Ferenc pápa: Jézus tanítványai a hit és nem a csodavárás logikáját követik
A Szentatya február 3-án délben a vasárnapi evangéliumról elmélkedett, felemelte szavát a Jemenben zajló humanitárius válság miatt, köszöntötte az Actio Catholica tagjait, utalt mostani útjára az Egyesült Arab Emírségekbe, és további aktuális kérdéseket is érintett.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
Múlt
vasárnap a liturgia a názáreti zsinagógában zajló jelenetet állította szemünk
elé, amikor Jézus Izajás prófétától olvas fel egy szövegrészt, a végén pedig
nyilvánvalóvá teszi, hogy azok a szavak beteljesednek „ma” őbenne. Jézus úgy
mutatkozik meg, mint akire leszállt az Úr Lelke, a Szentlélek, aki felszentelte
őt, és elküldte, hogy teljesítse az emberiség üdvözítésére irányuló küldetést.
A mai evangélium (vö. Lk 4,21–30) annak az elbeszélésnek a folytatása, és Jézus
földijeinek csodálkozását mutatja be azon, hogy a város egyik lakosa, „József
fia” (Lk 4,22) azzal az igénnyel lép fel, hogy ő a Messiás, az Atya küldötte.
Jézus –
felhasználva azon képességét, hogy belelát az elmékbe és a szívekbe – rögtön
megérti, mit gondolnak földijei. Ők úgy gondolják, hogy mivel ő egy közülük,
bizonyítania kellene ezt a furcsa „igényét” azzal, hogy csodát tesz ott,
Názáretben, ahogyan a szomszédos városokban tette (vö. Lk 4,23). Jézus azonban
nem akarja és nem tudja elfogadni ezt a logikát, mert nem felel meg Isten
tervének: Isten hitet akar, ők csodákat,
csodajeleket; Isten mindenkit üdvözíteni akar, ők
viszont saját
érdeküket szolgáló Messiást akarnak. Jézus, hogy elmagyarázza Isten
logikáját, előveszi két régi próféta példáját: Illésről és Elizeusról van szó,
akiket Isten arra küldött, hogy meggyógyítsanak és megmentsenek nem zsidó,
hanem más népekhez tartozó embereket, és ez a két próféta hisz Isten szavának.
Hallva
ezt a felhívást arra, hogy nyissák meg szívüket az üdvösség ingyenességére
és egyetemességére,
Názáret lakosai fellázadnak, sőt, agresszív magatartást vesznek fel, ami odáig
fajul, hogy „felugrottak, kiűzték őt a városon kívülre, és fölvezették a hegyre
[…], hogy letaszítsák” (Lk 4,29). Az első pillanat csodálkozása agresszióvá és
lázadássá változik.
Ez az
evangélium azt mutatja nekünk, hogy Jézus nyilvános működése elutasítással és
halálos fenyegetéssel kezdődik, paradox módon épp földijei részéről. Jézus az
Atya által rábízott küldetés teljesítése során jól tudja, hogy fáradtsággal,
elutasítással, üldöztetéssel és vereséggel kell szembenéznie. Ezt az árat kell
a hiteles próféciának fizetnie, tegnap csakúgy, mint ma. A kemény
visszautasítás azonban nem bizonytalanítja el Jézust, prófétai tevékenységének
útját és termékenységét sem gátolja meg. Ő megy tovább a maga útján (vö. Lk
4,30), bízva az Atya szeretetében.
A világ
ma is rászorul arra, hogy az Úr tanítványaiban prófétákat lásson, vagyis bátor embereket,
akik kitartóan igyekeznek megfelelni keresztény hivatásuknak. Olyan embereket,
akik követik a Szentlélek „indítását”, aki arra küldi őket, hogy reményt és
üdvösséget hirdessenek a szegényeknek és a kirekesztetteknek; olyan embereket,
akik a hit és nem a csodavárás logikáját követik; olyan embereket, akik
mindenkit szolgálnak, kivételezés és háttérbeszorítás nélkül. Röviden olyan
embereket, akik megnyílnak, hogy befogadják az Atya akaratát, és igyekeznek
hűségesen tanúságot tenni róla a többiek előtt.
Kérjük a
Boldogságos Szűz Máriát, hogy növekedni tudjunk abban az Isten országa iránti
apostoli buzgóságban, amely Jézus küldetését eltöltötte.
A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:
A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:
Kedves
testvéreim! Nagy aggodalommal követem a Jemenben zajló humanitárius válságot. A
lakosságot kimeríti a hosszú ideje tartó konfliktus, nagyon sok gyermek szenved
éhségtől, de nem tud az élelmiszer-lerakatokhoz jutni. Testvéreim, ezeknek a
gyermekeknek és szüleiknek a kiáltása Isten színe elé száll. Felhívást teszek
közé az érintett feleknek és a nemzetközi közösségnek, hogy sürgősen segítsék
elő az elért egyezmények betartását, biztosítsák az étel elosztását és
dolgozzanak a lakosság javának érdekében. Mindenkit kérek, hogy imádkozzon
jemeni testvéreinkért. „Üdvöz légy, Mária…” Buzgón imádkozzunk, mert olyan
gyermekekről van szó, akik éhesek, szomjasak, nincsenek gyógyszereik és a halál
fenyegeti őket. Vigyük haza magunkkal ezt a gondolatot!
Olaszországban
ma tartjuk az életvédő napot, melynek témája:
„Van élet, van jövő.” Csatlakozom a püspökök üzenetéhez, és kifejezem
bátorításomat az egyházi közösségeknek, amelyek sokféleképpen mozdítják elő és
támogatják az életet. Egyre nagyobb szükség mutatkozik konkrét elköteleződésre
a születések elősegítése mellett, mely bevonja az intézményeket, a kulturális
és társadalmi élet szereplőit, és elismeri a családot mint a társadalom életet
adó anyaölét.
Február
5-én emberek milliói ünneplik a holdújévet a Távol-Keleten és a világ sok
részén. Szeretném szívből üdvözölni őket, és kívánom nekik, hogy családjuk
körében gyakorolják azokat az erényeket, amelyek segítenek békében élni
önmagukkal, másokkal és a teremtett világgal. Arra hívom őket, hogy
imádkozzanak a béke ajándékáért, amelyet úgy kell befogadni és ápolni, hogy
mindenki hozzáteszi a magáét.
Üdvözöllek
mindannyitokat, rómaiak és zarándokok. Külön is üdvözlöm a Horvátországból és a
Lengyelországból jött híveket; a leccei, potenzai, cerignolai, San Benedetto
del Tronto-i és castelliri híveket. Üdvözlöm az Isteni Mester Jámbor Tanítvány
Nővéreit és a Pordenone melletti Claut egyházközség kórusát.
Nagy
szeretettel köszöntöm a római egyházmegye Actio Chatolicajához tartozó
gyermekeket. Kedves gyermekek, öröm tölt el, hogy fogadhatlak benneteket, a
vikárius bíborossal, a segítő papokkal, szüleitekkel és nevelőitekkel együtt a
„Béke karavánjának” végén. Ezzel a kezdeményezéssel nyitjátok meg a római Actio
Catholica megalapításának 150. évfordulója és az Actio Catholica
gyermekrészlege (ACR) megalapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett
ünnepségek sorát. Kívánom nektek, hogy a béke és a testvériség vidám
tanúságtevői legyetek. Most hallgassuk meg együtt azt az üzenetet, amelyet
mellettem álló barátaitok felolvasnak nekünk.
[A
fiatalok felolvassák az üzenetet:]
Kedves
Ferenc pápa!
Mi, az
Actio Catholica gyermekrészlegének (ACR) tagjai, idén is eljöttünk hozzád,
barátainkkal, nevelőinkkel és papjainkkal, hogy hangosan és világosan elmondjuk
mindenkinek, hogy békét akarunk! Ha nem lehetett volna jól érteni: békét
akarunk!!!
Hogy
pontosabbak legyünk: felfedeztük, hogy a béke igazán jó, sőt ízletes dolog! Ízt
ad kapcsolatainknak, és jót tesz a szívünknek, mely egészségesebbé és igazabbá
válik.
Már csak
azért is, mert az Actio Catholica gyermekrészlegének idei környezete a konyha. Ebből
világos, miért adtuk ennek a napnak „A béke íze” nevet.
A béke
kicsit olyan, mint a só: ha nincs, minden elveszíti ízét, és kicsi is elég
belőle, hogy ízletessé tegyünk egy ételt. Így ma azt mondhatjuk, hogy bár
lehetnek nehéz helyzetek közöttünk és a világban, nem szabad csüggedni vagy
másfelé fordulni! Béketeremtő programokat kell megvalósítani, amelyek
vélhetőleg nem oldják meg az összes problémát, de biztosan több ízt adnak ennek
a világnak!
Mi is
meg akarjuk tenni, ami rajtunk áll: így azzal a pénzzel, amelyet
összegyűjtöttünk a „Van egy mosolyunk egy komoly dologhoz” projektet
támogatjuk, amely a világ szegény térségeit segíti, hogy biztosítva legyen a
kenyér értéke, a kenyeret előállítók jogai, hogy mindenki igazságos bért kapjon
elvégzett munkájáért és emberhez méltó életet élhessen.
Kedves
pápa, azért is vagyunk itt, hogy két fontos évfordulót ünnepeljünk veled: az
első: a római Actio Catholica idén tölti be 150. évét a mi szép városunkban.
Kérjük tőled, püspökünktől: imádkozz értünk, hogy ne fáradjunk bele hirdetni az
evangéliumot!
A
második: az Actio Catholica gyermekrészlege (ACR) 50. évfordulóját ünnepli, de
amint láthatod, egészen jól tartjuk magunkat! Fél évszázada igyekszünk mi,
gyermekek gazdagítani társaságunkat jelenlétünkkel és azon törekvésünkkel, hogy
elmondjuk, milyen jó követni Jézust. Kérünk, emlékezz meg imáidban az Actio
Catholica gyermekrészlegéről.
Tényleg
köszönjük, Ferenc pápa, azt a hatalmas munkát, amelyet annak érdekében végzel,
hogy elbeszéld nekünk Jézust, és elmondd, miképpen kövessük őt életünkben! Úgy
tűnik, sosem fáradsz el, és így mi sem fogunk belefáradni abba, hogy elmondjuk
mindenkinek: békét akarunk! Igen, békét akarunk!
Az Actio
Catholica gyermekrészlege, mely nagyon szeret téged!
Most pedig felszállnak az égbe a léggömbök, imáink jelképeként, melyeket a világ békéjéért mondunk.
Most pedig felszállnak az égbe a léggömbök, imáink jelképeként, melyeket a világ békéjéért mondunk.
[Felengedik
a léggömböket.]
Kevesebb
mint egy óra múlva egy rövid, de fontos útra indulok, az Egyesült Arab
Emírségekbe. Kérlek benneteket, kísérjetek el imáitokkal! Szép vasárnapot kívánok
mindenkinek! Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése