Nagyböjt harmadik hetének csütörtökje

Nagyböjt harmadik hetének csütörtökje

Miután Jézus egy ördögűző csodát tett, azzal vádolják meg őt, hogy az ördögök fejedelmével szövetkezve képes ilyen rendkívüli cselekedetekre. A vádaskodást Jézus beszéde követi, amelyben rávilágít az elképzelés belső ellentmondására: az ördögnek, a gonosz léleknek nem érdeke, hogy távozzon az emberekből. Ezután Jézus tisztázza az ő különleges erejének, hatalmának forrását: ő a mindenható Isten segítségével, a tőle kapott erő birtokában képes arra, hogy az embereket megszabadítsa a gonosz ártó befolyásától. Kijelentéseit két példával igyekszik megvilágítani, az egyik az önmagában meghasonlott királyságról, a másik a házát védelmező erős emberről szól.
A történet befejező mondatára is érdemes felfigyelnünk: „Aki nincs velem, az ellenem van.” Ez a kijelentés arra utal, hogy az ember nem maradhat semleges: vagy Jézus mellé állunk, aki harcol a gonosszal, vagy szembefordulunk Jézussal, ahogyan azt a gonosz lelkek is teszik.
A nagyböjti időszakban nekem is fel kell vennem a harcot a bennem lévő gonosszal szemben. Ebben a küzdelemben nem vagyok egyedül, hanem Jézus kegyelme segít. Vele elutasíthatom a kísértéseket és eredményes lesz jóra való törekvésem. Kinek a befolyását engedem érvényesülni életemben? A gonoszét, ami a kárhozatra taszíthat, vagy Jézusét, aki az üdvösségre vezet?
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te összegyűjtöd és őrzöd nyájadat, az Egyházat, és fáradhatatlanul indulsz az eltévedt bárányok után, hogy visszavezesd őket a közösségbe. Ismered és nevén szólítod mindazokat, akik nyájadhoz tartoznak. Te vagy a Jó Pásztor, aki a kereszten életedet adtad juhaidért, az emberekért. Hívj fiatalokat a papságra, hogy téged követve egész életükkel megmutassák a világnak és nekünk szereteted! Segíts minket, hogy a papjaid által hirdetett evangéliumhoz méltóan éljünk!