Minden népek Asszonya Istennek szent anyja

Minden népek Asszonya

Istennek szent anyja 

Könyörögj érettünk!

Ha nem is gyakoroljuk ezt a sorsvetést – amely egyfajta játékosságról és talán ószövetségi gyakorlatról tanúskodik, ami igencsak meglephet bennünket ilyen nagy horderejű vállalkozásban –, érdemes a mélyére tekinteni, mert a mélyben örök érvényű tanítást találunk. Ha választanunk kell akár csak két dolog között is, amelyek közül mindkettő megfelel az evangélium követelményeinek és a hittől megvilágosított értelmünk mértékének is, és egyik felé sem billen jobban az ítélet mérlegének nyelve, akkor valóban sorsot vethetünk. Nem mintha a sorsvetés mágikus isteni közbelépés lenne. Másról van itt szó: a földi élet szegénységének elfogadásáról. Arról, hogy egyszerre nem utazhatok két helyre, hogy egyszerre nem csinálhatok két dolgot, hogy egyszerre nem lehetek két szerzetesrend tagja, két asszonynak a férje vagy két férfi felesége, egyszerre nem lakhatom állandóan falun is és városban is...

Félő, hogy az örökké érveket sorakoztató és sohasem döntő ember valójában nem is keres, mert nem akar találni, lényegében tehát saját önzése mellett dönt, és így az Egyház életét is bénítja. Aki tehát bizonytalan abban, hogy két azonos értékű dolog között hogyan is válasszon, először ne a sorsvetéssel próbálkozzék, hanem mindenekelőtt elmélyült imádságban fürkéssze Isten akaratát, és kötelezze el magát még jobban a Krisztus-követésben. Amikor pedig elérkezik az életében az a pillanat, amikor nincs miért tovább halogatni a döntést, a sorsvetéshez hasonló merészséggel, egyedül Istenben bízva vesse magát a teljes odaadás mélységeibe.

Úr Jézus, kérünk, segíts, hogy elfogadjuk az élet egyszeri adottságát, és azon belül teljes, Neked adott életre törekedjünk. Tedd szívünket egyszerűvé, hogy mindenkor bízzunk Benned, aki jól ismered korlátainkat, törékenységünket és gyöngeségünket, s merjünk ráhagyatkozni kegyelmedre, melyet soha nem vonsz meg azoktól, akikre feladatot bízol.

 

Himnusz CCCCLII.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Költözz szívünkbe, Krisztusunk,

örök, megváltó Szeretet,

minden szavunk hadd töltse el

igaz, bűnbánó érzelem.

Nagy hittel hozzuk most eléd

könyörgésünket, Jézusunk,

hogy bűneink rút bélyegét

töröld le rólunk, jó Urunk.

Emeld kereszted nagy jelét,

mely tested által szent nekünk,

pajzsul ma híveid fölé,

kik fiaidként élhetünk.

Jóság Királya, Krisztusunk,

Atyáddal áldás, üdv neked,

s Szentlelkednek, ki Vigaszunk,

örök dicsőség, tisztelet! Ámen.

A pápa „munkaköri leírását” Jézus adta – Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő előadása Győrben

A pápa „munkaköri leírását” Jézus adta – Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő előadása Győrben

Érszegi Márk Aurél, a szentszéki magyar nagykövetség első tanácsosa, Vatikán-szakértő, kánonjogász, volt pannonhalmi bencés diák tartott ismeretterjesztő előadást a pápaságról és a pápai államról a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium dísztermében február 21-én.

A program a Bencés Diákok Győri Egyesülete által szervezett szabadegyetem keretében valósult meg.

Érszegi Márk Aurél előadása elején rámutatott arra, hogy a Szent Péter-bazilika nem azonos a pápa székesegyházával. A Szent Péter-bazilika Szent Péter trónusának ad helyet, Róma első püspökének van fenntartva. A pápai katedrális valójában a lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház, ott található a márványból készült pápai trónus is. A 14. századi avignoni fogság időszakáig a pápák a Lateránban laktak, csak az avignoni fogságot követően tették át székhelyüket a Vatikánba.

A Vatikán az ókorban egy földrajzi helyet jelölt, Róma hét dombjának egyike volt, ez a városrész a perifériához tartozott. A Vatikán elnevezés feltehetően egy római istenség nevéből vagy a vātēs, vāticinium (jós, jóslás) latin szóból alakult ki. Caligula császár ezen a területen cirkuszt kezdett el építtetni, amelyet Nero idején fejeztek be. Ennek a cirkusznak a közepén állt az az egyiptomi obeliszk, amelynek tövében keresztre feszítették Szent Pétert. A cirkusz közelében volt egy temető, oda temették el Róma első püspökét is. A sírhely fölé Nagy Konstantin császár bazilikát emeltetett. A 20. század első felében, XII. Piusz pápa engedélyével ásatások folytak Szent Péter feltételezett sírjánál. A régészek bebizonyították, hogy valóban a hagyomány által Szent Péter sírjának tulajdonított helyen temették el az apostolfejedelmet.

A pápa küldetéséről szólva Érszegi Márk Aurél kifejtette, hogy Péter apostol utódja Jézus Krisztus megbízásából az Egyház látható feje. A pápa „munkaköri leírását” Jézus Krisztus adta – tette hozzá a kánonjogász, majd idézte az apostoli küldetésre vonatkozó szentírási szakaszokat: „Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat” (Mt 16,18); „Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is” (Mt 16,19); „Ezentúl már emberek halásza leszel” (Lk 5,10). Az előadó rámutatott arra, hogy a vonatkozó evangéliumi szöveghelyek magukban foglalják mindazt, amit a pápának tennie kell: tanítani, megerősíteni a hívőket, megfelelő lelki táplálékot adni számukra, elvezetni őket Istenhez, vállalni a missziós küldetést, valamint biztosítani az Egyház egységét.

Érszegi Márk Aurél beszélt a Vatikán szuverenitásának fontosságáról is: úgy vélte, a történelem során bebizonyosodott, hogy a pápa akkor tudja leginkább lelki küldetését teljesíteni, amikor biztosítva van a függetlensége. Az előadáson szó esett a pápai jelvények között megjelenő tiaráról is, amellyel megkoronázták az egyházfőket. Az utolsó megkoronázott pápa VI. Pál volt, aki később lemondott a tiara viseléséről. Utódai a koronázás szokását is elhagyták.

A Vatikán-szakértő rámutatott arra, hogy a pápa liturgikus előjogai közé tartozik a pallium (körülbelül háromujjnyi széles, fehér gyapjúszalag) viselése, amelyet a pápán kívül az érsek-metropoliták hordhatnak, kizárólag saját működési területükön. A palliumokat a pápa adományozza az érsek-metropoliták számára. A palliumokat hagyományos módon készítik: Szent Pál vértanúságának helyén trappista szerzetesek nevelnek bárányokat, ezek közül minden évben kiválasztanak kettőt, amelyeket Szent Ágnes ünnepén, január 21-én a pápa megáld. Ezt követően a két fiatal bárányt rábízzák a Trastevere negyedben található Szent Cecília bencés monostor szerzetesnővéreire, akik június 24-re, Keresztelő Szent János ünnepére elkészítik a palliumokat a bárányok gyapjából. Az elkészült palliumokat ráhelyezik Szent Péter sírjára, ezáltal ereklyévé válnak. Június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén a pápa átadja az újonnan kinevezett érsek-metropolitáknak a palliumokat.

Érszegi Márk Aurél a pápa és a helyi egyházak kapcsolattartási lehetőségéről szólva megemlítette az ad limina látogatást, amely azt jelenti, hogy a megyéspüspökök meghatározott időközönként látogatást tesznek a szentatyánál. Az előadó kiemelte, hogy 2017 novemberében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai tesznek ad limina látogatást Róma püspökénél, és bemutatják számára a Magyar Katolikus Egyház helyzetét.

A kapcsolattartás másik formája, amikor az egyházfő látogat el egy adott országba. Érszegi Márk Aurél a pápalátogatások témája kapcsán ismertette az apostoli utak megvalósulásának feltételeit: ehhez szükséges egy meghívás a helyi katolikus egyháztól, valamint az adott ország kormányzatától is, tekintettel arra, hogy Róma püspöke nemcsak egyház-, hanem államfő is. A nem katolikus többségű országokban – ez főként az ortodox területekre igaz –, fontos, hogy a legtöbb hívőt számláló vallás, felekezet vezetői is jóváhagyják a pápa látogatását.