Húsvét hétfője
A
húsvéti időszak evangéliumi szakaszainak témája elsősorban a feltámadt
Krisztussal való találkozás. Ezen elbeszélések bemutatják, hogy milyen
fordulatot eredményez valakinek az életében, ha találkozik a Feltámadottal. A
mai részletben asszonyokról olvasunk, akik vasárnap hajnalban Jézus sírjához
mennek. Az a szándékuk, hogy a szokások szerint bebalzsamozzák a holttestet, mert
pénteken, az ünnep közeledte miatt nem volt erre idő. Nagy meglepetést okoz
nekik, hogy a sír üres. Ott egy angyalt látnak, aki hírül adja nekik az Úr
feltámadását és azt kéri tőlük, hogy induljanak és vigyék meg ezt a hírt az
apostoloknak. Útközben találkoznak a feltámadt Krisztussal, s ez a találkozás
egészen váratlanul éri őket. Ő bátorítja az asszonyokat, eloszlatja félelmüket.
E találkozásnak köszönhetően, amikor megérkeznek az apostolokhoz, már nem csak
az üres sírról számolnak be és nem csak azt mondják el, amit az angyaltól
hallottak, hanem személyes találkozásukról, élményükről is beszámolnak, arról,
hogy láthatták a feltámadt Krisztust.
Ezzel egy időben a sír őrzésével megbízott katonák találkoznak a főtanács tagjaival, és közlik velük, hogy Jézus teste eltűnt a sírból, de ennek okát nem tudják. A tanács tagjai azt kérik tőlük, mondják azt, hogy elaludtak és eközben ellopták tanítványai Jézus holttestét. Ezzel a jelenettel az evangélista egy másik lehetséges magyarázatot ad arra, hogy miért üres a sír. A történet ezzel be is fejeződik. Számunkra marad annak megválaszolása, hogy melyik magyarázatot hisszük el.
© Horváth István Sándor
Ezzel egy időben a sír őrzésével megbízott katonák találkoznak a főtanács tagjaival, és közlik velük, hogy Jézus teste eltűnt a sírból, de ennek okát nem tudják. A tanács tagjai azt kérik tőlük, mondják azt, hogy elaludtak és eközben ellopták tanítványai Jézus holttestét. Ezzel a jelenettel az evangélista egy másik lehetséges magyarázatot ad arra, hogy miért üres a sír. A történet ezzel be is fejeződik. Számunkra marad annak megválaszolása, hogy melyik magyarázatot hisszük el.
© Horváth István Sándor
Imádság
Uram, Te
szeretsz engem a szenvedésben is! Uram, hiszek irántam való jóságodban és
szeretetedben. Biztosan tudom, hogy Te gondoskodsz rólam. Sok kegyetlenség van
a világban. De a világ minden természetes összefüggésével együtt egy magasabb
hatalomnak van alávetve. Hiszem, hogy Te vagy a világ Ura és Teremtője. Hiszem,
hogy minden a Te kezedben van, minden ember, én is. Te Atyánk vagy, és szeretsz
mindannyiunkat. Köszönöm, hogy Te vagy az állandó változásban az élet
nyugvópontja, amelyhez tarthatom magam. Köszönöm, hogy szilárd életem van
Benned, és így a jövőm nincs a véletlenre bízva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése