Évközi huszonkilencedik hét hétfője
A
becsületesen végzett munkával az ember önmaga és családja számára biztosítja a
megélhetést. A munka értéket teremt és maga is érték, amely nemesíti az ember
életét. Könnyű azonban túlzásba esni. A munka mennyiségével is és azzal is,
hogy az embernek mi a célja a munkával. Sokan így bátorítják magukat: „Nincs
időm megállni, nincs idő a pihenésre, folyton dolgozni kell.” A telhetetlenség
is fűti az embert, aki egyre többet akar birtokolni, megszerezni. Először csak
magának gyűjtöget, majd a gyermekeinek akar házat építeni, utána pedig azt érzi
kötelességének, hogy unokái megélhetéséhez is hozzájáruljon. A munka
mókuskerekében pörgő emberek azt gondolják, majd később megállnak, lesz idejük
kipihenni magukat. Valójában akkor már késő lesz.
Talán hasonlóan gondolkodott az evangéliumi példabeszédben szereplő gazdag ember is. Jézus esztelennek nevezi őt, mert csak magára gondol, csak a jelenben él és nem gondol másokra, nem gondol végső sorsára. Az esztelen gazdag személyében napjainkban is sokan felismerik vagy felismerhetnék magukat. Aki átadja magát az anyagi jólétnek és önmagát hajszolja annak érdekében, hogy minél több dolgot birtokolhasson, könnyen megfeledkezik Istenről. Aki az anyagi javak bűvöletében él, könnyen megfeledkezik a lelki dolgokról. Aki úgy gondolja, hogy az evilági kincsek boldoggá teszik, az nem fog törekedni az örök életre.
© Horváth István Sándor
Talán hasonlóan gondolkodott az evangéliumi példabeszédben szereplő gazdag ember is. Jézus esztelennek nevezi őt, mert csak magára gondol, csak a jelenben él és nem gondol másokra, nem gondol végső sorsára. Az esztelen gazdag személyében napjainkban is sokan felismerik vagy felismerhetnék magukat. Aki átadja magát az anyagi jólétnek és önmagát hajszolja annak érdekében, hogy minél több dolgot birtokolhasson, könnyen megfeledkezik Istenről. Aki az anyagi javak bűvöletében él, könnyen megfeledkezik a lelki dolgokról. Aki úgy gondolja, hogy az evilági kincsek boldoggá teszik, az nem fog törekedni az örök életre.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus, taníts meg engem az alázatos és türelmes várakozásra! Taníts meg engem arra, hogy téged érdemes várnom, s a veled való végső találkozást! Taníts meg engem arra, hogy ne azonnali eredményt várjak, hanem türelemmel várjam a te kegyelmed növekedését bennem.
Uram, Jézus, taníts meg engem az alázatos és türelmes várakozásra! Taníts meg engem arra, hogy téged érdemes várnom, s a veled való végső találkozást! Taníts meg engem arra, hogy ne azonnali eredményt várjak, hanem türelemmel várjam a te kegyelmed növekedését bennem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése