Add meg kérünk irgalmas Istenünk, hogy szent
akaratod szerint mindvégig kitartóan szolgáljunk Neked és szent Egyházad
erényekben is, számban is egyre gyarapodjék. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te
fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben Isten
mindörökkön örökké. Ámen.
Nagyböjt 5. hete kedd
Szám 21,4-9; Jn 8, -30
„Erre azt kérdezték: Ki vagy te? Jézus azt felelte: Ugyanaz, amit mondok nektek”
Jézus a templomban beszél már hosszabb ideje. Ámulva hallgatják. Megkérdezik egymást az egyszerű zsidók, akik rendszeresen hallgatták már életükben az írástudókat és a farizeusokat, lassan vérükké vált az a gondolkodás, amit sulykoltak a fejükbe: nem is a törvény a fontos, hanem amit a vezetőitek mondanak nektek az Isten törvényéről. Egyik rész azt állította: ez „a „próféta. Mások így szóltak: Ez „a „Krisztus!” (Jn 7,40-41) Jézus pedig már előbb is tetteivel hívta fel a figyelmet, hogy Ura a szombatnak is, úgy tesz, mint az Atyja, aki állandóan, folyamatosan munkálkodik, tehát az Istent Atyjának szólítja, és Isten módján kezeli a megszokott parancsokat is. (Jn 5,17-18) Ugyanekkor a Jézus elfogatására küldött szolgák nem hajtják végre uraik parancsát, mert „Soha ember így nem beszélt”. (Jn 7,46) Az Úr a házasságtörő asszony védelmében a vádlók vétkeit írja a porba, mire azok kereket oldanak. Jézus nem mentegeti a bűnt, hanem meghal azért, hogy megbocsáthassa a bűnös bűneit. Isten és halni tudó ember is, a megtestesült Isten, a Megváltó. Jézus ezután másik szálon próbálja hallgatói értelmét elvezetni az ő létének helyes megértésére. Most a személyére fordítja hallgatói figyelmét: „Elmegyek, és keresni fogtok, de meghaltok bűnötökben. Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek. A zsidók erre azt mondták: Csak nem öli meg magát, s ezért mondja: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek. Ő azt felelte nekik: Ti innen alulról vagytok, én meg felülről vagyok”. (Jn 8,21-22) Mivel sem a személyét érintő változtatást nem értik Jézus beszédében, sem arra nem tudnak gondolni, hogy szavaival az Úr egyenlőnek mondta magát Istennel, és a Személye felülről való származása egyenesen a mennyországra utal, ezért közérthetőbben is elmondja az igazságot: „Ti innen alulról vagytok, én meg felülről vagyok. Ti ebből a világból vagytok, Én azonban nem vagyok ebből a világból. Azért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben. Mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben. Erre azt kérdezték tőle: Ki vagy te? Jézus azt felelte: Ugyanaz, amit mondok nektek”(23-25) Ennél a kijelentésnél biztosra veszem, hogy törvénytudóik nem magyarázták el az egyszerű zsidóknak a csipkebokor lángjaiból hallott bemutatkozást: „jihjeh ki ehjeh” Aki Van, az vagyok (Kiv 3,14) Nehezen érthették a mestereik is ezt a tömör megfogalmazást: Aki VAN, az vagyok= létesítő ok nélkül vagyok, korlátot nem ismerő Lét vagyok, minden tökéleteset birtokló lét vagyok, ennek a mérhetetlen anyagi és szellemi világnak teremtő, létesítő oka vagyok. Én az Abszolút Lét vagyok. Mindenkinél és mindennél végtelenül több és másabb vagyok. Ez mindhárom Isteni Személyre vonatkozik, mert a Személyek Lényege, az isteni természet bennük egy és ugyanaz.
Nagyböjt 5. hete kedd
Szám 21,4-9; Jn 8, -30
„Erre azt kérdezték: Ki vagy te? Jézus azt felelte: Ugyanaz, amit mondok nektek”
Jézus a templomban beszél már hosszabb ideje. Ámulva hallgatják. Megkérdezik egymást az egyszerű zsidók, akik rendszeresen hallgatták már életükben az írástudókat és a farizeusokat, lassan vérükké vált az a gondolkodás, amit sulykoltak a fejükbe: nem is a törvény a fontos, hanem amit a vezetőitek mondanak nektek az Isten törvényéről. Egyik rész azt állította: ez „a „próféta. Mások így szóltak: Ez „a „Krisztus!” (Jn 7,40-41) Jézus pedig már előbb is tetteivel hívta fel a figyelmet, hogy Ura a szombatnak is, úgy tesz, mint az Atyja, aki állandóan, folyamatosan munkálkodik, tehát az Istent Atyjának szólítja, és Isten módján kezeli a megszokott parancsokat is. (Jn 5,17-18) Ugyanekkor a Jézus elfogatására küldött szolgák nem hajtják végre uraik parancsát, mert „Soha ember így nem beszélt”. (Jn 7,46) Az Úr a házasságtörő asszony védelmében a vádlók vétkeit írja a porba, mire azok kereket oldanak. Jézus nem mentegeti a bűnt, hanem meghal azért, hogy megbocsáthassa a bűnös bűneit. Isten és halni tudó ember is, a megtestesült Isten, a Megváltó. Jézus ezután másik szálon próbálja hallgatói értelmét elvezetni az ő létének helyes megértésére. Most a személyére fordítja hallgatói figyelmét: „Elmegyek, és keresni fogtok, de meghaltok bűnötökben. Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek. A zsidók erre azt mondták: Csak nem öli meg magát, s ezért mondja: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek. Ő azt felelte nekik: Ti innen alulról vagytok, én meg felülről vagyok”. (Jn 8,21-22) Mivel sem a személyét érintő változtatást nem értik Jézus beszédében, sem arra nem tudnak gondolni, hogy szavaival az Úr egyenlőnek mondta magát Istennel, és a Személye felülről való származása egyenesen a mennyországra utal, ezért közérthetőbben is elmondja az igazságot: „Ti innen alulról vagytok, én meg felülről vagyok. Ti ebből a világból vagytok, Én azonban nem vagyok ebből a világból. Azért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben. Mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben. Erre azt kérdezték tőle: Ki vagy te? Jézus azt felelte: Ugyanaz, amit mondok nektek”(23-25) Ennél a kijelentésnél biztosra veszem, hogy törvénytudóik nem magyarázták el az egyszerű zsidóknak a csipkebokor lángjaiból hallott bemutatkozást: „jihjeh ki ehjeh” Aki Van, az vagyok (Kiv 3,14) Nehezen érthették a mestereik is ezt a tömör megfogalmazást: Aki VAN, az vagyok= létesítő ok nélkül vagyok, korlátot nem ismerő Lét vagyok, minden tökéleteset birtokló lét vagyok, ennek a mérhetetlen anyagi és szellemi világnak teremtő, létesítő oka vagyok. Én az Abszolút Lét vagyok. Mindenkinél és mindennél végtelenül több és másabb vagyok. Ez mindhárom Isteni Személyre vonatkozik, mert a Személyek Lényege, az isteni természet bennük egy és ugyanaz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése