Szunnita nagymuftival és az antiochiai görög ortodox pátriárkával találkozott Kocsis Fülöp Szíriában

Kocsis Fülöp érsek-metropolita augusztus 2. és 6. között látogatást tesz Szíriában. Találkozott Ahmed Badreddin al-Hasszún nagymuftival, valamint X. János antiochiai görög ortodox pátriárkával Damaszkuszban.

A szunnita nagymufti 2005-ös hivatalba lépése óta élénk szereplője az iszlám irányzatai és a keresztények közötti párbeszédnek, továbbá a vallások közötti megbékélés híve.

Ahmed Badreddin al-Hasszún fiát 2011-ben, 22 éves korában dzsihadista merénylők gyilkolták meg, ám ő a megbocsátás híveként kegyelmet kért a merénylőknek.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita látogatását fontosnak tartotta, munkatársai előző este telefonon kértek engedélyt, hogy a találkozón a damaszkuszi televízió is jelen lehessen. A nagymufti köszönetet mondott a katolikus főpásztornak a látogatásért, melyet a felekezetek közötti megbékélés fontos lépésének tekint.

Kocsis Fülöp a máriapócsi Istenszülő-ikon másolatát ajándékozta neki, aminek Ahmed Badreddin al-Hasszún különösen örült, hiszen – mint rámutatott – Máriát a muszlimok körében is nagy tisztelet övezi. A nagymufti imafüzért ajándékozott Kocsis Fülöpnek, aki elmondta, hogy a Jézus-imát fogja imádkozni vele. Viszonzásul átadta saját csotkiját (imafüzér a keleti egyházban – a szerk.) a muszlim vezetőnek.

A találkozó során a tolmácsolásban Speidl Bianka orientalista, a Görögkatolikus Metropólia állandó közel-keleti szakértő-tanácsadója nyújtott segítséget.

Kocsis Fülöp az antiochiai görög ortodox pátriárkával is találkozott. A beszélgetés során X. János ismertette egyházuk helyzetét, és köszönetét fejezte ki, hogy európai egyházi vezetőként az érsek-metropolita személyesen látogatta meg a szíriai keresztényeket. A pátriárka elmondta: tisztában van azzal, hogy Magyarország milyen sajátos szerepet vállal a Közel-Keleten élők megsegítésében. Hivatkozott a magyar külügyminiszterrel való találkozására, és kérte Kocsis Fülöp érseket, hogy segítse a magyar kormánnyal való további kapcsolattartást.

Az antiochiai egyike az öt ősi patriarkátusnak (a jeruzsálemi, az alexandriai, a konstantinápolyi és a római mellett), melyet a hagyomány szerint Szent Péter alapított. A 451-es kalkedóni zsinattól kezdve az akkor kiközösített nesztoriánus keresztények is antiochiai pátriárkának nevezték vezetőjüket, ők a szír ortodoxok. A belőlük kivált és Rómával 1783-ban egységre lépett közösség ma az szír katolikus egyház, melynek vezetője szintén antiochiai pátriárka. A kalkedóni zsinathoz hű görög ortodoxok pátriárkája is az antiochiai címet viseli. A melkiták – akik az 1724-ben Rómával egységre lépett antiochiai görög ortodoxok – szintén antiochiai pátriárkának nevezik vezetőjüket. A maronita szerzetesekből lett és országos méretűvé nőtt közösség vezetője a 8. századtól szintén antiochiai pátriárka rangot kapott.

A mostani találkozóval a Magyar Görögkatolikus Egyház immár mind az öt (melkita, maronita, szír ortodox, szír katolikus, görög ortodox) antiochiai pátriárkával közvetlen kapcsolatba lépett.