Húsvét hetedik hét keddje

Húsvét hetedik hét keddje

Az elmúlt napokban Jézusnak az utolsó vacsorán mondott búcsúbeszédét olvastuk részletekben, amelyet tanítványaihoz intézett. Ezt követően szavai már a mennyei Atyához szólnak, hozzá imádkozik. Ez az imádság, amelyet Jézus főpapi imájának is nevezünk, csak János evangéliumában található meg. Az Úr most nem vonul félre, hogy egyedül imádkozzon, hanem övéi hallatára fohászkodik az Atyához. Szavaiból érződik, hogy küldetésének beteljesedését érzi. Az ima témája az, hogy földi küldetésével Jézus megdicsőítette az Atyát, de még hátra van egy lényeges cselekedet, amely végső dicsőséget szerez majd az Atyának. Ugyanakkor Jézus várja, hogy az Atya is dicsőítse meg őt. Ő ugyan nem mondja ki, hogy mivel fogja őt megdicsőíteni az Atya, de mi már tudjuk, a halálból való feltámasztással.
Ugyanakkor mégis utalás történik a feltámadásra, hiszen ezután Jézus azt kéri az Atyától, hogy örök életet adhasson az embereknek, azoknak, akik megismerték őt és hittek abban, hogy ő az Atya küldötte.
Jézus arról beszél, hogy az Atya „minden ember fölött hatalmat adott neki”, azaz küldetése egyetemes. Imája is minden emberért szól, miként önfeláldozása is minden ember számára eredményezi a megváltást.
Az ember válasza az, hogy törekszik az Atya és az ő küldötte, a Fiú megismerésére. Ez a földi életben a hit által történik, amíg halálunk és feltámadásunk után el nem jutunk arra az állapotra, hogy színről színre lássuk Istent.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Uram, adj éleslátást a dolgok észlelésére, erőt azok megragadására és megtartására; képességet és rátermettséget arra, hogy ezekhez még mindig hozzá tudjak tanulni! Adj tévedhetetlen ítéleteket a számba! A helyes beszéd kegyelméért is esdeklek! Döntsd el nálam mindig a kezdetet, határozd meg előrehaladásom irányát, és biztosítsd a vég sikeres és eredményes kimenetelét!
Aquinói Szent Tamás