szemlélem?
© Horváth István Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése