Himnusz CCCVII.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Magyar hazánk, te jó anya,

fiad dicsérd ma, őt dalold,

zengjen a himnusz dallama

hozzá, ki mindig pártfogolt.

Ő néked igaz fényt hozott,

hit fényét adta át neked,

istenes törvényt alkotott,

mely üdvösségre elvezet.

Atyjának az Úr angyala

hirdet mennybéli jóslatot:

nevet születendő fia

Szent István mártírtól kapott.

Mint libanoni cédrusok,

olyan sudár, mint kisgyerek,

s miként előre mondatott,

viselte az István nevet.

Oktatják híres doktorok,

szent műveltségre nevelők,

s jámbor erkölcse felragyog

már zsengén, minden nép előtt.

Már életének hajnalán

az üdv igéit hirdeti,

s a magyar nemzet, a pogány

a keresztséget elnyeri.

Ragyogva kél az égi fény,

s a nép, ki tévelyegve lép,

elhagyva sűrű éjjelet,

megvallja Krisztus szent hitét.

Imádás légyen, tisztelet,

néked, Hármas-egy Istenünk,

segíts elérnünk mennyeket,

mit szent királyunk kér nekünk. Ámen.