Évközi huszonnyolcadik hét hétfője
Ésszerűnek
tűnik, hogy a nép, illetve a nép részéről egyesek jelet kérnek Jézustól. Újabb
bizonyítékokat szeretnének kapni, hogy nem a sátánnal szövetkezve viszi véghez
csodáit, hanem valóban Isten segítségével. A hagyományokhoz nem mindenben
ragaszkodó, újító jellegű tanítása szintén igazolást igényel az emberek
véleménye szerint. Mindez ugyan ésszerű, de Jézus többet várna tőlük, valódi
megtérést és hitet. A hit az ember válasza az isteni tevékenységre vagy
üzenetre. Az emberek láthatják a csodákat, mint az isteni irgalmasság
megnyilvánulásait és hit ébred bennük. Az ember hallja Isten üzenetét, amelynek
befogadása már válasz, azaz hittel elfogadja azt. Zakariás nem hitt az
angyalnak, hogy gyermeke fog születni, ezért büntetésül megnémult, s néma
maradt addig, amíg az isteni ígéret be nem teljesedett fia, Keresztelő János
születésével (vö. Lk 1,5-25). Mária hitt Isten üzenetének, elfogadta vele
kapcsolatos tervét. Hitét fejezi ki válasza: „Íme, az Úr szolgálóleánya:
történjék velem szavaid szerint” (vö. Lk 1,26-38).
Salamon bölcsességének és Jónás próféta személyének említése jelzés arra, hogy a korábbi idők bölcsessége és prófétai hagyománya teljesedik be Jézusban, aki küldetésében, szolgálatában és engedelmességében felülmúlja a korábbi és a későbbi idők küldötteit.
© Horváth István Sándor
Imádság: Salamon bölcsességének és Jónás próféta személyének említése jelzés arra, hogy a korábbi idők bölcsessége és prófétai hagyománya teljesedik be Jézusban, aki küldetésében, szolgálatában és engedelmességében felülmúlja a korábbi és a későbbi idők küldötteit.
© Horváth István Sándor
Istenünk, a te igédet egy napon túl veszélyesnek érezte a világ, és átformálta azt. Átformált igédet a magunk kényeiméhez igazítottuk, hogy kellemes hajlékunkká váljék. Ki ismeri még szavad ősi erejét és igazi rendeltetését? Ki mondja el azt ismét? Ó Istenünk, elhalkult volna a te szavad? Küldj nekünk prófétákat!
E. A. Grabner-Haider
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése