A visszaállamosítás fenyeget – Jakubinyi György a romániai püspökök ad limina látogatásáról
Öt erdélyi magyar főpásztor vett rész a 17 tagból álló romániai püspöki konferencia ad limina látogatásán november 5–10. között a Vatikánban. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel a pápai audiencia után beszélgetett a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa.
„A
középkorban jött szokásba az, hogy jogilag is előírják: a világ minden
püspökének időnként el kell jönnie Rómába, hogy elvégezze zarándoklatát Szent
Péter és Szent Pál apostol sírjainál. Innen származik a latin név: ad limina
apostolorum, azaz az apostolok küszöbénél” – mondta el az interjú kezdetén a
gyulafehérvári érsek. Ilyenkor a főpásztorok az élő Péterrel, Szent Péter
utódával, a Szentatyával is találkoznak. Ez a látogatás nem felelősségre vonás,
hanem beszámoló az elmúlt időszak eseményeiről, problémáiról. A Szentszék
dikasztériumai, amelyek különböző területekre szakosodtak, e találkozó során
választ adnak a felmerülő kérdésekre. Már egy évvel az ad limina látogatás
előtt a püspököknek be kell küldeniük egy úgynevezett ötéves jelentést
valamelyik világnyelven a Vatikánba. Ezt szétosztják a dikasztériumok között,
azok áttanulmányozzák, és ha valami nehézséget találnak, azt összesítik, és a feleletet
kidolgozzák. Amikor egy püspöki konferencia tagjai megérkeznek, ellátogatnak a
különböző dikasztériumokba. A romániai püspökök tíz diaksztériumot kerestek
fel, illetve az Államtitkárság második szekciójánál jártak még, amely a
nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik.
„Az ad
limina látogatás jelentősége az, hogy a Szentatya így teljesíti a Szent
Pétertől kapott feladatot” – mutatott rá Jakubinyi György. Az Úr Jézus azt
mondta neki: „Egykor majd megtérvén erősítsd meg majd testvéreidet.” Tehát
ilyen látogatások alkalmával erősíti meg a testvéreit, és ugyanakkor üzenetet
küld Isten népének. Ezzel az Egyház egységét, a közös hitet erősíti, és a közös
reménységben éltet minket – fogalmazott az érsek.
Jakubinyi György 28 éves püspöki szolgálata során az ötödik ad limina látogatásán vett részt, ezeknek mindig a Szentatyával való találkozás volt a fénypontja. Korábban a pápával koncelebráltak, együtt ebédeltek vele, egyszer együtt reggeliztek, és volt a negyedórás négyszemközti, majd utána a közös pápai fogadás. XVI. Benedek lemondása előtt néhány évvel azonban látta, hogy fizikailag képtelen a pápa minden püspököt negyed órára fogadni. S mivel az ugyanarról a területről érkező főpásztoroknak ugyanazok a problémái, vagyis ugyanazt hallgatná végig többször a pápa, újfajta gyakorlatot vezetett be. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1965-ben, a II. vatikáni zsinat befejezésekor 2100 katolikus püspök volt, most pedig 5300 – hívta fel a figyelmet a gyulafehérvári érsek. Ez azt jelenti, hogy valóban fizikailag lehetetlen, hogy a pápa mindegyiküket külön-külön meghallgassa. Ferenc pápa átvette elődje gyakorlatát, és csak közösségben és egyszer fogadja a püspököket.
Jakubinyi György 28 éves püspöki szolgálata során az ötödik ad limina látogatásán vett részt, ezeknek mindig a Szentatyával való találkozás volt a fénypontja. Korábban a pápával koncelebráltak, együtt ebédeltek vele, egyszer együtt reggeliztek, és volt a negyedórás négyszemközti, majd utána a közös pápai fogadás. XVI. Benedek lemondása előtt néhány évvel azonban látta, hogy fizikailag képtelen a pápa minden püspököt negyed órára fogadni. S mivel az ugyanarról a területről érkező főpásztoroknak ugyanazok a problémái, vagyis ugyanazt hallgatná végig többször a pápa, újfajta gyakorlatot vezetett be. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1965-ben, a II. vatikáni zsinat befejezésekor 2100 katolikus püspök volt, most pedig 5300 – hívta fel a figyelmet a gyulafehérvári érsek. Ez azt jelenti, hogy valóban fizikailag lehetetlen, hogy a pápa mindegyiküket külön-külön meghallgassa. Ferenc pápa átvette elődje gyakorlatát, és csak közösségben és egyszer fogadja a püspököket.
A
romániai püspökök Ferenc pápa reggeli szentmiséjén koncelebráltak a Szent
Márta-ház kápolnájában. A Szentatya homíliájában arról szólt, hogy a farizeusok
morogtak, amikor Jézus a vámosokkal étkezett együtt. Arra buzdított, hogy a
keresztények ne morogjanak, mert az súrolja a bűnt is. A szentmise után módjuk
volt a pápával külön-külön röviden köszönteni egymást.
Délben
kezdődött el a pápai kihallgatás. A Szentatya a találkozó elején jelezte, hogy
beszédet nem tart, hanem mindenki bátran mondjon el mindent szabadon, ami fáj,
aminek örül, és amiről gondolja, hogy jó, ha a pápa tud. Hangsúlyozta azt is,
hogy nyugodtan kritikát is meg lehet fogalmazni, mert a pápa így ismeri meg a
dolgokat. Belül a kritika szabad, de kívül már bűn. Nagyon kedves volt –
jegyezte meg a gyulafehérvári érsek. A hozzá intézett kérdésekre a pápa rögtön
válaszolt.
Jakubinyi
György megemlítette a Szentatyának a vagyonvisszaadásokkal kapcsolatos
problémákat. A romániai nuncius mindent megtesz, mindenhova ellátogat az
ügyben. A gyulafehérvári érsekségnek 67 pere van vagyonvisszaadási ügyekben.
Ezekből egy napon húsz év után 37 pert visszautasítottak azon a címen, hogy a
telekkönyvben nem szerepel birtokosként a gyulafehérvári római katolikus
püspökség. Ehelyett az Erdélyi Római Katolikus Státus szerepel, amely az akkori
egyház szervezete volt. Ennek volt világi elnöke is, de a mindenkori püspök
volt a tényleges vezetője. Ez a gyakorlat még a régi fejedelemségi időből
maradt fenn. Minden nemzetiségnek, felekezetnek volt ilyen szervezete: a
szászoknak és az evangélikusoknak is. Létezett például a kántortanítók
nyugdíjalapja vagy például a Batthyáneum sem úgy volt beírva, hogy a
püspökségé, hanem egy alapítványt tett Batthyány Ignác, és az az alapítvány
szerepelt tulajdonosként – magyarázta az érsek. Erre a román törvényszék azt
állítja, hogy nem azonos a kérelmező és a telekkönyv, ezért nem adják vissza.
Egy nap alatt tehát 37 hasonló kérést utasítottak el, ezt követően a nuncius
elment a bizottság elnökéhez Bukarestbe, és magyarázatot kért. Az elnök azt
mondta, hogy ez nem katolikusellenes döntés. Egyébként pedig készüljenek fel
arra, hogy amit 1990 óta a történelmi egyházaknak visszaadtak – édes keveset
abból, amit követelnek, a birtokaikat –, azt is törvénytelenül adták vissza, és
erre csak most, húsz év után jöttek rá, és újra fogják államosítani. Meg is
indult a folyamat.
Két éve
volt a nagy botrány – hangsúlyozta az érsek. – A négy történelmi egyház
nyolc püspöke elment tüntetni Sepsiszentgyörgyre a székely Mikó-kollégium
ügyében. Újraállamosították az intézményt azon a címen, hogy 1992-ben tévesen
adták vissza, mert rájöttek, hogy a református Mikó grófnak ez magánalapítványa
volt, és nem a református egyház tulajdona. Ezzel vége is lett az intézménynek
– mondta Jakubinyi György.
A
Gyulafehérvári Főegyházmegyében 2014-ben, 24 év után visszakaptak egy
gimnáziumépületet Marosvásárhelyen, amelyben román iskola működik, de magyar
osztályok is voltak benne. Kétévi működés után bezárták azon a címen, hogy az
alapításnál jogi hibák voltak. A nuncius ekkor ellátogatott Marosvásárhelyre,
és tárgyalt a prefektussal, a megyei tanfelügyelővel, a polgármesterrel és a
szülői bizottság képviselőjével. Javasolta, ha hibás volt az alapítás, javítsák
ki, mert az egyházjogban van lehetőség a gyökeres orvoslásra. Mindenfélét
ígértek neki, de egy interjúban a polgármester elmondta, hogy ott magyar iskola
nem lesz. Marosvásárhelyen ugyanis van már egy magyar iskolájuk a
reformátusoknak. Ekkor Orbán Viktor miniszterelnök közbelépett, és azt mondta,
hogy ha a románok elnyomják a katolikus magyar iskolákat, akkor Magyarország
nem szavazza meg egy uniós bizottságban a tagságot Románia részére. Erre
gyorsan visszaállították az iskolát, Magyarország a vétót visszavonta, Romániát
bevették az adott bizottságba, de a marosvásárhelyi érintett iskola igazgatóját
csak fél évre nevezték ki. Várjuk a jövőt. Reméljük, hogy nem zárják be újra az
intézményt – hangsúlyozta a gyulafehérvári érsek.
Jakubinyi
György 1970–1974 között Rómában tanult. Újra és újra olyan élmény visszatérni
számára az Örök Városba, mintha először járna itt. Ferenc pápával először
találkozott személyesen. Az elmúlt öt évben kétszer járt itt: II. János Pál és
XXIII. János szentté avatásán és az örmény genocídium centenáriuma alkalmából.
Akkor koncelebrált a Szentatyával mint örmény kormányzó. Ezért nagyon örült
most, hogy találkozhatott a pápával, és beszélhetett vele. Életkora és
betegsége miatt is ez volt az utolsó ad limina látogatása. „Egyben búcsúzás is
ez az ittlét Rómától. A pápa nagyon kedves volt, és nagyon megérintett a
közvetlensége” – fogalmazott a gyulafehérvári érsek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése