Ferenc pápa külön kérésére szállították a Vatikánba az ukrán ikont a szentév kezdetére

Ferenc pápa személyes kérésére az irgalmasság szentéve kezdetére a Vatikánba szállítottak egy régi ukrán ikont a lengyelországi Jarosław görögkatolikus székesegyházából.

Az Irgalmas Szűz Mária-ikon nagy tiszteletnek örvend, ötvözi a keleti és a nyugati hagyományt, és minden keresztényt az egységre és a békére szólít – a szentévet megnyitó szentmisén oltáron állították fel.

Az ikont a repülőtéren a Szentszék ukrán nagykövete, Tetyána Izevszka és a lengyel nagykövet, Piotr Nowina-Konopka, valamint a Vatikán több képviselője fogadta.

A Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló, Hodégétria-típusú ikon a 17. századból származik; nevét egy bizánci nagyböjti liturgikus szöveg nyomán kapta: „Nyisd meg nekem az irgalom kapuját, ó, Istennek anyja”. A csodatévőnek tartott kegykép számára II. János Pál pápa 1996-ban koronát ajándékozott (a Szent Szűz kegyképeinek koronával ékesítéséről ITT olvashat).

Az Irgalmas Szűz Mária-ikon egy másolata megtalálható abban az argentin templomban, ahol Ferenc pápa korábbi lelkivezetője, az ukrán katolikus Stephan Chmil szolgált, akit később püspökké neveztek ki.

Adventi kalendárium 12.

Adventi kalendárium – 2015. december 10.

Idei adventi kalendáriumunkkal az irgalmasság rendkívüli szentévéhez kapcsolódunk. Ferenc pápa Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bulláját idézzük napról napra. Várjuk együtt az Úr érkezését!

„Az Egyház első igazsága Krisztus szeretete. Az Egyház ennek a megbocsátó és önátadó szeretetnek a szolgálója és közvetítője az emberek között. Éppen ezért, ahol az Egyház jelen van, ott nyilvánvalóvá kell válnia az Atya irgalmasságának. Plébániáinkon, közösségeinkben, társulatainkban és mozgalmainkban – egyszóval bárhol, ahol keresztények élnek, mindenkinek rá kell találnia az irgalmasság oázisára.”

(Misericordiae vultus, 12.)

Istenünk, lelkesítsd szívünket egyszülött Fiad útjának előkészítésére, hogy a vele való találkozás által megtisztult lélekkel szolgáljunk téged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

Advent második hetének csütörtökje

Advent második hetének péntekje

Az adventi időszak evangéliumaiban többször feltűnik Keresztelő János személye. Őt nevezzük az ószövetségi idők utolsó prófétájának, aki nem csupán megjövendölhette a Megváltó jövetelét, hanem meg is élte azt. Keresztelő János kapta Istentől azt a sajátos feladatot, hogy a Megváltó előfutára legyen, a messiási idő beköszöntét meghirdesse és előkészítse a népet a Messiás jövetelére. A mai részletben az ő személyét, hivatását, tevékenységét magasztalja Jézus, amikor azt állítja, hogy asszonyok szülöttei között nincs nagyobb Jánosnál. De bármennyire is nagynak tartja Jézus a Keresztelő személyét és bármennyire fontosnak minősíti tevékenységét, még nála is nagyobbnak tartja azokat, akik akár legkisebbként is a mennyek országában élnek.
Beszéde során a mennyek országával kapcsolatban Jézus „erőszakosokról” tesz említést, és arról, hogy a mennyei országa „erőszakot szenved.” Máté evangélista írásának minden bizonnyal leghomályosabb, legnehezebben érthető kijelentései ezek, amelyek pontos jelentéséről a szentírástudósok között sincs egyetértés. Egy lehetséges, pozitív tartalmú értelmezés szerint az „erőszakosok” azok lehetnek, akik azonnal felismerik Isten országát és jószándéktól vezérelve rögtön igyekeznek megszerezni annak javait.
Ma arra törekszem, hogy mindenkivel szelíd legyek.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Adj, Uram, éber szívet, hogy annak figyelmét semmi kíváncsi gondolat tőled el ne terelje, adj nemes szívet, hogy azt semmi hitvány érzelem földre ne teperje, adj egyenes szívet, hogy azt semmiféle mellékszándék el ne görbítse, maga felé ne hajlítsa, adj erős szívet, hogy azt semmi viszontagság meg ne törje, adj szabad szívet, hogy azt semmiféle erőszakos érzelem magához ne fűzhesse! Adj, Uram, Istenem, téged megismerő értelmet, téged kereső buzgalmat, téged megtaláló bölcsességet, add, hogy életem előtted kedves legyen, állhatatosságom téged bízvást várjon, és adj bizodalmat, mely téged végtére átkarolhasson!
Aquinói Szent Tamás

A Megszentelt Élet Éve 337.

december 9.

Fourier Szent Péter alapító ünnepe

Imádkozzunk a Notre Dame nővérekért!

• Notre Dame Női Kanonok - és Tanítórend

Alapítójuk: Fourier Szent Pèter, Boldog Alix Le Clerc

Mint neveléssel foglalkozó szerzetesek, mindenhol, ahol csak lehet, akár az iskolában, akár a nevelési tevékenység egyéb lehetséges körülményei között, a személy fejlődésen és növekedésén kívánunk munkálkodni, a magunk eszközeivel is hozzájárulva méltósága elismertetéséhez és a közösség csiráinak virágoztatásához.

Lelkiségünkből:

Mindig szívembe legyenek vésve azok a csodálatos gazdagságú szavak, amelyek az ő áldott ajkairól hangzottak el: „Tegyetek meg mindent, amit mond”. Jn 2,11 (Konstituciók 1640, 2 XI, 7)

Himnusz XI.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Magasból érkező Ige,

Atyádtól fényként jössz ide;

a világ megmentőjeként

tűnő időben lépsz közénk.

Jöjj és szívünk világosítsd,

égő szerelmed lángra szítsd,

ha szól a hírnök szózata,

tisztuljon már a bűn sara.

Ha majd ítélsz a föld felett,

s a szívek titkát kémleled:

a rossz bűnhődik bűnökért,

ki jó volt országodba tér,

hozzánk ne férjen semmi vész,

bár méltán érne büntetés,

örök hazánk mégis legyen

a szentek között szüntelen.

Krisztus, kegyelmes nagy Király,

neked s Atyádnak tisztelet,

s a Szentléleknek is veled

időtlen századok során. Ámen.

 

Ferenc pápa: Az irgalmasság hozzájárulhat egy emberségesebb világ építéséhez

December 9-én, szerdai katekézisében a Szentatya az előző napon kezdődött szentév jelentéséről, céljáról elmélkedett: mindnyájunknak be kell fogadnia, meg kell tapasztania az Úr irgalmát, és mindnyájunknak irgalmat kell gyakorolnia másokkal. Az egyház és a világ is rászorul az irgalomra.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Tegnap itt, a Szent Péter-bazilikában kinyitottam az irgalmasság szentévének szent kapuját, miután már kinyitottam a bangui székesegyházét a Közép-afrikai Köztársaságban. Ma veletek együtt e szentév jelentéséről szeretnék elgondolkodni. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi a célja, mi a jelentése az irgalmasság évének.

Az egyháznak szüksége van erre a rendkívüli időszakra. Nem azt mondom, hogy az egyháznak jót tesz ez a rendkívüli időszak, hanem azt mondom: az egyháznak szüksége van erre a rendkívüli időszakra. Gyors változásokat hozó korunkban az egyház feladata az, hogy megtegye, ami rajta áll: láthatóvá kell tennie a reménynek és Isten közelségének jeleit. A jubileumi év alkalmas időszak mindannyiunknak arra, hogy az isteni irgalmasságot szemlélve, mely átlép minden emberi határt és felragyog a bűn sötétsége felett, erősebb meggyőződésű és hatékonyabb tanúkká váljunk.

Az, hogy Istenre, az irgalmas Atyára és irgalomra szoruló testvéreinkre nézünk, azt jelenti, hogy figyelmünket az evangélium lényegi tartalmára fordítjuk: Jézusra, a testté lett irgalomra, aki láthatóvá teszi előttünk Isten szentháromságos szeretetének mély misztériumát. Az irgalom jubileumának megünneplése egyet jelent azzal, hogy újból személyes és közösségi életünk középpontjába helyezzük a keresztény hit sajátosságát, vagyis Jézus Krisztust, az irgalmas Istent.

A szentév tehát arra szolgál, hogy megéljük az irgalmasságot. Igen, kedves testvéreim, ezt a szentévet azért kapjuk, hogy megtapasztaljuk életünkben Isten megbocsátásának édes-finom érintését, az ő mellettünk való jelenlétét és közelségét, főleg akkor, amikor leginkább szükségünk van rá.

Ez a jubileumi esztendő alkalmas időszak arra, hogy az egyház megtanulja egyedül azt választani, „ami Istennek leginkább tetszik”. Mi az, „ami Istennek leginkább tetszik”? Megbocsátani gyermekeinek, irgalmat gyakorolni velük, hogy utána ők is meg tudjanak bocsátani testvéreiknek, és így Isten irgalmasságának fáklyáiként világítsanak a világban. Ez az, ami Istennek leginkább tetszik. Szent Ambrus egy teológiakönyvben, melyet Ádámról írt, a világ teremtésének történetével kapcsolatban megjegyzi, hogy a Szentírás minden nap végén, amikor Isten teremtett valamit – a Napot, a Holdat vagy az állatokat… –, azt mondja: „És látta Isten, hogy ez jó.” Ám amikor Isten a férfit és a nőt teremtette, utána azt mondja: „És látta Isten, hogy ez nagyon jó.” Szent Ambrus felteszi a kérdést: „Miért mondja azt, hogy nagyon jó? Miért örül ennyire Isten a férfi és a nő megteremtése után?” Mert végül volt valaki, akinek megbocsáthat. Milyen szép ez: Isten örül annak, hogy megbocsát, Isten lényege az irgalom! Ezért ebben az évben meg kell nyitnunk szívünket, hogy Istennek ez a szeretete, ez az öröme teljesen betöltsön minket az ő irgalmával. A jubileumi esztendő akkor lesz „alkalmas időszak” az egyház számára, ha megtanuljuk azt választani, „ami Istennek leginkább tetszik”, és nem esünk abba a kísértésbe, hogy azt gondoljuk: van valami ennél fontosabb vagy sürgetőbb. Semmi sem olyan fontos, mint azt választani, „ami Istennek leginkább tetszik”, vagyis az ő irgalmát, az ő szeretetét, az ő gyengédségét, az ő ölelését, az ő simogatását!

Az egyház intézményeinek és struktúráinak szükséges átalakítása is csak eszköz, melynek abban kell segíteni, hogy élő és éltető módon megtapasztaljuk Isten irgalmasságát, hiszen egyedül ez tudja biztosítani az egyház számára, hogy az a hegyre épített város legyen, amelyet nem szabad elrejteni (vö. Mt 5,14). Csak egy irgalmas egyház tud ragyogni! Ha elfeledkeznénk arról, ha csak egy pillanatra is, hogy az irgalom az, „ami Istennek leginkább tetszik”, akkor minden erőfeszítésünk hiábavaló lenne, mert intézményeink és struktúráink rabjaivá válnánk, akármennyire újítanánk is meg őket. Mindig rabok maradnánk!

„Erősen érezni szívünkben annak örömét, hogy Jézus ránk talált, hogy jó pásztorként utánunk jött, mert eltévedtünk” (Homília az isteni irgalmasság vasárnapjának első esti dicséretében, 2015. április 11.): ezt a célt tűzi ki az egyház ebben a szentévben. Így megerősödik bennünk a bizonyosság, hogy az irgalmasság tényleg hozzájárulhat egy emberségesebb világ építéséhez. Különösképpen korunkban, amikor a megbocsátás ritka vendég az emberi élet színterein, az irgalmasságra való utalás még sürgetőbb, mégpedig mindenhol: a társadalomban, az intézményekben, a munkahelyen és a családban is.

Nyilvánvalóan valaki ezt az ellenvetést tehetné: „De, Atyám, ebben a szentévben az egyháznak nem kellene valamivel többet is tennie? Helyénvaló szemlélni Isten irgalmasságát, de sok sürgős teendő is van!” Igaz, sok a tennivaló, és én vagyok az első, aki fáradhatatlanul emlékeztetek erre. Számot kell azonban vetni azzal, hogy az irgalomról való megfeledkezés gyökerénél mindig az önszeretet áll. A világban ez úgy jelentkezik, mint kizárólag saját érdekeink, gyönyöreink és dicsőségünk keresése, a vagyon halmozása, míg a keresztények életében gyakran a képmutatás és a világiasság köntösébe öltözik. Mindez szemben áll az irgalmassággal. Az önszeretet megmozdulásai, melyek idegenné teszik az irgalmat a világban, olyan nagyszámúak, hogy gyakorta még korlátokként és bűnként felismerni is képtelenek vagyunk. Íme, ezért annyira szükséges, hogy elismerjük bűnös voltunkat: hogy megerősítsük magunkban az isteni irgalmasság bizonyosságát. „Uram, bűnös vagyok: jöjj hozzám a te irgalmaddal!” Ez egy nagyon szép ima. Könnyű ima, melyet mindennap mondhatunk: „Uram, bűnös vagyok: jöjj hozzám a te irgalmaddal!”

Kedves testvéreim! Kívánom, hogy ebben a szentévben mindnyájan megtapasztaljuk Isten irgalmasságát, hogy tanúi legyünk annak, „ami Istennek leginkább tetszik”. Vajon naivság azt gondolni, hogy ez megváltoztathatja a világot? Igen, emberileg gondolkodva őrültség, ám „Isten balgasága bölcsebb az embereknél, és Isten gyengesége erősebb az embereknél” (1Kor 1,25).

Adventi kalendárium 11.

Adventi kalendárium – 2015. december 9.

Idei adventi kalendáriumunkkal az irgalmasság rendkívüli szentévéhez kapcsolódunk. Ferenc pápa Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bulláját idézzük napról napra. Várjuk együtt az Úr érkezését!

„Az Egyháznak az a küldetése, hogy hirdesse Isten irgalmasságát, az evangélium dobogó szívét, melynek általa kell eljutnia minden ember szívéhez és elméjéhez. Krisztus Jegyese magáévá teszi Isten Fiának magatartását, aki válogatás nélkül közeledik mindenkihez. Manapság, amikor az Egyház az új evangelizáció feladatával szembesül, az irgalmasság témáját új lelkesedéssel és megújított lelkipásztori tevékenységgel kell hirdetnünk. A hitelesség szempontjából döntő, hogy az Egyház és igehirdetése az irgalmasságot elsőként élje és tanúsítsa. Nyelvezetének és gesztusainak közvetítenie kell az irgalmasságot, hogy behatolhasson az emberi szívekbe, és arra indítsa őket, hogy megtalálják az Atyához visszavezető utat.”

(Misericordiae vultus, 12.)

Mindenható Istenünk, te azt kívánod tőlünk, hogy előkészítsük Krisztus Urunk útját. Ne engedd, hogy gyöngeségeink letörjenek minket, míg mennyei Orvosunk érkezését várjuk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.