skip to main |
skip to sidebar
Az én szeretett Fiam - 3. rész.
Az én
szeretett Fiam - 3. rész.
Előfordulhat, hogy gyengébb hitű testvéreink elcsodálkoznak ezen az
atyai nyilatkozaton, és azt gondolják, hogy akkor talán mégsem vagyunk mi,
egyszerű emberek, olyan fontosak Istennek, mint ahogy olvashattuk, hallhattuk,
ahogy állandóan én is hirdetem. Egész pontosan mit is jelent ez a kifejezés? Az
Atya Isten, mert az öröktől való isteni természetet, amely végtelenül okos,
vagyis mindentudó, végtelenül hatalmas, vagyis mindenható öröktől fogva saját
magáénak tudja, birtokolja. Isten végtelen Szeretet: diffusívum sui, saját
magának szétosztása, kiöntése. Ez tökéletesen megvalósult akkor, amikor isteni
szüléssel abszolút tökéletesen megismeri önmagát, és ki is mondja: Logos,
Verbum, Ige (Szó). Ez nem időben történt, vagyis nem a világ teremtése után,
amikor megjelent az idő és a tér, hanem a soha nem változó örökkévalóságban:ezt
a zsoltáros így érzékelteti: „A hajnalcsillag előtt szültelek téged” (Zsolt
110,3) A konkrétan létező időt a napokkal méri az ember, mégpedig eredetileg az
éjszaka (este 6-reggel 6-ig) és a nappal (reggel 6-este 6-ig) A születő Második
Isteni Személynek az Atya az abszolút egyszerű, bonthatatlan,
darabolhatatlan isteni természetet, amely az Atyáé volt kizárólag a történelem
indulása előtt, egyetlen ajándékként odaajándékozta a Fiúnak. Ő ezt végtelen
örömmel el is fogadta, mert a személy lényeg (természet, állag) nélkül nem
létezhet. De az elfogadás pillanatában azonnal (idő-tartam nélkül) vissza is
ajándékozta Atyjának, mert Ő sem lehet ugyanennek a lényegnek híján. Ez az
ajándékozás tökéletes, állandó. Az isteni lényeg birtoklása, ajándékozása és
visszaajándékozása teremtmények között nem lehetséges, de az istenségben igen.
A mindent odaadás és ennek visszaajándékozása az atyai kinyilatkoztatás alapja:
„Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik”.(Mt 3,11) A Fiúisten a
visszaajándékozással adja az alapját az Atya kijelentésének: Istenben ugyanis
nincs semmi változás, még árnyéka sincs a változásnak. Amikor az isteni működés
történik, csak az előre, öröktől fogva tudott, elhatározott és pontos
megvalósulása teljesül az örökké érvényes isteni akaratnak. Az Atya és a Fiú
együttesen akar mindent, és származtatja a Harmadik Isteni Személyt, a
Szentlelket, neki ajándékozva az immár közös isteni természetet, Ő pedig ezt a
közös ajándékozást ugyanúgy egyetlen lehelettel viszonozza, adja vissza az
Atyának és a Fiúnak.A teremtésben az Atya a teremtett dolgoknak és emberi és
angyali teremtményeknek csupán a végtelen szeretet parányi vonatkozásait
adhatja. Ám azt akarja, hogy a végtelen ajándékozásnak isteni fénye ragyogja be
ezeket a teremtményeket is. Ezért akarta már kezdettől fogva a teremtés
megkezdésétől, hogy a Fiú vegye fel isteni természete mellé az egyetlen kettős
természetet, az emberekét. Ezt az isteni természetéhez kösse hozzá
elválaszthatatlanul és rendelje Isteni Személye irányítása alá. Így
istenségének fénye átragyogja emberi természetén keresztül az összes anyagot,
emberi lelkén keresztül pedig az angyalokat és az emberek lelkét. Az Ő emberi
lelke így lesz ősmintája az angyaloknak és minden ember lelkének, az Ő emberi
teste pedig ősmintája az emberek testének és minden anyagnak. A Fiú ezt az
atyai tervet megértette és örömmel vállalta velünk, az emberekkel való
testvériséget. Az Atya pedig a megkeresztelkedés alkalmával gyermekévé, Fia
testvéreivé, a mennyország örököseivé tesz minden embert, aki megérti az Atya
meghívó szavát és igyekszik élni Atyánk kegyelmével a szeretet egyre
tökéletesebb életét. Arra törekedjünk mindnyájan, hogy ennek az istengyermeki
életnek egyre magasabb fokára jussunk fel, és ezzel szólítson maga elé Atyánk a
mennybe érkezésünk pillanatában: jöjj elém, szeretett gyermekem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése