ÉVKÖZI KILENCEDIK HÉT HÉTFŐJE

ÉVKÖZI KILENCEDIK HÉT HÉTFŐJE

Jézus példabeszédet mond a gonosz szőlőmunkásokról, akik sorra bántalmazzák a gazda hozzájuk küldött szolgáit, majd végül megölik a fiát. A beszéd címzettjei, a főpapok és az elöljárók azonnal megértették, hogy az Isten által küldött próféták voltak a bántalmazott szolgák, a fiú pedig Jézus, aki e hasonlattal saját sorsáról beszélt előre.
A szőlőmunkások viselkedése a bűn három sajátosságát tárja elénk. Először is minden bűn lázadás. A teremtmény lázadása a Teremtő ellen. Az ember lázadása Isten ellen. Az ember nem akarja elfogadni ezt a viszonyt, nem hajlandó engedelmeskedni és szembeszegül Istennel. Ezt jelzi a történetben a szolgák engedetlensége. A bűn másik jellegzetessége, hogy egyre jobban eluralkodik az emberen, aki egyre nagyobb bűnöket követ el. Mivel nem kap minden bűnéért azonnali büntetést, megjön a bátorsága a nagyobbakhoz, egyre súlyosabb bűnöket követ el. Közben teljesen megfeledkezik arról, hogy felelős tetteiért, és egyszer biztosan számon fogják kérni cselekedeteit. Erre utal a hasonlatban a szolgák egyre fokozódó erőszakossága. A bűn harmadik tulajdonsága, hogy teljesen ésszerűtlen. Miért kerülne a gyilkosok tulajdonába a fiú öröksége, ha megölik őt?
A bűnre nincs ésszerű magyarázat. Az Isten elleni lázadásnak nincs ésszerű oka.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Üdvözítőm, Feléd emelem tekintetemet. Mit akarsz, hogy cselekedjem? Ha így volt a múltban, hogyan kell alakulnia jövőmnek? Milyen akadályokat kell eltávolítanom? Mit kell kerülnöm és mit cselekednem? Szólj, Uram, hallja a te szolgád. 

Zsolozsma CLXXXIII.

Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből

 2, 1-16
Isten titokzatos, rejtett bölcsessége 

 
Amikor nálatok jártam, testvérek, nem keresett szavakkal vagy bölcsességgel akartam nektek hirdetni Isten misztériumát. Elhatároztam ugyanis, hogy nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről. Gyöngeségem tudatában félve és nagyon elfogódottan mentem hozzátok. Tanításom és igehirdetésem ezért nem a bölcsesség elragadó szavaiból állt, hanem a lélek és az erő bizonyságából, hogy hiteteknek ne emberi bölcsesség, hanem Isten ereje legyen az alapja. A tökéletesek körében azonban mi is bölcsességet hirdetünk. Nem ennek a világnak a bölcsességét, sem az e világ pusztulásra ítélt fejedelmeiét, hanem Isten titokzatos, rejtett bölcsességét, amelyet Isten öröktől fogva megdicsőülésünkre szánt. Ezt senki sem ismerte fel a világ fejedelmei közül, mert ha felismerték volna, nem feszítették volna keresztre a dicsőség Urát. Így érvényes az Írás szava: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.”Nekünk azonban feltárta Isten a Lélek által. A Lélek ugyanis mindent átlát, még Isten mélységét is. Ki ismeri az ember belső dolgait, ha nem a benne lakó emberi lélek? Hasonlóképpen Isten titkait sem ismeri senki, csak Isten Lelke. Mi nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől eredő Lelket, hogy megismerjük, amit az Isten a kegyelemben ajándékozott nekünk. Erről beszélünk is, de nem az emberi bölcsesség tanította szavakkal, hanem ahogy a Lélek tanít, lelki embereknek lelkieket nyújtva. A testi ember nem fogja fel, ami az Isten Lelkéből ered. Balgaságnak tartja, s nem képes megérteni, mert lelkileg kellene megítélnie. A lelki ember azonban mindent megítél, maga azonban senki ítéletét nem vonja magára. „Hiszen ki látta át Isten gondolatait, hogy oktatná őt?” Mi azonban birtokában vagyunk Krisztus gondolatainak. 

Ferenc pápa: Egymással, egymásért és egymásban éljünk!

Ferenc pápa: Egymással, egymásért és egymásban éljünk!

Május 31-én, Szentháromság vasárnapján délben a Regina Caeli imádság előtt Ferenc pápa arra biztatta a híveket, hogy olyan egyházi közösségeket építsenek, amelyek egyre inkább családként működnek, a szeretetnek és egymás befogadásának helyei.

Kedves testvéreim, jó napot és szép vasárnapot kívánok!

Ma üljük a Szentháromság ünnepét, amely a három személyben – az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben – létező egyetlen Isten misztériumára emlékeztet minket. A Szentháromság isteni személyek közössége, amelyben e személyek mindegyike a másikkal van, a másikért van és a másikban van: ez a közösség Isten élete, az élő Isten szeretetmisztériuma. Jézus pedig feltárta előttünk ezt a misztériumot. Ő beszélt nekünk Istenről mint Atyáról, beszélt nekünk a Szentlélekről és beszélt önmagáról mint Isten Fiáról. Ily módon kinyilatkoztatta nekünk ezt a titkot. Feltámadása után pedig, amikor elküldte tanítványait, hogy hirdessék az evangéliumot a népeknek, azt mondta, hogy kereszteljék meg őket „az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében” (Mt 28,19). Krisztus ezt a parancsot adja minden időben az egyháznak, amely az apostoloktól örökölte a missziós megbízatást. Ez a parancsot nekünk, mindnyájunknak is adja, akik a keresztség erejében közösségéhez tartozunk.

A mai liturgikus főünnep tehát arra indít minket, hogy szemléljük azt a csodálatos misztériumot, amelyből származunk, amely felé tartunk, és ezáltal megújítja azt a küldetésünket, hogy az Istennel és egymással való közösséget az isteni szeretetközösség mintája szerint éljük meg. Az a feladatunk, hogy ne egymás nélkül, ne egymás fölé kerekedve, és ne is egymás ellenében, hanem egymással, egymásért és egymásban éljünk. Ez azt jelenti, hogy egymással összhangban befogadjuk az evangélium szépségét, és tanúságot teszünk róla; kölcsönös és mindenki iránt tanúsított szeretetben élünk; megosztjuk egymással örömeinket és szenvedéseinket, megtanulunk bocsánatot kérni és megbocsátani, megtanuljuk megbecsülni a pásztorok vezetése alatt működő különböző karizmákat. Egyetlen mondatban összefoglalva azt a feladatot kaptuk, hogy olyan egyházi közösségeket építsünk, amelyek egyre inkább családok, képesek visszatükrözni a Szentháromság ragyogását, valamint evangelizálni nemcsak szavakkal, hanem a bennünk lakó Isten szeretetének erejével is.

A Szentháromság, miként utaltam rá, az a végső cél is, amely felé földi zarándoklásunk tart. A keresztény élet útja ugyanis lényegileg „szentháromságos” út: a Szentlélek elvezet minket Krisztus tanításainak teljes megismerésére, és arra is emlékeztet minket, amit Jézus tanított nekünk; Jézus pedig azért jött a világba, hogy megismertesse velünk az Atyát, elvezessen hozzá és kiengeszteljen minket vele. A keresztény életben minden a szentháromságos misztérium körül forog, és e végtelen misztériumhoz rendelve valósul meg. Legyünk tehát azon, hogy életünk „tónusát” [hangszínét] mindig magasan tartsuk, és emlékezzünk arra, mi végett, milyen dicsőségért létezünk, dolgozunk, küzdünk, szenvedünk, és milyen bőséges lesz a jutalmunk. Ez a misztérium átfogja egész életünket, egész keresztény létünket. Emlékezzünk csak például: valahányszor keresztet vetünk, mindig az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében tesszük. És most kérlek benneteket, hogy mindannyian hangosan vessünk keresztet: „Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében!”

Ezen az utolsó napon májusban, Mária hónapjában, bízzuk magunkat Szűz Máriára. Ő, aki minden teremtménynél jobban ismerte, imádta és szeretette a Legszentebb Háromság misztériumát, vezessen kézen fogva minket, segítsen, hogy fel tudjuk ismerni a világ eseményeiben Isten: az Atya, a Fiú és a Szentlélek jelenlétének jeleit; esdje ki számunkra, hogy egész szívünkkel szeressük az Úr Jézust; hogy haladjuk előre a Szentháromság látása, vagyis azon csodálatos cél felé, amely felé életünk tart. Kérjük, hogy segítse az egyházat is, hogy legyen a szeretetközösség és mások befogadásának misztériuma, ahol minden ember, különösképpen a szegények és kirekesztettek, befogadásra találnak, és magukat Isten gyermekének, Isten által szeretettnek érzik.

Ferenc pápa szavai a Mennynek királyné asszonya (Regina Caeli) után:

Ma Bayonne-ban, Franciaországban boldoggá avatják Louis-Edouard Cestac áldozópapot, a Mária Szolgái női szerzetesrend alapítóját. Az ő tanúságtétele az Isten és a felebarát iránti szeretetről újabb ösztönzés az egyház számára, hogy örömmel élje meg a szeretet evangéliumát.

Köszöntelek mindnyájatokat, kedves rómaiak és zarándokok, köszöntöm a családokat, a plébániai csoportokat, a társulatokat, az iskolákat. Kivált köszöntöm a La Vallettából (Máltáról), a Cáceresből (Spanyolországból) és a Michoacánból (Mexikóból) érkezett híveket. Köszöntöm azokat, akik Caltanissettából, Soavéból, Comóból, Malonnóból és Persico Dosimóból érkeztek; hasonlóképpen a bovinói csoportot, a „valleverdei lovagokat”. Köszöntöm azokat a fiatalokat, akik nemrég bérmálkoztak vagy bérmálkozásra készülnek, és bátorítom őket, hogy legyenek Jézus örömteli tanúi.

Május végén lélekben kapcsolódom ahhoz a számos kezdeményezéshez, amely a Boldogságos Szűz Mária iránti tiszteletet fejezi ki. Külön megemlítem a nagy zarándoklatot a lengyelországi Piekarybe, amelynek témája: „A család: befogadó otthon.” Ma tömérdek lengyel van itt, a téren: mutassátok magatokat! Szűz Mária segítsen minden családot, hogy „befogadó otthon” legyen.

Jövő héten, csütörtökön tartjuk itt, Rómában a hagyományos úrnapi körmenetet. A Lateráni Szent János-bazilika előtti téren 19 órakor mutatok be szentmisét, utána pedig a legszentebb Oltáriszentség imádása közben körmenetben átmegyünk a Santa Maria Maggiore térre. Már most hívlak benneteket, hogy vegyetek részt ezen az ünnepen, amikor nyilvános megvalljuk az eucharisztikus Jézusba vetett hitünket és a népe körében jelenlévő Jézus iránt érzett szeretetünket.

És mielőtt befejeznénk mai együttlétünket, vessünk még egyszer hangosan keresztet: „Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében”, és idézzük emlékezetünkbe a Szentháromság misztériumát!

Szép vasárnapot kívánok mindnyájatoknak! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Finom ebédet! A viszontlátásra!

 

A Megszentelt Élet Éve 149.

május 31.

Szentháromság ünnepe

Imádkozzunk a Szentlélek Szolgálói Közösség tagjaiért!

• Szentlélek Szolgálói Szerzetesközösség

Alapítójuk: Janssen Szent Arnold

A Szentlélek Szolgálóiként, szeretnénk minden nemzetnek hirdetni a Szentháromság egy Isten megváltó szeretetét. Missziós szolgálat a rendünk alapja és célja, és minden munkánkkal az Egyház missziós küldetését szolgáljuk. Az evangélium terjesztésével hozzá szeretnénk járulni az emberiség haladásához, a kultúra fejlődéséhez. Szükség szerint sokféle területen teljesítünk szolgálatot: az oktatásban, az egészségügyben, bekapcsolódunk a lelkipásztori munkába vagy karitatív feladatokat látunk el. Több mint 3000 nővérünk tevékenykedik a világ 47 országában. Különleges módon szeretjük és imádjuk a Szentlelket, aki által kiárad szívünkbe az Isten szeretete.

Lelkiségünkből:

"Az Evangélium hirdetése a felebaráti szeretet legfőbb cselekedete." Janssen Szent Arnold

 

Szentháromság vasárnapja

Szentháromság vasárnapja

A Szentháromság hitünk legnagyobb titka. 

 
Olyan igazság, amelyet Jézus Krisztus ismertetett meg az emberekkel. Tudnunk kell, amit kinyilatkoztatásként megtudhattunk róla, hittel el kell fogadnunk, de igazán megérteni sosem tudjuk, még akkor sem, amikor majd a mennyben értelmünk szemével, sőt testi szemünkkel is látni fogjuk. Ezt a legnagyobb hittitkot Jézus részleteiben nyilvános működése idején ismertette hallgatóival. Mindjárt a bemutatásánál Keresztelő János tesz tanúságot a Három Isteni Személyről:„Láttam, hogy a Lélek mint galamb leszállt az égből és rajta maradt. Nem ismertem őt, de aki azért küldött, hogy vízzel kereszteljek, azt mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és rajta maradni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel. Én láttam, és tanúságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia” (Jn 1,32-34) A másik három evangélista hozzáfűzi: „ s ez a szózat hangzott az égből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem” (Lk 3,22) Az Atyáról sokat beszél Jézus. Úgy is említi, mint a Jézusban hívő emberek Atyját: „Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek őt. Ezért ti így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy”. (Mt 6,8-9) A Mennyei Atya Urunk színeváltozásakor megjelenik és így szól: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” (Mt 17,5) Miért titok, tehát teremtett ésszel felfoghatatlan rejtély a Szentháromság? Azért, mert minden teremtett személynek egy saját lényege van, abban él. Istennél azonban van három Személy, és egyetlen, örök, végtelen nagy szellemi lényegük, amit közösen birtokolnak. Ez a végtelen szellemi lényeg mindentudó és mindenható. A többi szellemi lényegnek van véges értelme és akarata, amit birtokol (angyal és ember egyaránt), tehát összetett mindegyik. Isten lényege nem összetett, hanem végtelenül egyszerű. Ezt a teremtetlen végtelenséget hárman birtokolják és hárman cselekszenek, azaz értenek és akarnak vele. Az értésük tökéletes tudás és nem gondolkodás, ismergetés, akarása minden ténynek egyszerre, de egymás utáni hatással. Az Atya ezt a végtelen értést és akarást öröktől fogva egyedül birtokolja. Isteni szüléssel szüli a Fiút és azonnal ajándékozza egészen a darabolhatatlan isteni természetet, mert a szülés lényege, hogy élő az élőtől származik a természet hasonlóságára. A Fiú ettől végtelenül boldog, de azonnal visszaajándékozza, mert az Atya sem élhet nélküle. Aztán az immár közös isteni természetet együtt ajándékozzák az isteni akarás síkján származó harmadik Személynek,a Szentléleknek. Ő tehát nem születik, bár élő, de nem hasonmása sem az Atyának, sem a Fiúnak. A Szentháromságot teremtett értelemmel megérteni sohasem lehet. Az ember önismeretét merészeljük példaként alkalmazni. Az ember nemcsak mást képes megismerni, hanem magát is. Ez pontos mása lehet önmagunknak. Istennél feltétlenül az. Ezt az önismeretet Isten ki is tudja mondani: ezért a Fiúnak van ilyen neve is: Szó, Ige. A Szentléleknél ez a szó állhatna értelmezésnek: Szeretet.