Az iraki szír keresztények a béke és a remény emberei – Előadás a Pázmányon
„Az iraki kereszténység helyzete az Iszlám Állam után” címmel Yohanna Petros Mouche moszuli szír katolikus érsek és Nicodemus Daoud Matti Sharaf moszuli szír ortodox érsek tartott előadást november 14-én este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.
A
rendezvényt Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program
Megvalósításáért Felelős Államtitkárság szervezte. A megjelenteket Fodor György
prorektor, dékán köszöntötte. Kifejezte örömét, hogy folytatódik a Közel-Kelet
üldözött keresztényeinek sorsát bemutató sorozat a Pázmányon. Ez permanens
elköteleződést jelent az egyetem és személy szerint az ő részéről is,
együttérzést, szolidaritást sokat szenvedett keresztény testvéreink iránt.
Bevezetőjében
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős
államtitkára kiemelte: a rendezvény két szír főpapja pásztor, a szó legnemesebb
értelmében. Mindketten az iraki Moszul főpapjai, de mégsem ebből a városból
érkeztek ide, hanem kényszerű száműzetésükből, olyan városokból, ahová ki
kellett menekíteniük a gonosz tombolása elől a rájuk bízottakat. Moszulban
hajdan több százezres keresztény közösség virágzott, de miután a várost
2014-ben elfoglalta az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet, a
keresztényeknek menekülniük kellett, hogy elkerüljék a tömeggyilkos
atrocitásokat vagy az erőszakos áttérítéseket.
Az iraki
keresztények tragédiáját a nyugati világ embertelen közönnyel figyelte – mondta
az államtitkár. Kiemelte: ezzel szemben a magyar kormány egyedülálló módon
indított programot az üldözött keresztények megsegítésére. Azbej Tristan
sokkoló adatokat is említett: jelenleg a világ 80 országában 215 millió
keresztény van kitéve üldözésnek, csupán a hite miatt. „Ez humanitárius
katasztrófa” – szögezte le. Hozzátette: a migráció csak tovább mélyíti ezt;
ezért Magyarország a helyben maradást, a hazatérést, az újjáépítési programokat
támogatja Irakban, Szíriában és Afrikának azon részein, ahol a másik
terrorszervezet, a Boko Haram gyilkolja a keresztényeket.
Yohanna
Petros Mouche moszuli szír katolikus érsek előadásában emlékeztetett rá: két
éve már, hogy felszabadult az ő régiójuk, a Ninivei-fennsík, de a helyzet még
nem javult, nem stabilizálódott, és nem lett nyugodtabb sem. 6 ezer család (24
ezer ember) már hazatért, de sokan még haboznak a helyzet bizonytalansága
miatt. A főpásztor sorolta az ISIS rémtetteit: a keresztényeket legyilkolták,
elűzték, ha nem tagadták meg hitüket, a házaikat kifosztották, lerombolták,
csak úgy mint a boltokat, iskolákat, templomokat. Jelenleg jótékonysági
szervezetek – katolikusok, de mások is, így többek között francia, német és
holland csoportok – segítenek az újjáépítésben. Mouche érsek megemlített egy
iraki muszlim férfit, aki 50 ezer dollárt fordított erre a célra. Több mint
2500 ház már felépült. Ugyancsak jótékonysági szervezetek segédkeztek az
elpusztított iskolák renoválásában, de nincs elegendő tanár, ezért a szülők
inkább magániskolákba íratják gyermekeiket.
A
főpásztor szavaiból az is kiderült, hogy a szolidaritás és az irgalom nem
vallásfüggő, felülír minden ellenségeskedést, előítéletet. Megemlített egy
muszlim férfit, aki kivásárolt egy hároméves kislányt az ISIS fogságából, és
saját gyermekeivel együtt nevelte, szeretetben, Máriának nevezve el. A kislány
Moszul felszabadítása után visszakerült keresztény szüleihez. A moszuli
katolikus érsek különösen fontosnak nevezte, hogy a keresztényeknek legyen
bátorságuk ismét békében élni azokkal a szomszédaikkal, akik szemben a fent
említett férfival, a krízishelyzetben elárulták őket. Egyúttal megköszönte
Franciaország, Belgium, Magyarország és az egyetemes Egyház, a Szentatya
segítségét, melyre a jövőben is számítanak.
Yohanna
Petros Mouche leszögezte: az iraki emberek békeszerető emberek, elegük van a gyilkolásból,
a pusztításból, békében és méltóságban szeretnének élni a jövőben; a szír
keresztények szeretik a hazájukat, büszkék a múltjukra, őseik csaknem kétezer
éves hitére, nem akarják elhagyni szülőföldjüket, otthon szeretnének tanúságot
tenni kereszténységükről.
A másik,
szintén Irakból érkezett előadó, Nicodemus Daoud Matti Sharaf moszuli szír
ortodox érsek emlékeztetett rá, a keresztények azt tanulták, hogy mindenkivel
békében és szeretetben kell élniük.
Le sem
lehet írni, hogy milyen szörnyű körülmények között élnek Irakban a
keresztények, „pedig mi vagyunk az iraki nép alapja, a kereszténység gyökere,
és mi vagyunk az utolsók, akik szíriai arámul, Jézus Krisztus nyelvén
beszélünk” – fogalmazott a főpásztor. Egyúttal figyelmeztetett: ha nem kapnak
segítséget, a nyelvükkel együtt az iraki szír keresztények is eltűnnek. Irakban
ma a keresztények marginális helyzetben élnek, pedig csaknem kétezer éve vannak
jelen. Az Iszlám Állam terroristái mindent elraboltak tőlük, a méltóságukat, a
jogaikat, a templomaikat, iskoláikat, a gyerekektől a gyerekkorukat. A
terroristák 125 ezer lakást romboltak le. Mindent elvettek tőlük, és a nyugati
világ ezt közönyösen végignézte. Az ortodox érsek felidézte: 2003 előtt több
mint 1 millió 600 ezer szír keresztény élt Irakban, számuk ma kevesebb mint 500
ezer. Rámutatott: ők sincsenek biztonságban, jogra lenne szükségük, olyan
erőre, amely megvédi őket. A kereszténység ugyanis nem a vér és a harc, hanem a
mindenkire kiterjedő béke és szeretet vallása.
Az ISIS
mindent elvett tőlünk, de Jézust, az Urunkat soha nem tudják kiűzni a
szívünkből, mi a béke és a remény emberei vagyunk! – hangsúlyozta Sharaf érsek.
Teljes szívéből köszönetet mondott az „áldott” magyar népnek és kormánynak,
Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki minden rendelkezésére álló eszközzel segíti
az iraki szír keresztényeket abban, hogy őseik földjén maradhassanak, és
békében élhessenek.
A
rendezvényen jelen volt Michael August Blume apostoli nuncius, az Apostoli
Szentszék budapesti nagykövete; a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK)
részéről pedig Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye görögkatolikus
püspöke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése