Az emberbarát, imádkozó püspök Isten választottja – Ferenc pápa keddi homíliája
A püspök legyen az imádság embere, érezze magát választottnak és
álljon közel Isten népéhez – állt Ferenc pápa kedd reggeli homíliájának
középpontjában, melyet a Szent Márta-ház kápolnájában mondott, püspökök
jelenlétében, legfontosabb jellemzőiket elemezve.
Úgy
tűnik, hogy a Nagy Vádlónak napjainkban meggyűlt a baja a püspökökkel, hogy
botrányt okozzon. A püspököknek éppen ezért három alapvető szempontra kell
figyelniük. Erejük abban rejlik, hogy ők az imádság emberei. Legyenek
alázatosak, tudván, hogy Isten választotta őket és maradjanak közel a néphez.
Ferenc pápa a napi olvasmányokból vette megfontolásainak alapgondolatait.
Apostolválasztás és a testvérek megvádolása
A
szentleckében (1Kor 6,1-11) Pál apostol arra inti a korintusi híveket,
hogy keresztény ember ne pereskedjék keresztény testvérével. A közösség belső
problémáit nem vihetik ki világi bíróság fórumára, hogy ott vádolják meg
hittestvéreiket. A Lukács evangélium pedig az apostolok kiválasztásáról és
megnevezéséről tudósít, melyet a lukácsi síksági beszéd bevezetője követ.
Ferenc pápa az apostolválasztásnak, azaz az első püspökök választásának a
témáját összekapcsolta a néphez közel álló Jézus pozitív példájával és azt
szembeállította a korintusi hívek egymást vádló magatartásával, melyet a
Jelenések könyvének tizenkettedik fejezete a „testvérek vádlójának” nevez: Ő
az, aki éjjel nappal vádolja őket Isten színe előtt, de akit mégis legyőz a
Bárány vére (vö. Jel 12,10-12).
Továbbképzés püspököknek
Ferenc
pápa a bibliai apostolválasztás témája kapcsán a homíliájában arra
emlékeztetett, hogy ezekben a napokban Rómában három fórumon is képzést
tartanak új püspököknek. Az első csoportban a tíz éve szentelt püspökök újították
meg hivatásukat. A másik fórumon 74 püspök vett részt a világ missziós
területeiről, akikhez a pápa szombaton fordult üzenettel. Végül egy harmadik
képzés a Püspöki Kongregáció szervezésében az új püspököket vezette be a
főpásztori szolgálat tapasztalataiba. Összesen több mint 200 püspök, három
különböző csoportban!
A püspök az imádság embere
Az első
alapvető követelmény számukra, hogy a püspök legyen az imádság embere. Az
imádság ugyanis vigasztalás a püspök számára a sötét órákban – emelte ki a pápa
–, jól tudva, hogy Jézus ebben a pillanatban imádkozik értem, imádkozik a
püspökökért. Ennek a tudatában a püspök vigasztalást kap és olyan erőre talál,
mely arra indítja, hogy még tovább imádkozzon saját magáért és Isten népéért. Ez
a püspök első feladata. Azt, hogy a püspök legyen az imádság embere, már Szent
Péter apostol megállapította, mondván: Bennünket illet az imádság és az Ige
szolgálata. De ő nem mondja azt: Lelkipásztori tervek megszervezése! Nem…!
A püspök érzi, hogy őt választották és ezért alázatos
Ferenc
pápa második vonásként Jézus szerepére utalt, aki apostolokat választott maga
mellé és a hűséges püspök pontosan tudja, hogy nem ő választotta Jézust. A
püspök, akit Jézus szeret, nem törtető, aki a hivatásával úgy megy előre,
mintha az egy szerep lenne, aki talán már egy másik lehetőségre tekint, hogy
még előbbre menjen és feljebb lépjen, nem! A püspök érzi, hogy őt úgy
választották, tudatában van választottságának. Ez az, ami őt az Úrral való
párbeszédre indítja: „Te választottál engem, én csak egy kicsi dolog vagyok,
egy bűnös ember”. Van alázata, hiszen amikor kiválasztottnak tudja magát, érzi
az Úr tekintetét egész lényén és ez erőt ad neki.
Nem marad távol néptől
Végül
Ferenc pápa arra utalt, hogy a püspök nem marad távol a néptől, hanem úgy mint
Jézus az evangéliumban, az apostolok választása után lemegy a síkságra, hogy
köztük legyen. A püspök nem kerüli a népet, nem hagyja, hogy magatartásával
távol kerüljön az emberektől. A püspök megérinti a népet és hagyja, hogy őt is
megérintsék a többiek. Nem keres oltalmat a hatalmasoknál, az elitnél. Az elit
kritizálni fogja majd a püspököt. A nép ellenben szerető magatartással fordul a
püspök felé és éppen mintha ez lenne egyfajta különleges kenet, megerősíti a
püspököt a hivatásában.
A Nagy Vádló botrányt akar Isten népében
Ferenc
pápa homíliája során többször is leszögezte, hogy a püspök az imádság embere,
Isten választott embere, aki népe közepette áll. Ez arra emlékeztet –
állapította meg a pápa –, hogy napjainkban úgy tűnik, a Nagy Vádló elszabadult
és meggyűlt a baja a püspökökkel. Igaz, hogy mi püspökök, mindnyájan bűnösök
vagyunk. De ő arra törekszik, hogy felfedje a bűnöket, hogy mindenki lássa és
így megbotránkoztassa a népet. A Nagy Vádló, ahogy Jób könyvének első fejezete
mondja „körüljár a világban, keresvén, kit vádoljon meg”. A püspök fegyvere a
Nagy Vádló ellen az imádság, Jézus imádsága és az alázat, hogy meghívottnak
érzi magát, aki közel marad a néphez, anélkül, hogy arisztokratikus élet felé
indulna, ami elveszi tőle a kenetet. Imádkozzunk ma a püspökeinkért, értem,
azokért, akik itt vannak előttem a kápolnában és a világ minden püspökéért –
fejezte be kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése