Évközi harmadik hét hétfője

Évközi harmadik hét hétfője

A ma ünnepelt Szent Pál nem volt tagja a Jézus által választott, tizenkét személyből álló testületnek, akiket apostoloknak nevezünk. Feltételezhetjük, hogy élete során soha nem találkozott személyesen Jézussal, bár talán hallhatott tevékenységéről. Ő először azokat ismeri meg, akik Krisztus követői voltak, s mint buzgó zsidó ember, a keresztényeket a hagyományos vallásosság felforgatóinak tartotta, ezért az általuk képviselt új hitet elutasította. A születő Egyház ellen forduló és a keresztényeket üldöző Pál esetében akkor történik nagy változás, amikor a damaszkuszi úton találkozik az új hit elindítójával, Jézussal. Látomásban jelenik meg neki az Úr és ez a találkozás alapvetően új irányba állítja Pál életét. Ettől kezdve nem csak Krisztus követője lesz, hanem a krisztusi hit terjesztője is, főként a nem zsidó, pogány népek körében. Emiatt nevezhetjük őt is joggal apostolnak, az Úr küldöttének.
Pál megtérése ünnepén arról olvasunk az evangéliumban, hogy a feltámadt Jézus mennybemenetele előtt a következő parancsot adja apostolainak: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” Szent Pál ugyan nincs jelen ennél az eseménynél, de megtérése után ő is azt érzi küldetésének, hogy az evangélium hirdetője legyen. Leveleiben, amelyeket az általa alapított közösségeknek írt, a Jézus haláláról és feltámadásáról szóló tanítást nevezi evangéliumnak, azaz örömhírnek, és nem a négy evangélista írását, amelyek részben később keletkeztek. Egyik legfontosabb kijelentését a korintusiakhoz írt levelében olvashatjuk: „Az evangélium által elnyeritek az üdvösséget, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek” (1Kor 15,2). Minden keresztény ember számára életre szóló feladatot jelöl ki ez a kijelentés: hallgatni, megtartani és hirdetni az evangéliumot, ez vezet az üdvösségre.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Jóságos, szent Atyám, kegyességed szerint ajándékozz nekem: téged megértő értelmet, téged megérző érzéket, neked tetsző érzelmet, téged kereső buzgalmat, rád találó bölcsességet, téged felismerő szellemet, téged szerető bensőt, rád figyelő szívet, téged dicsőítő tetteket, téged hallgató figyelmet, rád tekintő szemet, téged dicsőítő nyelvet, neked tetsző életet, rád várakozó türelmet, téged váró hűséget, tökéletes jó véget, szent jelenlétedet, boldog feltámadást és az örök életet.
Szent Benedek

Három új szenttel és nyolc boldoggal gazdagodik az egyház: csodák és vértanúságok

Az argentin"Gaucho atya": José Gabriel Brochero - EPA

Ferenc pápa január 21-én magán audiencián fogadta Angelo Amato bíborost, a Szentté avatási Kongregáció prefektusát, és jóváhagyott öt csodás imameghallgatást, három vértanúságot, illetve két hősies erényeket elismerő újabb dekrétumok kihirdetését.

Az öt csoda a következőkre vonatkozik:

Boldog Stanisław Papczyński (O.I.C.) lengyel rendalapító, aki példát mutatott a prédikációban, a világi hívek képzésében, továbbá a szegények atyja, valamint az elhunytakért mondott engesztelő ima apostola volt. 2007-ben avatták boldoggá. Az ő nevéhez fűződik a mariánusok kongregációjának megalapítása a XVII. század második felében, amely az első lengyel alapítású rend.

Boldog José Gabriel Brochero atya 1840 és 1914 között élt. Az argentínai Córdoba mellett, a Sierras Chicas hegyláncolat tövében született. 1856-ban lépett be a szemináriumba és 26 éves korában mutatta be az első szentmisét. A betegek és haldoklók ápolásában tűnt ki, különösen az 1867-es pusztító kolera-járvány idején. Hozzájárult szülőföldje gazdasági és társadalmi fejlődéséhez templomok, kápolnák, iskolák, utak építésével. A nép „gaucho atyának” nevezte, mivel lóháton bejárta egész egyházmegyéjét és mindenhová elvitte Isten szavát. Élete utolsó szakaszában leprában betegedett meg; megvakult és megsüketült. Utolsó szavai ezek voltak: „Most már teljesen készen állok az útra”. 2013-ban avatták boldoggá.

Angelo Amato bíboros rádiónknak adott interjújában elmondta: rendkívül fontos esemény volt Argentína számára José Gabriel Brochero boldoggá avatása, mivel az egész nemzet ismeri és becsüli, mint népe jótevőjét, a társadalmi és vallási fejlődés előmozdítóját. A boldoggá avatásra vonatkozó Apostoli Levélben Ferenc pápa „Brochero atyáról” a következőket írja: „egyházmegyés pap, Krisztus szíve szerinti lelkipásztor, az evangélium hűséges szolgája, Krisztus szegények iránti szeretetének tanúja”. Ezek az alapvető vonásai ennek a keresztény hősnek, aki két kézzel hintette el a jó magvait hazája földjében. Életszentségét mindenki elismerte még földi élete során. Olyan pap volt, aki maradéktalanul hívei megszentelését szolgálta életével, különös tekintettel a szükséget szenvedőkre. Bár a córdobai egyetemen filozófiai tanári képesítést szerzett, nyelvezete egyszerű volt, a helyi kifejezéseket használta, hogy mindenki jól megértse mondanivalóját. Szentbeszédei meghatották, megtérítették még a legmegrögzöttebb bűnösök szívét is.

Brochero atyát mélyen áthatotta Loyolai Szent Ignác spiritualitása. Krisztus zászlaja alatt Isten Országának hírnöke volt. Evangelizálását a Lelkigyakorlatok stílusa jellemezte: fürdő a lélek, iskola az erények és halál a bűnök számára. Boldog Brochero atya életszentsége, a szegények közötti apostolkodása mindenekelőtt azt tanítja, hogy az életszentség minden megkeresztelt feladata. Brochero atya paptestvérei figyelmébe a következő három elkötelezettséget ajánlja: tartsanak ki a szent tanítás szolgálatában, nagylelkűen hirdetve Isten Szavát; soha ne fáradjanak bele az irgalmasságba, az imába, a szertartások bemutatásába, a szentségimádásba és a megbocsátásba; örömmel gyakorolják a papi hivatást: az örömben virágzik ki a szolgáló szeretet és az életszentség – fejtette ki Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa.

A harmadik csodás imameghallgatás egy világi vértanúra vonatkozik: a mexikói keresztényüldözés áldozataként halt meg mindössze 14 évesen Boldog José Luis Sánchez del Río, ajkán Krisztus nevével: Viva Cristo Rei! – Éljen Krisztus Király! Az ún. Cristero-háború 1926-ban robbant ki Mexikóban, miután a szociáldemokrata munkáspártból alakított, antiklerikális kormány, a totális hatalomra törekedvén, megtiltotta az egész ország területén misék celebrálását, bármiféle vallási ünnep nyilvános megtartását. Ez a mélyen hívő mexikóiakból mérhetetlen ellenszenvet váltott ki, kiváltképp azután, hogy számos papot kegyetlenül lemészároltak. A kormány brutális kínzások után gyilkolta meg az ifjú vértanút, mivel nem volt hajlandó megtagadni hitét. 2000-ben II. János Pál pápa 25 ún. Cristerót avatott szentté, 2005-ben pedig további 13 áldozatot nyilvánított vértanúvá, közöttük José Luis Sánchez del Ríót.

A mostani dekrétum elismeri továbbá a csodás imameghallgatást, amelyet Isten szolgája Francesco Maria Greco olasz egyházmegyés pap közbenjárásának tulajdonítanak. Az 1857 és 1931 között a dél-olaszországi Acriban élt pap nevéhez fűződik a Szent Szív Kis Munkásnői (P.O.S.C.) elnevezésű, pápai jogú női kongregáció megalapítása. Plébániai közösségeket, társulatokat és karitatív kórházakat támogatott.

Szintén csodás imameghallgatás fűződik Isten szolgálója Elisabetta Sanna, özvegy, harmadrendi ferences világi nevéhez. A Pallotti Szent Vince által alapított Katolikus Apostolság Társaságának tagja 1788-ban született Szardínia szigetén. Igen fiatalon megözvegyült, és szülőföldje asszonyainak lelki anyjává vált. Áldozatos és imádságos életét 1857-ben fejezte be Rómában.

Ferenc pápa jóváhagyta az a dekrétumot is, amelyik elismeri Isten szolgája Engelmar Unzeitig (világi nevén Hubert) német szerzetes pap vértanúságát. A Marienhilli Misszionáriusok (CMM) tagja 1911-ben született, és 1945-ben ölték meg a dachaui koncentrációs táborban hit elleni gyűlöletből. „Dachaui angyal” – néven vált ismertté. A második világháború kitörése előtt egy hónappal szentelték pappá, majd Ausztriába került plébániai szolgálatra. A Gestapo 1941 áprilisában letartóztatta papi mivolta miatt és bírósági eljárás nélkül Dachauba internálta. Ott oroszul tanult, hogy a kelet-európai foglyoknak lelkipásztori ellátást nyújtson. 1944 őszén önként jelentkezett tífuszos áldozatok ellátásra, de ő maga is elkapta a betegséget.

A börtönből így írt leánytestvérének: „Bármit is teszünk, bármit is akarunk, biztosan csak a kegyelem segít és vezet minket. Isten hatalmas kegyelme segít túljutni az akadályokon… a szeretet megduplázza erőnket, kreatívvá tesz, boldognak és belül szabadnak érezzük magunkat általa. Bárcsak az emberek rájönnének, mit tartogat Isten mindazoknak, akik szeretik Őt!”. Unzeitig atya 1945. március 2-án halt meg, elhamvasztották. Hamvait titokban Würzburgba csempészték és úgy üdvözölték, mint „Dachau angyalát”.

Az egyik dekrétum Isten szolgái, Genaro Fueyo Castañon egyházmegyés pap és három világi társa vértanúságáról is rendelkezik, akiket hit elleni gyűlöletből öltek meg 1936-ban Spanyolországban. Mindhárman az oviedói érsekséghez tartoztak. Antonio González Alonso 24 éves diák volt; Isidro Fernández Cordero 43 éves bányász, hét gyermekes családapa; Segundo Alonso González 48 éves vájár, tíz gyermekes apa volt. A 72 éves pap, Genaro Fueyo Castañon pedig Nembra plébánosa volt.

Egy dekrétum elismeri a világi hívő, Isten szolgája Justo Takayama Ukon vértanúságát. Az 1552 és 53 között Japánban született vértanút 1615-ben ölték meg Manilában a hit elleni gyűlöletből.

Egy további dekrétum elismeri, hogy Isten szolgája Arsenio da Trigolo olasz pap hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket. Világi nevén Giuseppe Migliavacca kapucinus szerzetes volt, a Vigasztaló Szűz Mária Nővérei Kongregáció alapítója. 1849-1909 között élt.

Végül pedig az utolsó dekrétum elismeri a hősies erények gyakorlását Isten szolgálója, a Legszentebb Oltáriszentségről nevezett Maria Luisa (világi nevén: Maria Velotti) harmadrendi ferences esetében. A Szent Kereszt Imádói Nővérek Intézetének alapítója 1826-ban született Nápolyban és 1886-ban halt meg Casoriában.

 

 

 

Himnusz LVII.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

A nyolcadik nap s korszak ez,

minden napunknál fényesebb:

te szenteled meg, Jézusunk,

az elsőként Feltámadott.

Kapcsolj magadhoz minket itt,

s lelkünk keltsd új életre már,

így támaszd fel testünket is;

ne érje második halál.

Akkor majd felhők szárnyain,

Krisztus, mind hozzád érkezünk,

nálad lesz égi otthonunk,

feltámadásunk, életünk.

Ha majd meglátjuk arcodat,

tündöklő fényed járjon át:

annak láthassunk, aki vagy,

igaz fény, édes mindenünk.

S midőn Atyánkhoz elvezetsz,

a Szentháromság töltse be

országod, melyet boldogít

a hét ajándék öröme. Ámen.

Ökomenikus imahét 8.

Imahét 2016 - Hatodik nap

VAN EGY ÁLMOD?

Ter 37,5-8 - Hallgassátok csak meg azt az álmot, amelyet láttam!

Zsoltár 126 - Olyanok voltunk, mint az álmodók.

Róm 12,9-13 A testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők.

Jn 21,25 Maga a világ sem tudná befogadni a megírt könyveket.

Az imahét arra figyelmeztetni bennünket, hogy a mögöttünk hagyott több ezer éves emberi történelem nem sokat változott. A teremtés Isten által megragyogtatott célja helyett az utóbbi négy-ötszáz évben mintha teljesen kifordult volna sarkából. Az a csodálatos Istenatya, aki öröktől fogva egyedül birtokolta a végtelen nagy és tökéletes istenséget, az isteni egyedüllétben tökéletesen boldog lehetett, mert a mindentudás és a mindenhatóság nem nélkülözött semmit. Az ember a tökéletes boldogságot így tudta meghatározni: a tökéletes boldogság az, amiből semmi sem hiányzik, nem kell, hogy valamikor valami is hiányozhat belőle.Isten az embert tökéletes boldogságra teremtette. Testében és lelkében nemcsak minden tökéletes volt,de a földi életében a kopásnak, elhasználódásnak a lehetőségét is kizárta az élet fájának ereje. Ha bármi kopni kezdett volna, ha az egészségnek morzsányi hibája akadt volna, ott állt a gyógyulás azonnali tökéletes gyógyszere: gyümölcse, levele mindent helyére tett volna. Halálról semmi hír nem jött volna soha. Az a figyelmeztetés, hogy ha a jó és rossz tudás fájáról eszel, meg kell halnod (Ter 2,17) csak figyelmeztetés volt, ami által kellően védve lehettek az első emberek, hiszen az eszük is tökéletesen működött. A gyakorlat pedig azt mutatta, hogy a bűnbeesés után az édenkertből kiüzetve is megélt Ádám 936 évet, Matuzsálem pedig 969-et. Tökéletes testi jólétük elveszíthetetlen volt a bűnös állapot kivételével. Az ördög csábítása viszont mindent elrontott. A bűntől kezdődően mindenki minden percben meghalhatott. A halhatatlanságról józan ember ne álmodozzék. Kivételt képezhetett a Boldogságos Szűz Mária, akit az Úr eleve kivett a sátán hatásköréből azáltal,hogy Isten a lélekteremtés pillanatában megajándékozta lelkét a megszentelő kegyelemmel. Ez a Szeplőtelen Fogantatás. Minden más ember Jézus Krisztus halálának érdeméből visszakaphatja az ősszülők vétke miatt elvesztett eredeti ajándékot, de csak a keresztség szentsége által. Ábrahám fiának felesége, Rebekka örömmel tapasztalta, hogy a házasságkötés után hamarosan áldott állapotba került. Anyósa és apósa száz évesen lettek istenáldotta szülei férjének,Izsáknak. Rebekka boldog álmát gyorsan megzavarta a méhében tapasztalt gyermek-verekedés. A születés pillanatában is kellemetlen élmény maradt ez, de a felnövekvő ikrek egész életét, sőt utódaik életét is beárnyékolta, amikor a Megváltó születésekor Ézsau leszármazottja, Nagy Heródes meg akarta öletni a kis Jézust. Jákob álmait megzavarta apósa okoskodása, aki idősebb lányát, Leát adta a fátyol takarásában a vőnek. Egy hét múlva Ráchelt is megkapta hét éves újabb munka reményében az apósától, de az álma, hogy Ráchel is tudjon fiút szülni, csak a legutolsó időben sikerült. Ráchel idősebbik fia , József nemcsak termetéhez, értelméhez és becsületességéhez illő álomsorozathoz juttatta Józsefet. Gyerekkori álmai a tövükre állított búzakévéje előtt hajlongó testvérkévékről, a csilllagok és a hold, sőt a nap és hold hódolata József csillaga előtt sok-sok szenvedés után mind valósággá vált. Egyiptom alkirálya lett, amikor a fáraó álmát megmagyarázta,azt tanácsolva a királynak, hogy a hét kövér tehenet elnyelő hét sovány tehén, az egy száron nőtt hét búzakalász elnyelése a hét üres kalász által hogy használható a fáraó javára. A birodalom szegény embereit a hét éves aszály idején meg tudta menteni. Legszebb otthoni álmai a becsület, a tudás és a nagylelkűség üzenete lett azoknak, akik küldetésüket alázattal fogadják és szeretettel teljesítik.

Évközi harmadik hét vasárnapja

Évközi harmadik hét vasárnapja

Jézus programbeszéde

 
Jézus názáreti fellépését, az Úr tanítását a zsinagógában és elutasítását a názáretiek részéről Máté, Márk és Lukács evangéliumában egyaránt megtaláljuk. A mai vasárnapon a Lukács szerinti változat első részét, azaz a felolvasást és a tanítást olvassuk. Az esemény folytatása, azaz a názáretiek felháborodása és elutasítása a következő vasárnap fog szerepelni az evangéliumban.
Máté és Márk írásában a názáreti fellépés Jézus nyilvános működésének egy későbbi időszakában történik. Miután sikeresen tanított például a kafarnaumi zsinagógában és Galilea vidékén számos csodát tett már, visszatér Jézus Názáretbe, ahol ifjúkorát töltötte. Ezzel szemben Szent Lukács megfordítja a sorrendet és a názáreti esetet Jézus nyilvános működése első eseményeként jelöli meg, itt kezdi meg munkásságát. Mi áll a különbség hátterében?
Tudnunk kell, hogy az evangélisták nem útinaplót írnak, amelyben pontosan beszámolnak arról, hogy napról napra mi történt Jézussal és tanítványaival. Írásaik nem jegyzőkönyvek, amelyek a helyek, időpontok, szereplők és cselekmények dokumentálására szolgálnak. Az evangéliumok keletkezését néhány évtized választja el a Jézus-eseménytől. Ez idő alatt az apostoli igehirdetés őrizte mindazt, amit az Úr tett és tanított. Az idővel megtisztult, kikristályosodott és a Szentlélek által megvilágított igazságokat jegyezték le az evangélisták, s leírásaik mögött minden esetben a mondanivalót, az üzenetet érdemes keresnünk.
Lukács evangélista azért helyezi előbbre a názáreti fellépést, mert Jézus nyilvános működését egy Názáretből Jeruzsálembe vezető útként írja le, s az ő gondolatmenetébe jobban illik ez a sorrend. Művében ő azt szándékozik bemutatni, hogy a kezdeti elfogadás és lelkesedés hogyan változik meg a három év során, s miként vezetnek az események Jézus elutasításához, elítéléséhez és keresztre feszítéséhez. A názáreti fellépés sűrítve tartalmazza mindezt, hiszen kezdetben egyetértőek a názáretiek, s csak később válnak elutasítóvá. Ennek igazságát alátámasztja az a tény, hogy Lukács úgy fogalmazza meg a Názáretben történtek végét, hogy előrevetíti Jézus sorsát. Amikor azt olvassuk, hogy erőszakkal kivezetik Jézust a városon kívülre, hogy szakadékba taszítván megöljék őt, rögtön magunk elé képzeljük, hogy keresztjének hordozására kényszerítik az Urat, kivezetik a városon kívülre, a Golgota hegyére, hogy ott keresztre feszítsék.
Jézus rövid názáreti beszéde tulajdonképpen egy programbeszéd, amelyből megismerjük küldetésének lényegét és megtudjuk, hogy beköszöntött az üdvösség korszaka. Erről a korszakról szólt Izajás próféta jövendölése, amit Jézus felolvasott, s erről a korszakról állítja, hogy az ő fellépésével elkezdődött. Ezért teszi a következő kijelentést: „Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.”
Az ismert német zeneszerző, Ludwig van Beethoven mondta egyszer: „A világ olyan zsarnok, aki elvárja a hízelgést, hogy kegyesnek mutatkozzék. Az igaz művészet azonban önmaga ura, s nem tűri, hogy hízelgő formába kényszerítsék.” A zeneszerző találóan fogalmazza meg a művészet és a zene hivatását. Ugyanez elmondható minden magasabb rendű, az embert felemelő munkára és szolgálatra. Jézus nem az emberi elvárásoknak akar megfelelni és nem olyan ígéreteket tesz, amelyeket az emberek szívesen hallanának, hanem egy magasabb rendű igazságot hirdet, az üdvösség útját tanítja, azt közvetíti felénk, amit a mennyei Atya bízott rá. Jézus programbeszéde arról szól, hogy ő az üdvösség közvetítője.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Te egykor így kezdted tanításodat az emberek körében: „Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.” A „ma” minden nap megadatik számomra. Isten minden nappal új lehetőséget ad nekem. Ma jött el számomra a megfelelő idő a lelki megújulásra, a szeretetből fakadó bűnbánatra, hitem megvallására. Ha tegnap ezt nem tettem meg, az mulasztás. Ha holnap szándékozom megtenni és megérem a holnapot, az előrelátó bölcsesség. Ha nem érem meg, akkor felelőtlen halogatás. Segíts engem, hogy az irgalmas Istenre találjak!

 

Ökomenikus imahét 7

Imahét 2016 - Ötödik nap

AZ APOSTOLOK KÖZÖSSÉGE

Iz 56,6-8 Az én házamat az imádság házának fogják majd nevezni, minden nép számára.

Zsoltár 24 Ki mehet föl az Úr hegyére?

ApCsel 2,37-42 Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.

Jn 13,34-35 Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én is szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!

Miután örvendezhettük,hogy a súlyos gondokkal küzdő Géza nagyfejedelemnek az Üdvözítő Édesanyja Szent Fiától azt a csodálatos üzenetet hozta, hogy „azért a sok fontos szolgálatért, amit a te fiad az én Fiamért vállal, én a te népednek mindig különleges Nagyasszonya leszek” a mai napra kitűzött elmélkedésnek ismét ujjonghatunk.„Az apostolok közössége” Az örömünk oka ezer évig az volt, hogy Jézus Krisztusnak Titokzatos Testét, és az őt követő keresztény közösséget a pogányok támadásai ellen védhettük. Az imahét alkalmával ennek a megbízatásnak megfelelni már nem tudunk, mert XII.Piusz halála előtt (1958) kénytelen volt kijelenteni: Európa már nem keresztény, hanem missziós terület. Jézus két kitüntetett szolgálóleánya, Vasszula és Natália nővér szerint a sátán és követői megbüntetése után küldetésünk része lesz Urunk, Jézus Krisztus katolikus országának népét nevelni.Szent János apostol írja: „Akkor láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égből, az Istentől. Olyan volt, mint a vőlegényének fölékesített menyasszony. Akkor hallottam, hogy a trón felől megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: „Íme, Isten hajléka az embererk között! Velük fog lakni, és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság, mert az elsők elmúltak” Akkor a trónon ülő megszólalt:„Íme, újjáteremtek mindent!”(Jel 21,2-5) Izajás próféta mindezt így jegyezte fel „Az idegenek fiait meg, akik az Úrhoz csatlakoznak, hogy szolgáljanak neki, szeressék a nevét és a szolgái legyenek, aki megtartja a szombatot (2000 év óta a vasárnapot) s vigyáz,nehogy megszentségtelenítse,és aki ragaszkodik szövetségemhez, azt mind elvezetem szent hegyemre, és örömmel töltöm el őket házamban, az imádság helyén” (Iz 56,6-7ab) Dávid király, Isten választott királya és az új zsidó liturgia legihletettebb zsoltárszerzője, hárfása, ezt a az új bevonulást így énekli meg: „Az Úré a föld, és ami betölti,m a fölldkerekség minden lakója. Ő alapozta tengerekre, és megerősítette a vizek fölött. Ki mehet föl az Úr hegyére? Ki állhat az ő szent helyén? Akinek a keze tiszta és ártatlan a szíve, kinek az esze nem csaláson jár, és aki nem esküszik hamisan. Az Úr az ilyet áldja meg, Istenétől, gyámolától megkapja jutalmát. Ez lesz a sorsa a népnek, amely őt keresi, amely a te arcodat keresi, Jákob Istene. Emeljétek föl fejeteket, kapuk, ősi kapuszárnyak táruljatok, hadd vonuljon be a dicsőség királya! Ki a dicsőség királya? Az Úr, a hatalmas és erős. Az Úr a harcban verhetetlen. Emeljétek föl fejeteket, kapuk, ősi kapuszárnyak, táruljatok, hadd vonuljon be a dicsőség királya! Ki ez a dicsőség királya? A Seregek Ura a dicsőség királya” (Zsolt 24,1-10) Lám, bekövetkezett a Szentlélek eljövetele. Szent Péter, Jézus helyettese a bámuló népnek ragyogó beszédben magyarázta meg, mit jelentenek a különös jelek, amelyek „szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apotolt: Mit tegyünk hát, emberek, testvérek? Térjetek meg, felelte Péter, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevébe bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket bár távol vannak, meghívott a mi Urunk, Istenünk” (ApCsel 2,37-39) Mindezt Jézustól tanulták meg, amikor az utolsó vacsorán sok mindent tisztázott, mint lényeges tudnivalót: „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13,34)

Himnusz LVI.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Tengernek csillaga,

Isten édesanyja,

üdvöz légy, mindig szűz,

menny boldog kapuja!

Gábriel főangyal

ávéval köszöntött:

légy te nekünk béke,

Éva helyett áve!

Oldd a bűnös láncát,

gyújts a vaknak fáklyát,

űzd rólunk a rosszat,

esdj le minden jókat!

Mutasd meg: Anyánk vagy!

Hallgasson meg érted,

aki értünk benned

jó szívvel vett testet.

Szüzek legszebb Szüze,

szelídségnek tükre,

bűntől szabadokká,

tégy tisztákká, jókká!

Tisztaságban éljünk,

biztos úton járjunk,

hogy Jézussal együtt

legyen vigasságunk.

Atyának dicsőség,

Krisztusnak tisztesség,

Szentlélek Istennek

egy áldás adassék! Ámen.