2017. április 20., csütörtök

Haldoklók pártfogója Könyörögj érettünk!



Haldoklók pártfogója 
Könyörögj érettünk!


A mi problémánk az, hogy arra figyelünk fel, ami rendkívüli, amin megbotránkozhatunk, amire rácsodálkozhatunk, amiben kételkedhetünk, csak nehogy nekem okozzon feladatot. Itt sem a csoda az, ami a fontos, hanem a csoda általi üzenet: Krisztus „nevében megtérést kell hirdetni a bűnök bocsánatára Jeruzsálemtől kezdve minden népnek.” Ezzel van dolgunk! Persze, annak, aki bűnösnek tartja magát, és annak, aki bűneitől szenved, annyira, hogy szabadulását óhajtja!
Isten, szabadító Isten! Ahogy Jézust kiszabadította a testi halálból, a bénát a bénultságából, úgy hajlandó, képes a bűnöst bűneitől is elkötni!
Csak ne értsük félre. Jézusnak nem azért kellett szenvednie és majd meghalnia, mert meg volt írva. Hanem, azért írták meg, mert belénk van kódolva a bűn, a rosszra hajlandóság, az igazsággal való pereskedés, a bizonyosságban való kétkedés, a magunk igazáért való küzdelem, és a magunk igazában való feltétlen bizalom, az Egyetlen Igazság ellenében! Éppen ezért Isten felkészült arra, hogy legyőzze a mi szüntelen hőbörgésünket. Mert Isten nem abban érdekelt, hogy győzzön, és/vagy legyőzzön bennünket. Hanem abban érdekelt Isten, hogy én, mi, képesek legyünk magunkat legyőzni! Képessé tegyük magunkat olyan alázatosságra Vele kapcsolatban, Igazságával kapcsolatban, amilyen alázattal viseltetik Ő, a mi együgyűségünkkel kapcsolatban. Próbálkozom. Lásd Te, Istenem, hogy szeretnék olyan alázatos lenni, mely türelmessé, békességszerzővé, hitben állhatatossá, és Igazságod követőjévé, hirdetőjévé tesz engem. Ámen


  

Himnusz DIX.



Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.


HIMNUSZ

Rózsálló hajnalfény ragyog,
zeng már az égi háladal,
örömben ujjong a világ,
panaszt üvölt a kárhozat,
midőn az égi nagy Király
halál hatalmát megtöri,
s lábbal tiporva poklokat,
feloldja foglyok láncait.
Sírját nehéz kő zárta el,
őrzötte zsoldos őrsereg,
de fölkelt fényesen, s ragyog
a gyász fölött győzelmesen.
Az alvilági sóhajok
s fájdalmak oldódnak tehát,
mert fényes angyal hirdeti,
hogy Krisztus immár nem halott.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.


A pápa üzenete a marista testvérekhez: a társadalomnak szüksége van lelkes nevelőkre



A pápa üzenete a marista testvérekhez: a társadalomnak szüksége van lelkes nevelőkre


Ferenc pápa gyermekek körében 
 
Neveljetek szeretettel, így bontakoztassátok ki a gyermekekben szunnyadó képességeket. Erre buzdította a pápa a marista testvéreket a Mária Iskolatestvérek Kongregáció alapításának 200. évfordulója és közelgő nagykáptalanjuk alkalmából, melyre szeptemberben kerül sor Kolumbiában. A pápa a marista testvérek legfőbb elöljárójának, Emili Turú Rofesnek címzett üzenetében a maristák nevelői karizmájára helyezte a hangsúlyt. A mai társadalomnak hiteles tanúságtevőkre van szüksége ahhoz, hogy egy jobb világot építsen.
A nevelés Isten jóságának és irgalmasságának kifejeződése – állapította meg Ferenc pápa a fiatalok nevelésének fontosságát hangsúlyozva, mely a marista testvérek hivatásának középpontjában áll immár kétszáz esztendeje. A pápa utalt a kongregációalapító, Champagnat Szent Marcellin szavaira, aki szerint „a nevelés a gyermek számára olyan, mint a földnek a művelés. Lehet bármilyen jó a föld, ha nem szántják föl, csak vadszeder és gyom nő rajta”. A nevelői feladat folyamatos odaadás, ami áldozatot igényel – állapította meg a pápa, hozzátéve, hogy a nevelés szív kérdése és ez teszi mássá és nemessé.
Szilárd elvű emberekre van szükség egy jobb világhoz
A vallásos nevelőnek elsősorban önmagát kell művelnie. Legyetek tudatában annak, hogy a föld, amit műveltek és alakítotok szent. Lássátok meg benne Isten szeretetét és nyomát – fordult a pápa a marista testvérekhez. A megkülönböztetés, a helyes és a helytelen közti mérlegelés fontosságáról szólva kiemelte: tárgyilagosan és szeretettel kell felmérni az adott helyzetet, majd az alapító szellemiségével egybevetni azt. A maristák nyissanak reménnyel telve a jövő felé, megújult szellemben járva útjukat. A mai társadalomnak szilárd elvű emberekre van szüksége, akik tanúskodnak hitükről és ezért jobb világot építhetnek mindenki számára.
A jó vallási nevelő kövesse Mária példáját
A pápa arra bátorította a marista testvéreket, hogy hagyják magukat vezetni Mária által, emlékezve mottójukra, miszerint: Mindent Jézusnak Mária által, mindent Máriának Jézusért! Alázatosság, készenlét, szolgálat: ezek Mária jellemvonásai, amelyek a jó vallási nevelő ismérvei is. Így a fiatalok nevelőik hozzáállásán és cselekedetein keresztül valami rendkívülit fedezhetnek föl, és rájönnek, hogy érdemes nemcsak eltanulni ezeket az értékeket, de beépíteni és követni is őket.
A pápa fogadta a marista testvérek legfőbb elöljáróját
A marista testvérek honlapján közzétettek egy interjút a legfőbb elöljáróval, aki beszámol találkozójáról Ferenc pápával. Az audienciára április 10-én került sor a Vatikánban. Emili Turú Rofes testvér és a pápa a marista karizmáról beszélgettek, valamint annak veszélyéről, hogy a papok klerikalizmusa megsemmisíti a világiak hivatását. A pápa köszönetet mondott a marista testvéreknek a fiatalok nevelésében végzett munkájukért. Elismerését fejezte ki elkötelezettségükért, amelyet Irakban és Szíriában folytatnak azoknak a gyermekeknek és fiataloknak a neveléséért, akiknek a háború miatt el kellett hagyni otthonaikat – mondta még el az interjúban a marista testvérek legfőbb elöljárója.
A Mária Iskolatestvérek Kongregáció tagjai laikus, három fogadalom által megszentelt szerzetesek. Egyetlen céljuk Krisztus követése. Életük Jézus szeretetében teljesedik ki, akit maristaként Mária példája szerint igyekeznek követni, az alapító Szent Marcellin Champagnat atya nyomán. Hivatásuk a gyermekek és fiatalok nevelése, különös tekintettel a legszegényebbekre.
 
 

Húsvét csütörtökje



Húsvét csütörtökje


A húsvéti jelenések sorozata folytatódik a mai evangéliumban. A feltámadt Krisztus korábban megjelent az üres sírhoz érkező asszonyoknak, majd pedig az Emmausz felé tartó két tanítványnak útközben, akik a kenyértöréskor ismerték fel őt. Most pedig több személynek, az apostolok közösségének mutatja meg magát. Nem lehet szó itt már egyéni képzelődésről, hiszen a megjelenésnél egy nagyobb létszámú csoport van jelen, az apostolokon kívül számos más tanítvány is. A jelenés valódiságát Lukács evangélista azzal is igyekszik bizonyítani, hogy Jézus a jelenlévők szemeláttára eszik a halból és megmutatja a keresztre feszítéskor szerzett sebhelyeit, amelyek feltámadt testén is látszanak.
Az Úr cselekedetét és sebeit látva egyesek továbbra is csodálkoznak, nehezen mernek hinni, mert valóban példa nélküli esemény, hogy valaki visszatérjen a halálból az életbe. Láthatjuk, hogy a hit nem célba érkezést, hanem utat és előrehaladást jelent.
A feltámadt Krisztust nem azonnal ismerjük fel, ahogyan szenvedésének, halálának és feltámadásának értelmét is fokozatosan értjük meg. A felismerés és megértés útján fontos szerepe van a Szentléleknek. Emellett annak megértése is időt igényel, hogy küldetésünket felismerve elinduljunk a Krisztusról szóló tanúságtétel útján. Kérem-e, engedem-e, hogy a Szentlélek fokozatosan feltárja előttem a szenvedés és a feltámadás titkát és felkészítsen a tanúságtételre?
© Horváth István Sándor

Imádság

Feltámadt Urunk! Te nem hagytad magára Tamás apostolt kételkedésében és nem engedted, hogy a hitetlenség eluralkodjék lelkén. Teljesítetted kérését, megengedted neki, hogy sebeidet megérintse. Nekünk is segítségünkre sietsz, amikor megrendül hitünk vagy kételkedni kezdünk. Erősítsd a mi hitünket! Vezess bennünket a hit útján! Segíts, hogy eljussunk a feltámadásba vetett hitre, s Tamással együtt valljuk meg hitünket: Én Uram, én Istenem! Hiszek feltámadásodban.